RSS

9/219 – Suvadt

Hiszitek vagy sem, ma reggel tíz percen át “öltözködtem”, már ha annak tekintjük azt a kaotikus folyamatot, amelynek során egyik holmit a másik után rántom elő és teszem vissza, közben pedig kivasalok egy ruhát és egy kardigánt, de végül azokat is visszasuvasztom a szekrénybe (legalább vállfán, no), mert rájövök, hogy így most nincs rajtam zseb!!!

Kárbament tíz perc volt, mit ne mondjak, minden erőfeszítés ellenére is úgy festek, mint akire vasvellával hányták fel a cuccokat, de legalább színben többé-kevésbé passzentosan.

Ma van a tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap. Nem szívesen kötnék fogadásokat arra, vajon hányan döntenek úgy a diákjaim közül, hogy “na akkor ezt most ellógom”.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/04/07 hüvelyk ajándék, újracucc, eská, tavasz

 

9/218 – Töltő

A cicukák töltőn,

én meg a szemközti kanapén egy korrektúrázandó szakdolgozattal.

Mindenki teszi a dolgát, ahogy kell.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/04/06 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, tavasz

 

9/217 – Stádium

A délutáni tanítás sose lesz a szívem csücske, rondán kettőbe vágja a napomat, előtte nem tudok mást tenni, mint például excel-táblázatokat töltögetni nyafogóruhában, utána pedig valószínűleg szakdolgozatot korrektúrázni ugyanabban a nyafogóruhában, de ha már ki kell menni a házból, a két nyafogóruhás stádium közé most kirittyentettem magam tavaszias-virágozsba, mint Szaros Pista Krisztus nevenapján.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/04/05 hüvelyk eská, tavasz

 

9/216 – Menza

Ezt a képet még tegnap lőttem a szilvabokor alatti tél-van-vagy-tavasz-vagy-miabokám helyzetről:

Ma leginkább úgy érzem magam, mint aki megint ott van a menzán, ahová mások fizették be, a tányérban ugyanaz a híg, ízetlen krumplifőzelék, sőt mintha még a szokásosnál is több lenne benne a liszt és kevesebb a krumpli, a konyhásnéni meg önelégült arccal várja, hogy dicsérjék a főztjét, a jelek szerint pedig még csak nem is hiába. Hát jó. Valahol a táskámban van még eldugva egy kis csoki. Egy egészen kevés.

Viszont a nap süt, a szakdolgozóimnak segítségre van szüksége, a macskák pedig teletojták a budijukat, aztán elégedetten elhevertek a macskaszőrös kanapén. Tegyük, ami tőlünk telik. Ennél se többet, se kevesebbet nem tudok mondani.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/04/04 hüvelyk megaszondom, tavasz

 

9/215 – Csuszamlás

Csicsergős szép tavaszi reggelt, vagy mi. Nálunk speciel ilyen volt:

Csak a móka kedvéért: négy éve így mentem el szavazni,

most meg így:

Megjegyzem, az is április eleji időpont volt. És milyen szépen csúsznak orcámon lefelé a rétegek, öröm nézni. Mint egy lassított földcsuszamlás.

Nos, nincs még négy évem erre a szarra. Ahhoz meg különösképpen nincs semmi ingerenciám, hogy ez alatt ostoba, káros és értelmetlen hülyeségekkel foglalkozzam. Úgyhogy ezeket én beikszeltem így,

most meg beülök ide,

mert ha már lúd, legyen döglött.

Menjetek el szavazni. Kivéve persze, ha nektek megfelel, ami most van. Nekem nem.

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2022/04/03 hüvelyk újracucc, eská, megaszondom, tavasz

 

9/214 – Nárcisz

(Mérsékelten vagyok beszédes kedvemben máma.) Piacon jártunk. Virágot is hoztam.

A szőrös bűnszövetkezetnek is megmutattam, hogy “Nézzétek csak, cicukáim, ezt fogom kivinni a teraszra, mielőtt megzabálnátok.”

A piacon amúgy megdicsértek, hogy milyen egyedi stílusom van. Én pedig örültem.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/04/02 hüvelyk újracucc, eská, macs, tavasz

 

9/213 – Huhh

Végre, végre, végre esik.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/04/01 hüvelyk újracucc, eská, tavasz

 

9/március

Nédda, egy harmincegyedike. No hát akkor galeri! (Csak zárójelben: micsoda hónap volt ez, jézusom.)

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2022/03/31 hüvelyk újracucc, eská, galéria, projekt, tavasz

 

9/212 – Por

Hogy nekem mennyire, de mennyire elegem van, azt el sem nagyon bírom mondani. A világ nagy borzasztóságai mellé mindig ott vannak a személyes kicsik is, most például az, hogy végre megpucoltam az ablakaimat, erre meg visszajött a poharai szarvihar szaharai porvihar. Mintha nem is dolgoztam volna azokon a rühes ablakokon semmit se. És a ruháim nem úgy állnak, mint akarom, és nemtonm, hol az őtözködős modzsóm, biztos azt is belepte a por.

Eh, megyek tanítani.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/03/31 hüvelyk újracucc, eská, tavasz

 

9/211 – Átmenet

Amikor úgy érzed ugyan, hogy már sose ér véget a hülyeálmok rohama meg a velük együtt erősödő szorongás, de már hetekkel ezelőtt megbeszélted a barátnőiddel a mai találkozót, úgyhogy felcumózod magad a pizsi és az utcai ruha közötti átmenet szellemében. Avec csüngü.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2022/03/30 hüvelyk újracucc, eská, tavasz

 

9/210 – Véletlenszerű

Mivel az egyik kolleginával összevissza blokkosítottuk a tárgyainkat, hogy a diákok minden kedden végezhessenek emberi időben, a mai napom teljesen szabad. Ennek megünneplésére nesztek egy teljesen véletlenszerű galéria kintről, bentről, folyamatban, tavaszodva, akárhogy.

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2022/03/29 hüvelyk ajándék, újracucc, eská, galéria, projekt, tavasz

 

9/209 – Zöldség

Fél éjjel ébren voltam, a másik felében viszont mindenféle zöldségeket álmodtam összevissza abból a fajtából, amelyek elmesélve viccesek, benne élve pedig végtelenül nyomasztóak és szorongatóak. Vonattal utaztam, és megvolt minden, ami egy rettenetes vonatúthoz szükséges: rossz vonatra ültem, aztán valahogy átmásztam a jóra, ott viszont túlmentem az állomáson, ahol le akartam szállni, mert valaki a tavaly augusztusban megrendelt jegyeit követelte rajtam (ugyan miért, semmi közöm nem volt hozzá). A következő megállónál leszállva vissza kellett gyalogolnom, úgyhogy levágtam a vasúti sín kanyarulatát, és a rövidítés egy olyan tájra vitt, ahol kéményig vízben álltak a házak, síri csend volt, én meg ott vonszoltam magam egy marha nagy bőrönddel. Esküvőre mentem egyébként, ahová már korábban megüzentem, hogy nem fogok részt venni rajta, és fogalmam sem volt, miért megyek oda mégis, aztán mikor végül mégiscsak odaértem, kiderült, hogy az esküvőt valójában lekéstem, csak az utóbulira értem oda, de az sem volt az igazi, unatkozó emberek ődöngtek tuc-tuc zenére egy szocreál kollégiumi menzán. Közben a telefonom megdöglött, ezért át kellett a billentyűzetét klónozni a tenyerembe, de csak a talpamra sikerült, nekem meg amúgy is mennem kellett tanítani, úgyhogy ott hagytam a pszeudo-buliban a bőröndöm, aztán nyomás tancsitancsi. Egy fülledt, lefüggönyzött teremben tartottam az órámat, és egyszer mondat közben riadtam arra, hogy valószínűleg átaludtam a mondat elejét, mert nem emlékszem rá. A diákok úgy festettek, mintha szaunában lettek volna ruhástul, ezért szét akartam húzni a függönyöket, és kinyitni az ablakot, de odakint egy apokaliptikusan tűző alkonyi nap fogadott, úgyhogy végül hagytuk a francba az egészet, és mikor besötétedett, megpróbáltam visszavergődni az esküvőre a bőröndömért, meg hátha ott legalább lesz valaki, elvisz bánom is én hova. Persze fel kellett hívnom őket, hogy ott vannak-e még, és amíg ott álldogáltam az utcán, és a talpamon próbáltam tárcsázni a számokat, majdnem elütött egy kisbusz. És akkor végre felébredtem.

Úgyhogy nesztek ehhez a salátához egy tegnapi fotó, mert ma egészen őszintén nem merem megmutatni a fejem.

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2022/03/28 hüvelyk blabla, otthoncsücsü, tavasz

 

9/208 – Összevissza

Tegnap a RK és Professor Krtek hazazúgtak Svejcből, ahol a berni konferencia mellé befért egy kiske kirándulás is Neuchatelbe. A professzornak egyre inkább kinéz az a jövő, hogy mintegy véletlenül beleesik fejjel a budiba, fene azt az önelégült pofáját:

A RK valószínűleg megússza a budiba lógatást – egyrészt sokkal magasabb és erősebb nálam, másrészt meg hozott nekem csokit. Ilyet:

Az egyik kollegina a konferencián állítólag igen szuggesztíven mondta neki, hogy “Ez a legjobb csoki egész Svájcban!”. A RK pedig, mint a tudomány, a kísérletezés és a tapasztalás iránt elkötelezett doktorbubó, vett belőle, hogy ellenőrizze az állítást.

Szuggesztivitásból Maci se rossz, nézzétek csak:

Igen, bedugta a tappancsait a ruhám ujjába. Azóta hálistennek abbahagyta, mert másként nem kaptatok volna bejegyzést.

Hát ez van máma eddig blogice, bár már gyártottam tantárgyleírást, és most meg egy oktatói adatlappal tökölök, de maradjunk inkább annál a világnál, amiben csak vakondok, csokik és macskák vannak.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/03/27 hüvelyk ajándék, újracucc, eská, macs, tavasz

 

9/207 – Kiskanál

Hangom már van (bár nem sok), hőemelkedésem még van (bár az sem sok), mindenesetre összekotortam magam kiskanállal, és eltotyogok tanítani. A minőségre persze nem tudok garanciát nyújtani még annyira sem, mint máskor, de az elszántság megvan.

Mi tagadás, úgy is nézek ki, ahogyan érzem magam.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/03/26 hüvelyk újracucc, eská, tavasz

 

Intermezzó – Helyesbítés

Ezúton szeretném megkövetni a Poci nevűt, aki mégiscsak tudja, mi a gyógycicaság. Esetleg olvassa a blogomat, ez sincs kizárva.

Azt hiszem, ha kidorombolta magát, feltápászkodom, és elkúszok hajat festeni. Holnapra muszáj többé-kevésbé emberformába pofoznom magam.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/03/25 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, tavasz

 

9/206 – Gyógycicák

Van egy legenda, hogy a római császárok válla mellett mindig ott álldogált egy pofa, akinek az volt a feladata, hogy időnként figyelmeztesse őket, ők is emberek, és marhára nem olyan fontosak az univerzumnak, mint hinnék. Nos, tarthattak volna macskát is, az sokkal olcsóbb és praktikusabb, ráadásul hatásosabb is.

Egy nyomorultul átfetrengett éjszaka után nincs is fincsibb, mint még öt előtt levánszorogni, és megetetni a dögöket, hátha ettől abbahagyják a Fapapucs Futamot. Mellé. Csak annyi időre voltak hajlandóak szünetelni, amíg bezabálták a tasakost, utána folytatták tovább. Csekély vigasz, hogy a napot bezzeg át fogják aludni a bidesek. Tegnap is ezt csinálták: kezdték a nappaliban,

folytatták a hálószobában,

estére meg kegyeskedtek észrevenni, hogy nem vagyok a topon, és bevonultak hozzám. Úgyszintén aludni.

Gyógycicák, az.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/03/25 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, tavasz

 

9/205 – Not amused

A mai napom egyetlen képben, bassza meg a ló.

Amikor a Repülő Kutató hétkor kirobogott az ajtón Bern irányába, ahonnan csak szombat este robog vissza, még csak ott tartottam, hogy “Buksi*, én nem érzem magam jól”. Azóta valamilyen sejtelmes indíttatásból** megmértem a lázam is, és a hőmérő aszonta, hogy 37,8.

Szombaton is vannak óráim, és azokat nem tudom olyan könnyen pótolni, mint a maiakat, úgyhogy nagy zsörtölődések közepette*** megírtam leveleimet, mint Szilágyi Örzsébet, csak az én leveleimben az vót, hogy mára ne várjanak Strigonium városába’.

Szóval így állunk fekszünk most, odakint gyönyörűen süt a tavaszi nap, idebent csúnya dolgokat gondol egy nyűgös tanár néni, akinek ráadásul minél sürgősebben fel kell tápászkodnia innét, hogy megkeresse a neocitránt, mert.

Tényleg bassza meg a ló, de hetedíziglen.

* Igen, Buksi. Most mér. Szociológiailag szólva egymás elsődleges csoportja vagyunk, amelyben teljes személyiségünkkel veszünk részt, ennélfogva lesheti, hogy összes címével, doktordoktor Bubó projektvezető és főigazgató úrként hivatkozzak rá. (Ilyen dolgokat, hogy elsődleges csoport, láztalanul is tudok. Bizony.)

** Égett a szemem, és hideg volt az orrom, na. Nálam ezek ún. Baljós Jelek.

*** Ez volt az a pont, amikor rájöttem, hogy a hangom is menyen elfele.

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2022/03/24 hüvelyk újracucc, eská, otthoncsücsü, tavasz

 

9/204 – Desszert

Van egy igen találó angol mondás, ami úgy hangzik, hogy “Life’s short, eat dessert first”, ami hozzávetőleg annyit tesz, hogy “Az élet rövid, indíts a desszerttel”. Hát itt éppen ez van máma, merthogy tegnap az óráim után bánatosan bebóklásztam egy turkálóba*, aztán kijöttem ezzel a ruhával ni. Azonmódulag kimostam-megszárítottam, és ma fel is vettem, mert a desszerttel nem várunk, slussz.

A fazonja ugyan erőst olyan, mintha éppen az istállóba tartanék, hogy leszidjam fiaimat, Jeremiah-t és Mordecai-t, amiért hagyták elbogározni a teheneket, pedig még senki sem lőtte ki a prérifarkast, majd visszamenjek a házba vajat köpülni, de ez most nem érdekel, finom vastag viszkózanyaga van, és kis madarak repülnek rajta összevissza.

Ruhát én sose a márkája miatt veszek meg, de ha megveszem, akkor már meg is nézem. Ez itt speciel egy Boden ruha, és ugyanezt a modellt valaki harmincöt fontért próbálta elsózni az eBay-en. (Azt hiszem, nem sikerült neki, de hát ne legyünk telhetetlenek.)

Úgyhogy ha már lúd, legyen döglött, felcipőztem magam az eddig sose hordott óceánkék sivatagi bakanccsal**, és bevetettem a katicákat is, akik már végtelen ideje várták, hogy újra a nyakmba kerüljenek. És most elmegyek macskakajáért.

* “Egy turkáló”, a frászt, a turkáló. A központból a Háda kivételével kidöglött az összes.

** Valamiért az idei évben meglepő gyakorisággal vetik rám magukat kék holmik, én meg nem ugrok félre.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/03/23 hüvelyk újracucc, eská, tavasz, turkálgat

 

3/203 – Rámol

Iszonyú nyomott vagyok máma, és ebben egyrészt nincs semmi meglepő (nézzetek a világra, könyörgöm – egyre gyakrabban jut eszembe Salinger Zooey-ja, aki szerint Kálijugában, a vaskorszakban élünk, és aki elmúlt tizenhat, de nincs gyomorfekélye, az mind rohadt áruló), másrészt meg mégis. Túl vagyunk a tavaszi napéjegyenlőségen (nekem ezután általában javulni szokott az állapotom), plusz élünk és prosperálunk, miként Prosperó.

Az éjjel borzasztó marhaságokat álmodtam össze kívülről viccesek voltak, de belülről nem: elmentem az ikeába, ahol minden elképzelhető felületen emberek aludtak, én meg bizonygattam magamnak, hogy biztos csak fáradtak, de ez önbizonygatásnak se volt elég. Ki volt plakátolva, hogy a belépőknek maszkot kellett tenni, én meg tudtam, hogy van a táskámban egy, de ehhez ki kellett rámolnom belőle mindent egy billegő lábú bárasztalkára, és amikor visszapakoltam, nem tudtam eldönteni, hogy az asztalon az a fröccsöntött szürke műanyagpanda, ami akkora volt, mint egy bili, ikea-dekoráció volt-e, vagy az én táskámból került ki, úgyhogy végül otthagytam.

Mi a nyavalyát tehetnék, felöltözöm nagy műgonddal a délutáni óráimra, aztán elporoszkálok a 4×45 percem irányába.

Abszolúte ki tudnék egyezni abban, ha innentől egy hétig a számat se lenne szabad kinyitnom, de nem ilyen ez a popszakma.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/03/22 hüvelyk blabla, eská, tavasz

 

9/202 – És/vagy

Új hét, helló. Rengeteg lehetőség arra, hogy megjavítsuk/elrontsuk, tanuljuk/felejtsük, összerakjuk/szétszedjük, kiálljunk/visszahúzódjunk, sötöbö, sötöbö.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2022/03/21 hüvelyk eská, tavasz