RSS

eská kategória bejegyzései

8/25 – Vinete

Már megint a hülyeség, a marhaság és a dühöngés, most pakolok éppen egyheti holmit Esztergomba, délután már megint 5×45 percezek, ráadásul tegnap nem tudtam elmenni a barátnőimmel se kocsmázni, mert leterített a hasmenés.

Ne egyetek ötnapos majonézes vinetét, és ne menjetek hozzá olyan csávóhoz, aki folyton elmegy hazulról, ehhez meg mindig dugig hagyja a hűtőt.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/09/25 hüvelyk újracucc, eská, megaszondom, ősz

 

8/24 – #minekmentoda

Mámegin kezd egészen dicstelenül szétesni körülöttem a világ, és ez legnagyobbrészt az én saram, mert képtelen vagyok jól beosztani az időmet, és figyelmen kívül hagyni tőlem független dolgokat. Valamikor tudtam, hogyan kell, de az még a tehetetlen kéztördelések ideje előtt volt. Egyszerre kellene rendet raknom, csomagolnom, mindenféléket koordinálnom, és holnapra főzni valamit ennek a vándormadárnak, de egyszerűen nem megy.

Majd eszik száraz kenyeret, punktum. Hashtag #minekmentoda. Cserébe én is elmegyek ma este kocsmázni a barátnőimmel, ott egye meg a fene a világot.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/09/24 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

8/23 – -gat, -get

Hajnali kettőkor jajgatva ébredtem egy rémálomból, amelyben egy karikatúraszerű őrült tudós éppen a lábamat amputálta érzéstelenítés nélkül. Gondolom, nem lep meg senkit, ha elmondom, hogy még fel sem ébredtem egészen, de már rögtön tudtam, miért álmodok ilyen marhaságokat, nyafogásomra ugyanis felállt a térdemről egy ötkilós plüss, végigtiport szerencsétlen zsibbadt csülkeimen, és kényelmesen átsétált egy másik szobába, ahol nem hallani, hogyan jajgatok. Hülye Poci. Bundakesztyű, bmeg, az lesz belőled, ha így folytatod.

Ez után az erős kezdés után persze a mai napom előreláthatólag félig kómás állapotban fog telni (marha hosszan nem bírtam elaludni, úgyhogy végül kínomban összevakarodtam, és kipucoltam ecettel a kávéfőzőt), de ma amúgy is szigorúan itthoncsücsü szabadnapot tervezek, takarítgatósat, sütögetőset, varrogatósat. A takarítgatás amúgy tényleg nem maradhat el, mert valahová úgy elhánytam az önfotózós fényzőgépet, hogy majdnem kép nélkül maradtatok mára.

Bár, őszintén, lehet, hogy így jártatok volna jobban, ez a fotó a másik géppel készült, és egy rakás trágya, pedig még élesítettem is rajta.

Viszont legalább dokumentációnak jó, mert látható, hogy a lábaim még megvannak. A macska is.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/09/23 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

Eská 8/1 – Útipite

(Össze kell vakarnom magam, hogy legyen itt némi süt-varr-horgol-bármi tartalom is, úgyhogy kezdjük el, amindenit.)

A hétvégén a Repülő Kutató főzött egy szép vastag báránycsülök+vöröslencse ragut, amiből kétszer is ettünk, és még maradt belőle egy kevés. Mivel ma úgyis elment világgá, a világgámenetelhez sütöttem neki egy fél tucat minipitét, mert úgy véltem, az mégiscsak izgalmasabb, mint néhány szendvics.

A tésztával kezdtem:

  • 15 deka finomliszt
  • 10 deka vaj
  • fél teáskanál só
  • pár kanálnyi hideg víz.

Ezeket szépen összegyúrattam a géppel, aztán a tésztát folpackba csavarva betettem másfél órára a hűtőbe.

Másfél órával később kivettem, hagytam tíz percig melegedni, közben pedig szétnyomkodtam villával apróra a ragut, és belereszeltem egyujjnyi provolonét is a masszába.

Kivajaztam egy hatdarabos muffinformát, a tésztát 3 mm vékonyra nyújtottam, a sütőt pedig bekapcsoltam 200 fokra. Mivel nincsenek végtelen kiszúróforma-készleteim, a piték alsó részéhez egy kis cseréptálka alját használtam sablonnak,

a felsőhöz pedig egy üvegpohár száját.

A pitécskék tetejét keresztalakban bevágtam, hogy ne robbanjanak fel sütés közben, megkentem őket egy kis felvert tojással, aztán 20 percre bedugtam az előmelegedett sütőbe.

Utána vártam öt percig, majd kiszedtem a pitéket a formából (nagyon könnyen ment), és rácson hagytam őket kihűlni.

Azt, gondolom, talán mondanom se kell, hogy a RK gondosan becsomagolta őket, aztán a kapuból fordult vissza értük, mert persze ott felejtette az egészet a konyhapulton…

 
6 hozzászólás

Szerző: be 2020/09/22 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

8/22 – Nyüzsög

Már megint csak azt tudom megmutatni, miként járunk térdig macskában, kölcsönpéldányban

és sajátban egyaránt,

mert már tizenegy óra, és én még mindig hálóingben nyüzsgök. A Repülő Kutató, aki nem bír megülni a seggén, ma vonul Zágrábba, úgyhogy varrtam neki maszkot, segítettem a hajnyírásban, valamint sütöttem neki bárányos útipitéket,

mely utóbbiakról vetített képes előadást is tudok tartani igény szerint, de most tényleg ideje beleugranom a fürdőkádba.

Gyakszihét, mi? Inkább állnék a katedránál.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/09/22 hüvelyk eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

8/21 – Színek és évek

Mától gyakszihét van, ami normális esetben azt jelenti, hogy ezen a héten a gyivákjaim teljesen önjáróak, és én nyugodtan malmozva várhatom, amíg visszajönnek a tanításba. Ezzel szemben az épp aktuális bolondokháza miatt egész héten ugrásra készen fogok állni, mikor jelenti be valamelyik, hogy a szopornyica miatt bezárták az óvodáját vagy őt vagy a családját vagy bárkit és bármit. Normális esetben egyébként valamikor október közepén-végén, az őszi szünet előtt lenne a gyakszihét, és szép lassan csepegtethettem volna nekik a tudást majdnem másfél hónapon keresztül, nem pedig hisztérikusan rohanok végig az anyagon, mint az elmúlt két hétben tettem.

Végeredmény? Még mindig le vagyok gyalulva, szerintem éveket vénültem az elmúlt hetek alatt, és tegnap még vacsora előtt elaludtam (a RK nem mert felébreszteni, mert ismer engem, hajaj, de mennyire). Most is folyton őröl az agyam erőgyűjtés helyett, mert nekem Aggódós a középső nevem, és ezt már nem növöm ki sose. Mindemellett mégiscsak kitakarítottam kicsinyt a Bűnök Barlangját, az általános hangulat javítása érdekében teleszórtam papagájsegg színű ágyneműkkel a futont,

és kilagoztam lábamnak körmeit, mert ugyan ebben az időszakban már nem fogja látni ezt senki, de nekem szükségem volt rá.

A nap meg gyönyörűen süt. Örüljünk ennek, amíg még lehet.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/09/21 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

8/20 – Cicc

Ah, ti macskában gazdag vasárnap reggelek.

Picur,

Poci,

Berci,

Lóci,

valamint Tigrincs, cipőim őrzője.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/09/20 hüvelyk eská, macs, ősz

 

8/19 – Önkezűleg

Újabb tancsinap, amit ráadásul én varrtam önkezűleg a saját nyakamba, mert egy december 12-i levelezős konzultáció 5×45 percét kérincséltem ide előre, “a jelen pandémiás helyzetre való tekintettel”, sötöbö sötöbö. A hallgatók minden bizonnyal szívből imádnak most ezért engem, amit abszolúte megértek, magam sem vagyok különösebb szeretettel magam iránt. Ezzel együtt is ez jó döntés volt, slussz. Elsőévesekről van szó, és október 9-én lenne az első közös óránk, addig meg nemde megtörténhet itt még minden, desőt az ellenkezője is, úgyhogy jobb biztosra menni.

Továbbra is szinte nevetséges mértékben le vagyok gyalulva, az eltelt két hétben többet leveleztem diákokkal, mint máskor egy teljes félév alatt, szabad óráimban meg folyást elszundikálok. Bárcsak ne tenném, a rémálmaim egyre rémesebbek, az egyikben például rám bíztak egy fürdőző babát, hogy vigyázzak rá, de olyan fáradt voltam, hogy belefulladt a fürdőkádba, és ami még rémesebb, olyan irreális mértékben voltam fáradt, hogy már azt sem tudtam felidézni, élt-e még akkor, amikor rám bízták.

Akkor most jön az a rész, amikor kiadjusztálom magam Papagájsegg Tanárnőnek, aztán elzötyögök a buszommal, hogy megörvendeztessem diákjaimat egy energikus és információgazdag délutánnal 5×45 percben.

Mielőtt viszont teljesen belekeserednénk a világ általános nyomorúságába, nesze nektek egy közeli a felemás őszi zoknijaimról. Az óvónéni a pokolban is óvónéni.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/09/19 hüvelyk eská, ősz

 

8/18 – Foglalt

Félig-meddig itthoncsücsü nap, mert tanítanom ugyan ma nem kell, de a heti bevásárlás nem jön be a sok pici lábán magától a házba. Munka viszont így is volt-van-lesz dosztig, fél hattól nyolcig csak anyagokat rakosgattam, töltögettem meg küldözgettem.

Mellesleg tegnap elintéztem egy esztergomi hotelfoglalást szeptember 25 és október 2 közöttre, de arról majd részletesebben is mesélek.

Hm, ezt a szoknyát is szétvághatnám a rittyóba, mert így nagyon uncsi.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2020/09/18 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

8/17 – Gyalu

Ma megint délutános óvónéni vagyok, és a látszat rohadtul csal, mert egészen fittnek, frissznek ész capkodósznak tűnök, de úgy le vagyok gyalulva az elmúlt hetektől, mint a nyavalya, és ma is hét után érek haza. Mindemellett ma van állítólag az utolsó nyári nap, úgyhogy nesze neked nyárias öltözék.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/09/17 hüvelyk eská, ősz

 

8/16 – Terítő

A tarkabarka néni a robbantott hajjal és a házilag ácsolt arcbugyiban ismét elindul hosszú harcára a tudomány terítése érdekében. Megjegyzem, többé sose jövök haza a 880-as busz 14:45-ös járatával, bármennyire az lenne a legjobb választásom kedden. Az a járat egy iskolabusz, tele épp a tanításból kiszabadult gimnazistával, akik úgy gondolják, ők sose halnak meg.

Amúgy, ha feltettem volna a kérdést, hogy vajon még mi hiányzik nekem (nem tettem fel), akkor ma megkaptam volna rá a választ, az édes anyatermészet ugyanis félreérthetetlenül közölte velem, hogy továbbra is szaporodóképes vagyok. Az édes anyatermészetnek toll a fülébe.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/09/16 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

8/15 – Óv

Gondoltam, a mai napon azt mutatom meg nektek, hogy A) miket varrtam tegnap, B) milyen óvintézkedéseket alkalmazok a 880-as busz fenyegetésével szemben.

Ne igyatok ti se mosatlan gyümölcslevet, vagy mittomén.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/09/15 hüvelyk eská, ősz

 

8/14 – Rottweiler

(Nyugi, ez egy metaforikus rottweiler. A háznál továbbra sincs kutya, cserébe még mindig térdig járunk a macskában, azt a Picur névre hallgató cirmos törpét például az imént küldtük haza tanulni Janka nevű kisgazdijához, mert Janka csak akkor tud tanulni, ha Picur ott alszik a dereka mögött. Igen, nem csak mi vagyunk meghúzatva.)

Ma itthoncsücsü napom van, ennélfogva még a csipát se dörgöltem ki a szememből, de már anyagokat töltögettem felfele a diákoknak, szakdolgozati kérdőívhez fűztem kommentárokat, és vadul leveleztem mindenkivel összevissza. Mindezek után viszont, ott egye meg a fene az egészet, a napom további részét Erikkel óhajtom tölteni. Nyilván sokkal üdvösebb lenne, ha inkább azt a tanulmányt próbálnám megírni, aminek holnapután van a leadási határideje, és még egy szó sincs meg belőle, de azt hiszem, ezt most elengedem. A témában ma reggel ordítoztunk kicsit a Repülő Kutatóval, aki ilyesmit elképzelni sem képes (ezért is néz ki időnként úgy a szeme, mint egy rottweilernek), de ő ezt nem értheti, mert az ő társadalmi hasznát tanulmányokban mérik, az enyémet meg hiába is próbálnák, mert én úgy gondolom, az én társadalmi hasznom abban áll, hogy elmagyarázom a hallgatóknak, miért kell odafigyelni, ha egy ovis azt mondja, A három pillangó című meséből a kedvence az a rész, amikor óriási szél kerekedett, nem pedig a virágok, a pillangók, a szivárvány, a barátság vagy a minden-jó-ha-jó-a-vége.

Úgyhogy most a folytatásban egy vidám nap várható Erikkel, házislafrokban, és valamikor du. feltehetőleg sütök egy kenyeret is. Nagyon ajánlom a világnak, hogy ne szarjon bele a palacsintácskámba, mert ha nincsenek ezek a nyugis félnapok, teljesen átmegyek hisztigép üzemmódba, és attól Isten óvjon mindenkit.

 
5 hozzászólás

Szerző: be 2020/09/14 hüvelyk eská, otthoncsücsü, ősz

 

8/13 – Szardella

Vasárnap lévén végre meg kéne pihenni, de mára takarítónapot terveztem, bár nyilván azt sem akaharohom. Tegnap extrán beütött a szentkúti búcsú, valamilyen pesti baleset miatt a busz 38 perc késéssel érkezett a buszmegállómba. Ezt a 38-at sikerült lefaragnia 45 kilométer alatt 14-re, és még sosem ültem ilyen imádkozós expresszjáraton, ahol a népek két kézzel kapaszkodnak egyszerre, nehogy kivigye őket az ablakon a menetszél.

A visszafelé út sem volt kalandok nélküli, érzésem szerint a fél ország kizúdult a Dunakanyarba, és nyilván nem is akartak ott maradni, úgyhogy már megint szardellakonzervben utaztam, mint a régi szép pre-szopornyica időkben. Továbbra is erős meggyőződésem, hogy ha én elkapom ezt a szart, az a 880-as buszon lesz, de munkázni necesse est, odajutni meg szintén. Mindenesetre a kirándulók lassan szotyogó tömegei Dömös Templom megállótól kezdődően olyan hosszúra nyújtották a menetidőt, hogy megörvendeztettek egy igazi apokaliptikus visegrádi naplementével is,

pont passzolt az általános világállapotokba. És még a piros táska is csúnyán viselkedett velem, három helyen szaggatta fel a cipzárja azt a csipkés liberókot, ami tegnap rajtam volt, nem is nagyon érdemes strapálnom magam azzal, hogy megmentsem. Ó, jaj.

Az általános világállapotok ellenére otthonom máma igen békés és színes, bár ordenáré módon koszos orcáját mutatja, a fejem meg irdatlan módon fáj. Ez után a hét után nem vagyok ezen meglepve. Pocit viszont ki kell kergetnem ebből a szép őszies ambianszból,

mert a portigrisekhez már nem elég a seprű, és hangtalan porszívót még nem láttam, Nagyseggű Maruszja meg azt az eszközt szívből utálja.

Ezekkel is kéne kezdeni valamit, hívjuk jobb híján főzésnek,

mert estére a RK is hazabokázik, és asse tudom, mi a lófüttyöt adjak neki.

Jól kinézünk, mi?

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/09/13 hüvelyk újracucc, eská, macs, ősz

 

8/12 – Fitty

Most pedig a bolond tanár néni felőtözik szokásos harminc rétegébe, és ménkű sok fitty-, valamint kereszthányás kíséretében elmegy tanítani.

Igen, szombat van. Tudok róla.

A szemöldökfestés úgy sikerült, mint az álom, hogy mondjak valami jót is mára. Szerintem én ezzel többet nem is szaladgálok kozmetikushoz.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/09/12 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

8/11 – Öldök

Mivel ma vagyok a szabadnapos óvónéni, meglepő módon pirkadat óta dógozom, még ha nem is a katedrán, hanem itt, ni:

Azzal, hogy ez az őszi félév olyan kemény lesz, mint Tarzan sarka, még nem mondtam semmiccse. Már most annyit leveleztem diákokkal, mint amennyire eddig még nem volt példa, és nem látom magam előtt, innentől ez ugyan miért változna meg.

Mivel fél éve voltam utoljára kozmetikusnál, tegnap beszereztem egy ilyet,

mert szemem az még van, de öldököt hozzá olyan színűt adott az Úr, hogy mázgálás nélkül nem látszik. Eddig még nem csináltam olyat, hogy magamnak fessem, de ezekben a vészterhes időkben még ilyesmivel is megpróbálkozik kínjában az ember.

Közben persze Poci is meg van húzatva, fel-alá pattog és nyivákol,

ráadásul ma már kétszer karmolt meg, amivel nagyjából negyedévi adagot tudott le egy füst alatt.

Közben meg aszongyák a hírek, hogy 718. Bmeg. Tényleg nem tudom, merrefelé tartunk, de én most elmegyek szemöldököt festeni.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/09/11 hüvelyk ajándék, újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

8/10 – De, du

Ma (fogalmazzunk így az egyszerűség kedvéért) én leszek a délutános óvónéni. Holnap a szabadnapos óvónéni leszek, de ne irigyeljetek nagyon, szombaton is én leszek a délutános óvónéni.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/09/10 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

8/8 – Hajrá

Térdre, imához, megkezdem a félévet. Nyilván most sem árulok zsákbamacskát, hogyisne.

Lábakat természetes állásba, aztán csapassuk.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/09/08 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

8/7 – Rág

Tutatiszra, már megint itt a félév kezdetével együtt a hisztérikus aggódás, amitől mindjárt lerágom a bal lábam. Csak két vagy három hétig húzzuk ki, könyörgöm, mert ha addig se, tényleg fejre áll minden. (Persze, ez másként is esélyes, de ha még azelőtt be kell csukni a bótot, hogy legalább a gyakorlatot teljesítenék nyomorult hallgatóink, én Dunának megyek.) Micsoda idők ezek, bakker, a szememmel gurgulázom, a szájammal vacsorázom, adminisztratív teendőim és a holnapi órákra való készülés mellé pedig körmöt festek (leginkább azért, hogy ne rágjam)

a frissen húzott ágyneműt felavató Pocival beszélgetek,

és az új táskámat pakolom holnapra.

Igen, a múlt héten vettem egy új táskát “a remény hal meg utoljára” szellemében, és ezt használni is akarom munkába menet, munkából jövet, nem pedig csak nézegetni a fogason, miközben onlány izéket töltögetek a neptunba.

Higgyétek el, tisztában vagyok azzal, hogy mindez valahol félúton van a “homokbadugomafejem” és a “rútszibaritavázvagyok” között, de már megint kezdek becsúszni két szék között a pad alá, segítség.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/09/07 hüvelyk ajándék, eská, macs, ősz

 

8/6 – Lovastul

Az, hogy másfél hétre kivontam magam a világból, és boldogan csámcsogva vakációztam a saját fejemben, kizárva a realitásokat meg minden mást (piszok jó vagyok benne, istók bizi), rendkívül izgalmas és lebilincselő fejezet volt az életemben, de ki kellett tenni utána a pontot, most meg visszamászni a lóra, és bele az eceteshordóba, mégpedig lovastul.

Kedden már tanítok, és ez a félév iszonyú lesz, minden reggel a hírekkel kezdek, hogy most mi van meg merre, hogyan állnak a számok, és gyakorlatilag szünet nélkül aggódom azon, hogy a diákjaim, az ovisok, a szopornyica, aztán megint elölről. Valószínűleg sokkal barátságosabban eszkalálódtak volna ezek a dolgok, ha nem megyek el vakációzni a saját fejembe, de az meg kellett nekem, mint egy falat kenyér, úgyhogy ott vagyunk, ahol a part szakad. Tegnap például fél óra elteltével vettem észre, hogy úúúú, na ez aztán szép húzás volt öltözködéskor,

úgyhogy ezen már nem tudtam mást, mint röhögni. Kínomban.

Summa summárum, megint be kell rúgni a motorbiciklit, berakni egy-két három mosást,

felrántani a takarítóholmit a kiskacsás zoknikkal, renoválni a pipirost, aztán uccuneki.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2020/09/06 hüvelyk újracucc, eská, nyár, ősz