Végül is olyan mindegy, éppen Bécs vagy Budapest, ha így is, úgy is pocsékul vagy, de ez már senkit sem érdekel, téged is alig. Galéria!
vasárnap kategória bejegyzései
13/259 – Verőfény
Itt ugyan már három napja esik, de ezek a képek még nagyrészt verőfényben készültek, sőt, legnagyobb hányadukban múlt vasárnap. Ami nem, az meg kedden, amikor a RK rövid látogatást tett hazánkban, és elmentünk a zajos haverjaival libanoni finomságokat enni.
13/252 – Bodza
Tájaksz, lábaksz, Böci meg bodza többféle változatban, pedig a szörpöt még elő se vettem. Tegnap munkába menet elképesztően kéklett a Duna keleti partja, ohne filter. És igen, itt a kék dívány is meg a többi piaczsákmány.
13/245 – Dívány
Növényzet, Szentendre, macskáksz, lábaksz. Meg egy dívány*.
* A bridzsitdzsonszban van egy olyan jelenet, amikor bridzsid felveszi az anyja által előpakolt ruhát a karácsonyi partira, aztán azt mondja magában: “Tessék, kellett ezt anyámra bízni, most itt állok talpig díványba öltözve” Ezt én már rég szerettem volna kipróbálni, de aztán ma a piacon a vándor ruhabóttal végre sikerült.
Még van náluk pár színben. Ha bejön ez a dívány, azokat is megveszem.
13/238 – Bökdös
A színek is olyanok, mint a macskák: ha én nem megyek oda hozzájuk, ők jönnek hozzám, és bökdösnek. Galéria!
13/224+ – Hallani
Aki a kezdetektől követi a blogomat, az már tud(hat)ja, nektek többieknek meg most mondom el, hogy őtözködős bloggeri feladatként eddig minden szavazásra hozzávetőleges nemzetiszínben vonultam el (lásd pl. itt meg itt).
Ezek után nem lesz meglepi, hogy most is.
Mellesleg ébredésem óta ez megy a fejemben, de nem fogom kihajtani, jó ez.
13/224 – Zsákmány
Most sem tudok semmi extrát prezentálni, Böcik meg tavasz, ennyi a heti zsákmány.
13/217 – Limoncello
Húsvétvasárnap hajnalán én általában kalácsot dagasztok, meg a lakást próbálom húsvétba cibálni. Előtte afféle blaszfémiának érzem az ilyesmit, mit akarok én tojásokkal meg nyulakkal, azt a szerencsétlent meg fogják ölni, úgyhogy mindig vasárnap hajnalra esik a mingyá-keresztül-esem-a-saját-fejemen fázis. No de attól még tessék, itt a heti galéria, főként virágoksz meg lábaksz, meg némi medvehagyma-pesztós csiga meg ledes csirkék. Ja, és limoncello egy nekem-új palackban, kint a teraszon, mert ott világít a legszebben.
13/210 – Robban
A hetem röviden: megyek körbe, mint a bolondóra, közben meg berobban körülöttem a tavasz. Galéria!
13/203 – Crème
Ibolyák, horgolás, ledes csirkék a Pepcóból, munkautak, a Maci csoport 5-6 éveseinek csodás rajzai a Víz Világnapjára, egy bóti crème brûlée. Az utóbbit leginkább a tálkájáért vettük meg, de aztán persze a karamellizáláshoz fel kellett forgatni a konyhai sárkányért a szekrényeket, mert nem mehetünk le teljesen kutyába, karamellréteg nélkül nincs crème brûlée.
Galéria!
13/196 – Fű, fa, virág
Plusz némi kaja. Meg macska. Meg készülődés Idusra a már szokásos terüljasztalkámmal. Meg kalandozásaim a Krisztinában és tovább. (Dzsí, milyen ordenáré ronda tüzépbarokk betonpalotákat gyártanak éppen a Várban.)
13/189 – Érdemes
Kezdek igen egysíkúvá válni ezekben a galériákban is, de hát mit tehetnék, összesen háromféle dolgot tudok mutogatni: a) hülye kiscicáim, b) kaja, c) a helyek, ahová járok munkaügyben.
A többi már tényleg mutogatásra sem érdemes.
13/182 – Ceremónia
Ez a hetem is milyen kis vidámkának látszik innét ebből a galériából nézve, megesz a csuda, vajon hogy csinálom. Egész héten fent ülök a szopórolleren, oszt mégis úgy látszik, mintha szünet nélkül hedonizáltam volna.
13/168 – Változatos
Ha a képeimet nézem, mintha az egész hetem arról szólt volna, hogy rohangáltam és zabáltam. Fő a változatosság, no.
13/161 – Tarocco
Fele a hétnek takonykórban fetrengve telt, a másik fele harákolva és lótifutiban, közben meg volt minden, ami csak lehetséges, havazástól ködig és napfényig, plusz Budapest meg Esztergom meg Szentendre, ez utóbbi főként az ablakból. Egyik este kínomban elővettem a saját gyártmányú Van Gogh-színezőket még valamikor 2023-ból, mert már annyira rottyon van a kreativitásom, hogy úgy érzem, a bides életben nem kapom vissza.
Közben meg 2023 továbbra is visszainteget: a RK rendelt egy láda tarocco narancsot a luxy meg a nosztalgia jegyében, úgyhogy azóta abból gyárt salátákat, és amikor az első tányér elém került, én elbőgtem magam, mert természetesen a legeslegelső alkalom, amikor én tarocco narancsot vettem meg ettem, az a Santo Spirito előtti mini zöldségpiacon volt az Oltrarnón, porca miseria. Szóval bármi egyéb helyett inkább képzeljétek el, amint ott bömbikézem nyafogóruhában és kipirosodott orral a vacsora fölött, valamint azt nyafogom, hogy azonnal vissza akarok menni Firenzébe, mert ez egész pontosan leírja mindennémű lelki, fizikai és mentális állapottyaimat.
13/154 – Tertial
Ezen a héten is mentem, mint a bolondóra, aztán kidőltem, és azóta itt ugatok. Azt leszámítva, hogy muszáj volt vennem egy új lámpát a régi helyett, nincs itt semmi új, csak macskáksz, lábaksz, utak meg kaják. Ja, és végre végetért ez a rettenetes január, bár a február se lesz jobb, sőt. Galéria!
13/147 – Nyílt
Megint egy újabb huhh-micsoda-hét-volt-ez-is, két intézményi nyílt nappal, további vizsgáztatásokkal meg a szokásos fel-alá rohangálással a Duna mentén. Nem csoda, hogy a hét többi részét végigdöglöttem. Most még megtehettem, hála a pipéknek. Galéria!
13/140 – Heveny
Ezen a héten is volt minden, mint a búcsúban (“heveny lövöldözés meg a többi”, mint Fülig Jimmy mondaná), úgyhogy tessék, itt a vasárnapi galéria is hozzá.
Minden nap más - mindennap más 