RSS

nyár kategória bejegyzései

Intermezzó – Lóci óriás lesz

Épp ma egy éve, hogy délutáni álmomból a Repülő Kutató azzal ébresztett: “Drágám, találtam egy macskát a teraszon, most a mosókonyhában van”. Az első feladat az volt, hogy leellenőrizzem, mennyire az ő vagy az én fantáziám terméke ez az egész.* Természetesen ez a macska ezúttal igazi volt, ott ácsorgott a mosókonyhában, dorombolt, a fülén egy a mosógép mögül rákerült pösz, és én már akkor sejtettem, hogy a nyakunkon marad.

Azt már persze a legelső pillanatban hozzátettem, hogy “amennyiben semmi baja nincs”, de hát kiderült, hogy van, FIV-pozitív a drágám. Naná hogy nem jelentkezett senki érte, pedig látványosan jó állapotú, domesztikált, kipöszörőzött kandúr volt. Igen csúnyákat gondoltam arról, aki december végére feltehetőleg fellélegzett, jajdejó, végre elkallódott valahol az a dög.

Csak hát, ugye, kellett neki szereznünk valaminő lakhatást, mert Filoméla szobájában nem tarthattuk in aeternum. Mivel mi barlangi morcok vagyunk, és semminő kapcsolatunk nincsen beteg macskákat befogadó népekkel, rettenetes mennyiségű brainstorming után egyetlen dolgot tudtunk kikotlani: a RK marad a tulaja, de odaadjuk a mucut dajkaságba, mint egy Dickens-regényben. És mivel barlangi morcok vagyunk, akiknek semminő kapcsolata stb. stb., anyósom kapta meg Lócit, ahajt a teraszon túl az ikerház másik felében.

Az azóta eltelt tizenegy és fél hónap újólag bebizonyította, hogy anyósomnak olyan türelme van, mint Jóbnak, mert Lóci természetesen fujvást ide-oda pisilt a lakásban**, plusz nem volt olyan hónap, hogy ne kellett volna orvoshoz hurcolni válogatott nyavalyákkal, leginkább pityikélési gondokkal. Ez utóbbi novemberben kulminált egy kellemes hétvégi estén, kilenc után kicsivel, amikor kijárási tilalom közepette kellett éjjeli ügyeletes cicakórházat keresni, és hordozóba gyömöszölni az elesetten nyervogó tonnadonnát, akinek katéterezésre volt szüksége.***

A helyzet utána drámaian romlott, aztán drámaian javult – nem részletezném, mert minek, a lényeg az, hogy Lócinak a cicakórházban gyártottak a régi girbegurba helyett egy új, dizájnos húgyutat, természetesen királyi váltságdíjért cserébe.**** Aztán nyilván jött egy hólyaggyulladás meg a varratok meg antibiotikumok halomszám, mert minek egyszerűen, ha bonyolultan is lehet. Mindenesetre most Lóci újra a régi fickós szépségében tündököl, és neki is hoztunk lézerpointert Esztergomból, mert Lócinak fogyókúráznia kell, a testedzésre pedig kizárólag a piros pötty utáni rohangálás tudja rávenni.

Na szóval az elmúlt évben volt valami összességében jó is, nem csak morgás, nyivácskolás és magunk siratása. Mindemellett az a gyanúm, szokásomtól eltérően holnap valami évértékelőt is tartok, már ha nem zavar bele a szilveszteri lakoma gyártásának folyamata, én ugyanis megterveztem a menüt, és már most sütöm a savanyúkápis kenyeret meg abálom a crockpotban a barbecue-szószos virsliket, mert aki hülye, az az is marad.

* Pár hete a RK azzal dugta be a fejét hozzám a Bűnök Barlangjába egy délutáni szundika után (ezt kivételesen ő abszolválta, nem én), hogy “drágám, nem hoztál be a lakásba sok-sok kiscicát?” Megnyugtattam, hogy ezt csak álmodta, még mindig csak Marja Afanaszijevna és Maxim, a Kajla vannak nálunk, de meglepődni, azt nem lepődtem meg.

** Ezek ilyenek. Mihelyt érzik, hogy biztos a helyük, rögtön elkanászodnak. Maci mostanság fél hatkor már megjelenik reggeliért óbégatva, pedig az is milyen szende törleszke volt még az elején.

*** Mikor már elmúlt a pánik, és Lóci biztonságban alukált a cicakórházban, kínunkban azon röhögtünk, hogy az egészségügy jelen helyzetében valószínűleg a konyhapulton kéne megműtenünk magunkat a Fiskars Santokuval, ha valamelyikünket elkapná egy vakbélgyulladás, de Lóci bezzeg rögtön kapott helyet egy olyan kórházban, ahonnan naponta videókat küldtek nekünk arról, milyen édesen brünnyög a személyzetnek.

**** Ezen is röhögtünk. Lóci új pityikélője többe került, mint az új komód.

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2020/12/30 hüvelyk blabla, macs, nyár, tavasz, tél, ősz

 

8/6 – Lovastul

Az, hogy másfél hétre kivontam magam a világból, és boldogan csámcsogva vakációztam a saját fejemben, kizárva a realitásokat meg minden mást (piszok jó vagyok benne, istók bizi), rendkívül izgalmas és lebilincselő fejezet volt az életemben, de ki kellett tenni utána a pontot, most meg visszamászni a lóra, és bele az eceteshordóba, mégpedig lovastul.

Kedden már tanítok, és ez a félév iszonyú lesz, minden reggel a hírekkel kezdek, hogy most mi van meg merre, hogyan állnak a számok, és gyakorlatilag szünet nélkül aggódom azon, hogy a diákjaim, az ovisok, a szopornyica, aztán megint elölről. Valószínűleg sokkal barátságosabban eszkalálódtak volna ezek a dolgok, ha nem megyek el vakációzni a saját fejembe, de az meg kellett nekem, mint egy falat kenyér, úgyhogy ott vagyunk, ahol a part szakad. Tegnap például fél óra elteltével vettem észre, hogy úúúú, na ez aztán szép húzás volt öltözködéskor,

úgyhogy ezen már nem tudtam mást, mint röhögni. Kínomban.

Summa summárum, megint be kell rúgni a motorbiciklit, berakni egy-két három mosást,

felrántani a takarítóholmit a kiskacsás zoknikkal, renoválni a pipirost, aztán uccuneki.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2020/09/06 hüvelyk újracucc, eská, nyár, ősz

 

8/2 – Értekez

Elmentem munkázóba, értekezni. Kábé hatszáz évesnek érzem magam, ki is nézek annyinak.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/09/02 hüvelyk eská, nyár, ősz

 

7/366 – Gesztus

Azt hiszem, ez igen szép és szimbóleikus gesztus lesz, ezzel a fotóval fejezni be a blogévet. A koszos ablak előtt a megcsupált, de éppen a legnagyobb svunggal virágzó sarkantyúkák, az ablak homályos tükrében meg a szintén eléggé megcsupált szerző.

Más években ilyenkor szokott lenni mindenféle évzáró meg évnyitó hejehuja és jövendölés is, de ez ezúttal elmarad. Attól még persze holnaptól ismét új év kezdődik. Reméljük.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/08/31 hüvelyk újracucc, eská, megaszondom, nyár, otthoncsücsü

 

7/365 – Vese

Állítólag ma lesz az év legmelegebb napja, én meg reggel négy óta kint ülök a teraszon Lénával, és a fejemben mindenféle fiktív alakok próbálják éppen leverni egymás veséjét.

Köszönjük a kérdést, megvagyunk.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/08/30 hüvelyk újracucc, eská, nyár, otthoncsücsü

 

7/364 – No filter

Micsoda hajnalokat gyűjtök én nektek orcám verítékével, nézzétek csak:

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2020/08/29 hüvelyk ajándék, nyár, otthoncsücsü

 

7/363 – Másikcica

Azt prognosztizálom, hogy az agyrágó bogarak hathatós tevékenységéből kifojólag* egyre kevésbé mutogatható állapotba fogok leromlani nagyjából szerdáig (akkor értekezletem lesz, és egy ekkora expedícióhoz mégiscsak összekapja magát az ember). Megnyugtatlak, addig is lesz majd képanyag, és minden bizonnyal pofásabb, mint az én csámpás lábaim – nédda például, itt egy Lóci.

A tegnapi interregnumban (amikor a RK már elment konferenciálni, de anyósomék még nem értek vissza az unokás nyaralásukból) nekem jutott a harci feladat, hogy etessem. Látszatra inkább a kéjes fetrengésben

meg a “simogattyál!” programban volt érdekelt,

de megnyugtatnék mindenkit: ez a macska garantáltan nem éhezik.

Nagyon nem.

* Mint Fülig Jimmy mondaná. (A neten állítólag mindenki az, aki akar lenni, úgyhogy én is eljátszhatom esetenként 1ső James őfelségét.)

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2020/08/28 hüvelyk újracucc, eská, macs, nyár, otthoncsücsü

 

7/362 – Kvázi

Mintha csak a régi szép idők tértek volna vissza egy pár napra: a RK az imént távozott Emesével, hogy további okos embereket vegyen fel itt-ott, majd szombatig a színét se lássam. Igaz, hogy egy svadronynak elegendő maszk meg kézfertőtlenítő van nála, és nem Krakkóba, Ljubljanába vagy Karánsebesre tart, hanem csak Pécsre, de szombatig konferencián van, és ilyesmire nem volt példa itt minálunk március óta.

A tradícióknak megfelelően feltarisznyáltam féltucat frissen sütött rozsos zsemlével, aztán érzelmesen utána integettem, miközben kihajtott az udvarról. Két és fél nap egyedül, el sem tudom hinni. Nem mondom, hogy rossz vége lesz ennek, de az agyrágó bogarak igen hangosan hurráznak a plafonig robbant hajam alatt.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/08/27 hüvelyk újracucc, eská, nyár, otthoncsücsü

 

7/361 – Cimbalom

A zélet nemhogy nem áll meg, de bonyolódik, és most nem is arra gondolok, hogy tegnap értekezletet szerveztem “hogy a csecsebogyóba oldjuk meg ezt a félévet az ovikban” témára.* Tegnap például késő este egyszer csak megjelent a Bűnök Barlangja ajtajában a Repülő Kutató pizsiben, valamint Poci “hol az a másik macska, hadd pofozom fel” arckifejezéssel, és aziránt érdeklődtek, hogy hallom-e ezt a vad nyávogást. Mire én, “pill, hadd állítom le ezt a macskás videót”.

Na persze arra egyikünk sem számított, hogy kevesebb mint negyedóra múlva a kertből hallatszik fel a “MrrRRRnyáááÁÁÁÁuuuUUUU”, tipikusan abban a hangfekvésben, ami azt hivatik jelenteni, hogy “én nagy vagyok és erős, és bármikor bucira pofozom a fejed, most pusztán csak kényelmi okokból állok tisztes távolban”. Családtagjaim erre bezzeg már csak mérsékelten reflektáltak, úgyhogy nekem kellett levonulni a harci helyzetet áttekintendő. Hát bmeg, ismét térdig jártunk macskában, bár ezúttal az utcavégi kis cirmos nem tette tiszteletét, de a konyhaajtó előtt Berci próbálta minél nagyobbra púpozni magát, a teraszon meg ott ült teljes pompájában Bolyhoska, mint tíz kiló szőrös nonsalansz, és én nem tudom, létezik-e fekete Maine Coon, de tényleg csak abból a fajtából láttam eddig ekkora ménkű nagy dögöt. “Aki adós, fizessen” jeligére gyorsan felvertem a RK-t, aki még eddig sose találkozott Bolyhoskával, úgyhogy most már ő is látta. Ebből kifolyólag végre megnyugodhattam, hogy Bolyhoska tényleg létezik, mert ami ennyire hasonlít egy macskaZordóra, arra muszáj valamilyen külső megerősítés. Poci ezúttal viszont nem óbégatott (a rossebbe, itt mindenki lábbal tapodja a tradíciókat), talán mert nem a konyhaajtónál találkozott Bolyhoskával, ehelyett olyan kis csipogós hangokat hallatott, mint egy bébicica.

Mindezen izgalmak után nyugovóra tértünk, aztán reggel a szokásokhoz híven gyönyörű hajnalra virradtunk,

én meg a természet csodás csodájának csodálása közben beleléptem a teraszon egy friss macskahányásba. Francba, Berci, te sem tűröd a stresszt.

Hej, te, világ, vetett ágy, kinek kemény, kinek lágy. Pocinak most éppen speciel… de hát nem kell mondanom, láthatjátok.

Igen, én így képzelem el az ízléses és egyedi ágynemű-válogatást. Problem?

 

* Ragyogó jövő elé nézünk amúgy – protokollok, kérdőívek, A, B, C és D forgatókönyvek, oh my. Mindezeket meg természetesen nekünk kell kitalálni, mert egyrészt az óvodai nevelés és az óvóképzés is olyan, mint a cimbalom (“a bátyám már evett egyszer olyat, de lehet, hogy asse az vót”), és odafentről jellemzően olyanok írnak rá intézkedéseket, akik már ettek egyszer óvodást vagy óvóképzőst, de lehet, hogy asse az vót. Másrészt meg akkor lehet tudni valamiről biztosra, hogy meg lesz oldva, ha te csinálod. Isten hozott a controlfreakek világában.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/08/26 hüvelyk eská, macs, nyár, otthoncsücsü

 

7/360 – Attak

A blogév vége és az új tanév eleje felé galoppozva, szervezési feladatok és mindenféle kutyfüttyök mellé nyilván most kell beütnie az agyrágó bogarak támadásának, mikor máskor. Jáááj, a fejem.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/08/25 hüvelyk újracucc, eská, nyár, otthoncsücsü

 

7/359 – Körbehajnal

Augusztus vége felé olyan gyönyörű hajnalaink vannak, hogy csak na, és nem is csupán ott, ahol a nap kel, hanem körbekörbe a ház körül.

Nyugaton,

északon

északkeleten.

(A többi irányba nincsenek ablakaink, no.)

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/08/24 hüvelyk ajándék, nyár, otthoncsücsü

 

7/358 – Tényleg

Na ma tényleg vasárnap van, én meg futok magam után.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/08/23 hüvelyk megaszondom, nyár

 

7/357 – A hosszú ásítás

Valamiért az a kísérteties érzésem van ezen a hosszú hétvégén, hogy egy végtelenbe nyúló vasárnapot élek meg éppen, már több nap óta. Nem egy “vasárnap mint ünnepnap”-ot, hanem egy “vasárnap mint a hétvége utolsó napja, ami után vár a taposómalom” napot. Olyan napot, mint egy ásítás, amit nem bírok abbahagyni, olyat.

Valahogy így, ni:

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2020/08/22 hüvelyk eská, macs, nyár, otthoncsücsü

 

7/356 – Hozzávetőleges

Hű, hát csaknem lemaradtam máról, mint a borravaló, pedig még hozzávetőleges emberkinézetem is volt.

 

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2020/08/21 hüvelyk újracucc, eská, nyár

 

7/355 – Gusztushúsz

Van kenyér,

van Poci,

meg van szöveggyártás Lénával.

Nevezhetjük akár ünnepnek is, nemdebár.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/08/20 hüvelyk újracucc, eská, macs, nyár, otthoncsücsü

 

7/354 – Masa

Majdnem elfeledkeztem a mai bejegyzésről, talán mert éppen rettentőmód mosok, akárcsak Mosó Masa. Ez pedig nyilván azt jelenti, hogy ez itt most most nem blogger-, hanem Masa-mód.

(A fentiektől természetesen elhatárolódom. Dr. Stü Rudolf, sk)

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/08/19 hüvelyk eská, nyár, otthoncsücsü

 

7/353 – Galopp

A nyár most már tényleg és végérvényesen belegaloppozik az őszbe, aminek a legbiztosabb jele, hogy piszkosul lustának érzem magam, és durva bűntudatom is van ettől.

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2020/08/18 hüvelyk újracucc, eská, nyár, otthoncsücsü

 

7/352 – Kúszóka

Mikor tegnap este végre hazaértünk (még délelőtt indultunk el, de a Repülő Kutatónak vannak olyan ötletei, hogy Erdőbényéről Szentendrére Kassán keresztül érdemes eljutni), itthon egy sértetten sipákoló macska fogadott, aki rögtön beült a RK utazótáskájából kipakolt holmik közé, ezzel deklarálva, hogy innen mi már csak vele együtt megyünk bárhová, de inkább mégiscsak maradjunk a seggünkön, mert azt úgy kell.

És lőn éjjel, amikor féltékenyen őrzött minket, és lőn reggel, amikor ugyancsak, és valahol a kettő között hirtelen beszökött az ősz, legalábbis akkora zuhé esett le az égből, hogy csak na.

A sarkantyúkáim amúgy úgy nekiindultak, mint a bolondóra,

sőt, hoppá, még ilyen is van rajtuk, ni:

Jellemző módon ez is akkor virágzott ki, amikor nem voltam itthon.

Hm. Talán gyakrabban kéne elmennem hazulról. Igaz, az most kisebb nehézségekbe ütközne. Olyan kábé ötkilós nehézségekbe.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/08/17 hüvelyk újracucc, eská, macs, nyár

 

Intermezzó – Bor, mámor, Bénye 2020

A szokásosnál is dúsabb galéria. Kirándulás, kemping, macskák, eszemiszom.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/08/17 hüvelyk ajándék, eská, galéria, macs, nyár

 

7/351 – Vissza

Hazajöttünk. Képgalériás élménybeszámoló holnap várható, most egyelőre örülök a civilizációnak meg a teraszomnak.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/08/16 hüvelyk újracucc, eská, nyár