RSS

eská kategória bejegyzései

10/208 – Hozni

“Puskát kellett volna hoznunk, bazmeg”, mondták a Ponyvaregényben. Nos, nekem kesztyűt, nagykabátot, alsószoknyát, bundabugyit, gyapjúharisnyát meg vastag pulcsit kellett volna hoznom, és a bélelt lakkbakancsomat, ami nem ázik át. Bécs tegnap olyan időjárási viszonyokat mutogatott nekünk, amilyeneket én még idén nem láttam, és ma ugyan nem várható eső, havas eső, havazás és hódara (tegnap mind volt), de az orkán erejű szél megmaradt.

Mindezek mián tegnap csokitortát ettem. Kétszer is.

Ja, meg elmentem turkálni. Ha majd otthon vagyok, tartok róla beszámolót is, de az csak holnap lesz (mármint a hazamenetel), és addig én még legalább háromszor kockára fagyok. Mindehhez tegnap a mindenévszakos gombolóska cipőm teljesen átázott, vizes zokniban és harisnyában cuppogtam át a napot, és az ilyenkor elvárható módon a hideg dunctban lett a lábujjamon egy vízhólyag, majd ki is durrant.

Még mindig innen szép nyerni, de egyre gyanakvóbb vagyok ezzel a várossal szemben. Attól tartok, nem szeret engem.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2023/03/28 hüvelyk ajándék, eská, tavasz

 

10/206 – Kivirágos kivirradtig

Én megyek körbe, mint a ringlispíl, a tavasz meg mindenhol belerobban a képembe. Galéria!

 
Hozzászólás

Szerző: be 2023/03/26 hüvelyk ajándék, eská, galéria, tavasz, vasárnap

 

10/205 – Teekanne

Szombati tancsinap iiinnndul.

Ez itt még az irodai pöszmögés félórája, de lesz ez így se!

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2023/03/25 hüvelyk újracucc, eská, tavasz

 

10/203 – Diszkrét

Az őtözködősbloggeri lét diszkrét bájának egyik fontos eleme, hogy azok között, akik élőben is látnak például egy vasárnapi és egy csütörtöki napon, majdhogynem nulla az átfedés. (Maci, valljuk be, most nem sokat számít.) Úgyhogy ugyanazt a ruhát viszonylag gyors egymásutánban felvehetem kétszer, egy újszülöttnek úgyis minden vicc új.

Az olvasóközönség tiszteletére viszont (nem azért jártok ide, hogy unatkozzatok) átcibáltam a holmijaimat az egyik batár nagy táskából a másikba. Igaz, most meg majd az lesz a nehézség, hogy ebből mikor fogok átpakolni egy újabba.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2023/03/23 hüvelyk újracucc, eská, tavasz

 

10/201 – Ízelítő

Jupitel pöcséle, hát hogy nézek ki már megint, édesjóanyám.

Csak hogy ízelítőt kapjatok az őtözködős bloggerek glamúros életéből: az égegyadta világon semmi késztetésem nincs lecserélni batár nagy táskámat egy másik (feltehetőleg épp akkora batár) táskára, mert az elmúlt hetekben megszoktam, hogy melyik zsebben milyen aprószart tartok. Mivel viszont én még a régi iskola híve vagyok*, ha piros táskával megyek, muszáj, hogy legyen rajtam valami piros. Ecce sapi.

* Az új iskola, ahogy elnéztem, úgy gondolja, hogy a táska inkább legyen a) márkás, b) használhatatlan, c) véletlenszerű színű. Legjobb, ha ezt a három kritériumot egyszerre sikerül teljesíteni, azért, mittomén, bónuszpontok járnak a trendi nézőközönségtől.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2023/03/21 hüvelyk eská, tavasz

 

10/200 – Fül

Hazudnék, ha azt mondanám, remekül vagyok, de nyilván ilyenkor van leginkább szükség arra, hogy az ember lánya akár a saját fülénél fogva is kiráncigálja magát az apátiából. Márciusban általában ideges vagyok, idén csak nyűgös meg nyomott, így hát minden kapaszkodóra szükség van, legyen az akár a ház előtt a virágzó fosókaszilva-bokor,

akár Csiriz úr, akinek annyira hiányzik a Fapapucs Futam, hogy hajnali ötkor kell rohangálni vele meg a lézerpointerrel, aztán persze egész délelőtt szunyál utána,

akár kenyérsütés vagy bármi más.

Én ugyan a mai napot azzal múlatom, hogy felváltva veszek kézbe takarítóeszközöket és OTDK-dolgozatokat (amikor az egyikből elegem van, jöhet a másik), de tegnap is őtözködős blogger voltam, aki azzal fotózta le magát a városba menetel előtt, hogy “egyszer kelljen, s jó, ha van”.

Ez az olajzöld motorosdzseki valószínűleg repülni fog, mert az élet túl rövid ahhoz, hogy az ember majdnem-de-nem-egészen holmikat hordjon, pláne ha tele a szekrény tuti-tuti-tuti holmikkal. A bazi nagy virágos ruhát viszont megtartom.

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2023/03/20 hüvelyk újracucc, eská, macs, tavasz

 

10/199 – Tiszta

Tiszta egek, kitakarított nappali, gatyába rázott hűtő meg egy folyton fésült Csiriz úr, plusz itt-ott virágok. Vasárnap, március.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2023/03/19 hüvelyk újracucc, eská, galéria, macs, tavasz, vasárnap

 

Eská 10/24 – A bazi nagy virágos ruha

(Frissített bejegyzés, első változata egy héttel ezelőtti.)

Március 12.

Amíg én a háztartásommal múlattam a szárnyas időt (díszpárnahuzatok mosása meg egyéb disznóságok, például a komplett hűtő kipakolása és kipucolása, aztán visszarakodása), ti szerencsére eldöntöttétek helyettem, hogy milyen átalakítással játsszak a továbbiakban. Az 52-es méretű virágos ruha nyert, mégpedig 68,18%-kal, ami elég sok ahhoz, hogy ennek fussak neki.

Gyerekek, amikor én azt mondtam, hogy ez bazi nagy, nem túloztam.

Hm, ez még nem ad elég jó képet arról, hogy mekkora.

Hm, még ez se. Na akkor próbáljunk meg túllépni a szokásos kereteken!

Azt hiszem, most már látszik-forma, mekkora valójában, ugye? 😀 Mint mondani szoktam, innen szép nyerni.

(Folyt. köv. Remélhetőleg még máma, de garanciát nem tudok adni semmire, mert vad takaríthatnék tört ki rajtam, és ez olyan ritka jelenség, hogy inkább nem ülök le egy sarokba megvárni, amíg elmúlik. Ki tudja, mikor lesz újra ilyenem.)

Március 18.

Kezdjük azzal, hogy tadáááá!

Valójában nem történt olyan sok minden a ruhával, mint hittétek volna. Leginkább az ujját kellett megoldani, márpedig ennek olyan vicces ujja volt, amit piszok könnyű átalakítani. Látjátok?

Miután az ujját-derekát bevettem (ez mind ugyanabból a lendületből történt, egyetlen nyissz, egyetlen varrásvonal, a legfelső fodorból kellett még kivágnom a fölösleget.

Ide kerültek a ZSEBEK!

Ez továbbra is egy bazi nagy virágos ruha, nem is akartam belőle kicsike ruhát csinálni, mert én így szállok le a bicikliről. Sálálá.

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2023/03/18 hüvelyk újracucc, eská, projekt, tavasz, turkálgat

 

10/198 – Macihagyma

Voltam piacon, volt macihagyma is. Természetesen hoztam belőle, Maci pedig azonnal benyújtotta rá az igényét. Sajnos azt nem tudtam lefotózni, amint a konyhapultba kapaszkodik a mellső tappancsaival, és vadul nyávog a pulton csücsülő medvehagymára, de a nyávogás végeredményét igen.

Piszok rossz cicamama vagyok, előbb-utóbb mindegyik a fejemre nő.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2023/03/18 hüvelyk újracucc, eská, macs, tavasz

 

10/197 – Kizárólagos

Elhánytam valahová az “In a few beers I’ll be Irish” rucikámat, amit kizárólagosan Patrik napján szoktam felvenni, úgyhogy dühömben előkotortam az archív képeket róla.

Hm, azt hittem, többször is volt rajtam, de úgy fest, hogy nem.

Ha megtalálom, természetesen felveszem. Feck.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2023/03/17 hüvelyk eská, tavasz, turkálgat

 

10/196 – Klapp

Vannak azok a napok, amikor az ember húsz percig is ott áll fejjel a szekrényben, kiveszi, felpróbálja, visszateszi, de még mindig nem klappolnak a dolgok. Ez általában a végére se áll össze teljesen, ma is csak ez a maximum, amit össze tudtam hozni.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2023/03/16 hüvelyk eská, tavasz

 

10/195 – Idus. Vagy inkább Iduska

Mondanám, hogy itt vagyok ünneplőbe öltözve, de ez speciel nem igaz,

viszont még így is jobban nézek ki, mint ahogy érzem magam. (A kokárda természetesen vadonatúj. Már megint eltettem a régit Egy Jó Helyre, valószínűleg a hétvégén majd meg is találom. Na de mire van az embernek horgolófonala meg jól bevált virágocskareceptje, ugye.)

Azt amúgy azért mondom, hogy jobban nézek ki, mint ahogy érzem magam, mert tegnap délután elkezdte facsargatni a belső részeimet az anyatermészet. Nem is nagyon voltam jó másra ezen túl, mint bevenni egy Cataflamot (még találtam egyet a táskámban), aztán aludni. Maci még megkapta a vacsoráját, aztán elhelyezkedtünk a futonomon, és bevertük a szunyát.

Ennek örömére éjfél után egy kevéssel ébredtem újra, és nem állítanám, hogy fitt voltam és friss és capkodósz, de ébren voltam, úgyhogy idegesíteni kezdtek a hűtőben lévő, döglődő banánok. Nálam az ilyesminek sosincs jó vége, ezúttal is csak röpke másfél óra kellett ahhoz, hogy előálljon ez:

Ha már úgyis ott voltam a konyhában, belehajintottam a crockpotba azt az egész csirkét, amit a tegnap reggeli elmezavar idején vettem a bótban, aztán ismételten elvonultunk aludni Macival, aki természetesen szintén felébredt, és ő még nálam is inkább ébren volt, úgyhogy le kellett fárasztani a lézerpointerrel.

Ma reggel összeciheltem magam, levonultam a piacra, és vettem némi nemzetiszín etvaszt. Nem volt valami extra piac, szél is volt meg az eső lába is lóg, plusz szerda van, ünneppel súlyosbítva, de legalább vettem valamit, no.

Szóval így fest itt a mi tájainkon az idei Idus, énnekem meg továbbra is ott ül a nyakamon egy csomó dolgozat, de az a gyanúm, most nekilátok további Cataflamokat keresgélni, és megint alszunk egy kört Macival.

Ha elfogy a benzinetek, üljetek át egy másik kocsiba. Az enyém erősen fogyóban van.

 
6 hozzászólás

Szerző: be 2023/03/15 hüvelyk ajándék, újracucc, eská, tavasz

 

10/194 – nemecsek

A mai napra eredetileg itthonmaszogást terveztem dolgozatok olvasgatásával meg más efféle kellemetlenségekkel, de az OTDK környékén úgy felkúrták az agyam, hogy muszáj járnom egyet. (A legkevesebb az volt, hogy le lettem nemecsekezve.)

El is megyek a bótba. Holnap úgy sincs bót. Nekem meg elfogyott az élesztőm.

(Igen, ezeknek a cuccoknak tényleg ilyen színe van, talán napfényben kicsit melegebb.)

 
Hozzászólás

Szerző: be 2023/03/14 hüvelyk eská, tavasz

 

10/193 – Lilakápucta

Ímé, alulírott, amint teljes lilakápuctai pompájában éppen kerekasztal-beszélgetést moderálni igyekszik a “hol volt az én normális eszem” szellemében. Ezt nemhogy a nyakamba sózták volna, de én találtam ki, tök egyedül.

Hol volt az én normális eszem.

Jó, még jön erre blézer-sapka-sál-táska, de az nem javít rajta, higgyétek el.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2023/03/13 hüvelyk újracucc, eská, tavasz

 

10/192 – Teli

Teli tálka, telihold, teli alkony, teli naptár. Lassan előbújó virágok a sétálóutcán, akkor fotóztam, amikor eltalpaltam Poci urnájáért. Mackó, aki ezen a héten igazán kiérdemelte a Csiriz nevet. Teli fonalas kosár, macskaszőrrel teli szőnyeg. Az egyik legjellemzőbb viszont az a képernyőfotó az időkép kamerájáról péntek este hétkor, amikor a tavaszi esőzuhogás közepette az épületben már senki sem volt, csak a portás meg én, és ha ránéztek a képre, még azt is pontosan láthatjátok, melyik két ablak mögött van az irodám.

Szóval csak a megszokott, vagy legalábbis semmiféle szempontból nem szokatlan finomvegyes.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2023/03/12 hüvelyk ajándék, újracucc, eská, macs, tavasz, vasárnap

 

10/191 – Félkéz

Egyezzünk meg abban, egy ilyen hét után nem sok mindenre alkalmas az ember. Tegnap háromnegyed kilencre értem haza, Csiriz úr pedig ott állt az ajtóban, az elhagyatottság harsonáját fújdogálta, előbb simit akart, aztán vacsit, aztán megint simit és megint vacsit. Gondolom, nem kérdés, melyiket taccsolta ki éjjel az előszoba közepén. Én ma ugyan roppant optimizmusomban le akartam menni a piacra, de aztán szél is volt, meg fel is kellett volna öltözni hozzá meg más ilyen kellemetlenségek. Úgyhogy végül eldöntöttem, ez itt most egy szabadnap, amelyet én és Csiriz úr nagyrészt szundikával, eszegetéssel és vakarózással fogunk tölteni. Ránk fér.

Oké, ez a káosz itt nem maradhat, friss ágyneműt is akarok húzni (ott van kikészítve, látjátok?), már kimostam és megszárítottam egy gépnyi ruhát*, azonfelül megpucoltam a borzalmas látványt nyújtó sajtharangot, és más terveim is vannak, de akkor is, muszáj kikapcsolni egy kicsit, és Csiriz úrral meg a lelkével törődni, mert totál kivan szegénykém. Ezt a bejegyzést például háromnegyedében csak félkézzel tudtam megírni, a másikon ugyanis ott feküdt egy szőrös nehezék, és az orrát dugdosta a tenyerembe.

Ezt is túléljük, juszt.

* Közte olyan cuccokat is, amiket tegnapelőtt turkáltam, mert most már megkutyáltam magam, ha egyszer eldöntöttem, hogy odamegyek, oda is fogok, az árgyélusát neki. Ha összeszedem magam hozzá, bemutató is lesz.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2023/03/11 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, tavasz

 

10/190 – Chomuw

A mai napot is összeszorított foggal fogom végigcsinálni, előbb az állatkórházba megyek el Poci hamvaiért, aztán tanítani Esztergomba. Jöttömre észak felől számítsatok majd a 19:20-as busszal, a Szentendrei-sziget érintésével.

Isa, mekkora marhaság az élet. Jobb ötlet híján tosszunk bele annyi tarkabarkát, amennyi csak belefér.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2023/03/10 hüvelyk újracucc, eská, tavasz

 

10/189 – Meh

A tegnapi nap tömbösített izémicsodája, melynek keretein belül ugyanazzal a végzős évfolyammal töltöttem 6×45 percet, eredetileg azt a következményt vonta volna magával, hogy a buszom indulásáig hátralévő negyven percben berobogok a turkálóba. Ehhez képest a RK, aki épp Esztergomban kolbászolt a gerinc-CT mián, bekanalazott Emesébe, és hazahozott. Nem baj, mint a nyuszika mondja a viccben, ma is oda megyek. És holnap is. Holnapután már legalább nem, mindennek van határa.

Hazajövetel után eltotyogtunk a Mickey’s-hez hamburgerekre váltani a játékpénzeimet, aztán hazamásztunk a kalóriabombákkal, és megvacsoráztunk kettecskén, pontosabban hármacskán, de Maci nem hamburgert evett rántott hagymakarikával, hanem tasakost. Ma reggel a RK érzelmesen búcsút intett mindkettőnknek, majd visszament Bécsbe, mi meg itt maradtunk. Sőt, valójában csak Maci maradt itt, mert én, mint jövendöltem, esmég tanítani megyek.

Mostfele vagyunk abban a stádiumban, hogy nem egészen tudni, milyen időjárásra készüljön az ember, a hírekben folyton húsz fokokról harangoznak, de valahogy mégse látszanak egészen ezek a húsz fokok, én meg kinyitom a szekrényt, belebámulok, aztán azt mondom, hogy “meh”.

Nem szeretem azt mondani a szekrénynek, hogy “meh”. Valójában senkinek és semminek nem szeretem azt mondani, hogy “meh”, de ez most egy ilyen meh időszak, amikor enhajamnál fogva kell kiráncigálnom magam a gödörből, mint Münchhausen bárónak. Ezt pedig minden átok napon megcsinálom.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2023/03/09 hüvelyk újracucc, eská, tavasz

 

10/188 – Mamsi

(Úgy is mint a mamsi plény, aki arról kapta a nevét hogy “fogalmam sincs róla”. Vagy legalábbis nem volt.)

Ezt a bejegyzést kezdhetném úgy is, hogy “a mai nap azzal indult, hogy majdnem beszartam ijedtemben”, de ez speciel nem lenne igaz, a mai nap ugyanis 5:14-kor indult, amikor én átfordultam a másik oldalamra a futonon, Csiriz úr pedig úgy döntött, hogy akkor ez már reggeliidő. Ilyenkor ő cincog és csiripel, amikor pedig úgy látja, hogy ez nem vezet sikerre, felugrik mellém, dorombol és finoman bökdösi a mancsával a nyakszirtemet. Gondolom, mondanom se kell, hogy ilyenkor nem lehet visszaaludni, ezúttal is 5:20-kor már a konyhában álltam begyógyult szemekkel, és a kávém meg Maci tasakosa után tapogatóztam.

A nap a továbbiakban is békésen folydogált tova, hallgatói névsorok nyomtatása meg fogmosás meg zuhi meg egy második kávécigi irányába, amikor hét előtt egy kevéssel úgy döntöttem, hogy ma ezt a ruhát veszem fel az ilyenkor elvárható rétegekkel,

ez pedig a hálószobai szekrényben volt, úgyhogy szépen betotyogtam a hálószobába.

Ott pedig rám köszönt az ágyból valaki.

Természetesen a Repülő Kutató volt az, mert a világ egy hülye hely, de annyira talán mégse, hogy vadidegen férfiak legyenek a hálószobámban. “Hát te?”- kérdeztem én hülyén, miután hozzávetőleg helyreállt a szívverésem. “De hát tudod, hogy ma Esztergomba kell mennem CT-re” – mondta ő magától értetődően. Ezt speciel tudtam. Csak azt nem, hogy előbb hazajön valamikor éjfél után, és én még csak fel sem ébredek erre, aztán reggel hétkor veszem észre.

Ezek után ugyan mit várhatok még a mai naptól, ugye.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2023/03/08 hüvelyk újracucc, eská, tavasz

 

10/187 – Muszájok útja

Apámnak volt egy olyan kellemetlen szokása, hogy amikor megkérdezte tőle az ember, hogy van, mindig azt válaszolta: “Muszáj lenni”.

Attól tartok, eltanultam tőle.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2023/03/07 hüvelyk újracucc, eská, tavasz