RSS

december 2021 havi bejegyzések

9/122 – Illuminating & Ultimate Grey

Én ugyan továbbra is értetlenül nézek az óév-újév kérdésére, de azért azt tervezem, hogy összedobok vacsira egy kis büféasztalt töltött tojással, malackákkal-takaróban, majonézes vinetével kis pirítósokon, blinivel meg némi karácsonyi maradékkal (gravlax!). Igaz, utána még tíz előtt édesen elvonulok bubukálni, mert ez olyan remek tradíció, amihez továbbra is szívesen tartom magam. (A makkák valószínűleg ott fognak nyafogni rajtam-mögöttem, mert egy szoborpark mellett lakunk, és a fél szomszédság a házunk előtt eregeti istentelen röppentyűit, nehogy a saját fészerét gyújtsa fel vele. Ha esetleg felébredek rá, bár ez nem jellemző, a tetőablakon keresztül az ágyamból nézhetem a tűzijátékot, high life.)

Száz szónak is egy a vége, ez itt egy hülyenap, a holnapi is egy hülyenap lesz, ahhoz meg, hogy mégiscsak reagáljak rá valamelyest, további új ötletem támadt, mert ezek úgy teremnek nálam mostanság, mint a dudva. Ha már úgyis (elvben) őtözködős blogot tartok, innentől minden szilveszterkor a Pantone azévi színével fogom búcsúztatni az óévet.

Idén még elég könnyű dolgom van, mert ezt a duplát találták ki 2021-re,

Pantone Reveals Color(s) of the Year 2021

nekem meg van szürke és sárga holmim is bőséggel.

Jövőre már közepesen szarban leszek, mert 2022 színe a Very Peri, ami a periwinkle-ből jön, az pedig kék meténg. Egy olyan virág, amit úgy lehetne legpontosabban leírni, hogy “leginkább kék, de azért egy kicsit lila meténg, de nem annyira lila, hogy kékeslila meténg legyen”. Ilyen színű holmim még egy sincs. Még.

Nem baj, ezt a hidat majd akkor gyújtjuk fel, ha odaértünk. Viszlát a túloldalon!

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2021/12/31 hüvelyk újracucc, eská, otthoncsücsü, tél

 

Egy új projekt: Jóleső Január

Tegnap este leszedtem a Bűnök Barlangja ablakáról a fényfüzért, aztán feltettem helyette egy hosszabbat, aminek sokkal több, meleg borostyánsárga fényű égője van. Alapvetően ez volt az a bökés, amitől beindult a morfondír, aztán kilyukadtunk itt, ebben a posztban: az igény, hogy januárban is jól érezzem magam, csakazértis. Vagy, hogy afféle mozgalmi jelszót használjak, amilyeneket az önismereti guruk szoknak: “Szeresd magad szilveszter után is!”

Nekem ugyan az év kezdete meg vége az akadémiai évhez, magyarán a tanévhez kötődik*, január 1. csak egy olyan nap, amikor újra meg kell tanulni, milyen évet írunk**. Ez viszont nem változtat azon, hogy a januárt igencsak keserves hónapnak érzem, azt pedig csak elképzelni tudom, mennyire érzi keservesnek az, aki tényleg úgy gondolta, hurrá, új év, újrakezdés, tiszta lap.

A január valószínűleg a legnagyobb pofára esések és legnagyobb kiüresedések hónapja: az adventi sütemények elfogytak, a pénz elment a karácsonyi ajándékokra, a halászlé-töltöttkáposzta-bejgli-szaloncukor felment az ember seggére, le kell bontani a fát, ami fúriafűz módjára szórja a leveleit, a szilveszterezésról nem is beszélve, mert vagy elment valahová az ember bulizni, és közben azt gondolta, bár maradt volna inkább otthon, vagy pedig fordítva. Summa summárum, januárban majdnem mindenki ott áll üres pénztárcával, röcögő hájacskákkal, macskajajosan, és a szép új jövőt keresi, amihez rossz esetben fogadalmakat is tett – olyanokat, amelyekről nagyjából tizenötödikén már látja, hogy betarthatatlanok.

Szó se róla, sokra becsülöm azokat, akik megfogadják, majd be is tartják, hogy heti háromszor futni mennek, beiratkoznak egy jógatanfolyamra, félreteszik azt a pénzt, amit extra mocha lattéra költöttek volna az ebédszünetben, naponta esznek salátát és nem hagyják ki a reggelit, ezentúl külön gyűjtik a színes és fehér mosnivalót, mellőzik a piát, a cigit, a gyorsan felszívódó szénhidrátokat és a zsírt és a mit tudom én még mit – de azért lássuk be, ennek itt lent igenis igaza van.

(Angolul nem tudók számára: “Nyitni fogok egy edzőtermet, amit úgy hívnak, FOGADALMAK. Az év első hónapjában sportszerek lesznek benne, a következő tizenegyre pedig bárrá változik.”)

A baj ugyanis az, hogy januárra leginkább az energia fogy el az emberekből, anélkül meg nem megy semmiféle változtatás. A másik baj pedig, hogy a fogadalmaink ilyenkor nagyrészt önsanyargatásról szólnak: olyasmikről akarunk lemondani, amik egyébként örömet szereznek nekünk, és olyan dolgokra akarunk rászokni, amiket rühellünk. Nem gondolom azt, hogy ezzel most feltaláltam a spanyolviaszt, de a január a legkevésbé alkalmas időszak olyanfajta radikális életmódváltásokra, amiket ilyentájt át akarnak verni magukon az emberek. Az idő jellemzően pocsék, latyak van meg szél meg (az elmúlt években legalábbis) jóformán semmi hó, a napok hosszabbodnak ugyan, de iszonyú laaaassssaaaan, a mézeskalácsok meg jinglebellsek meg csillagszórók viszont rettenet gyorsasággal távolodnak. Az összes puha kis kuckómeleget elhasználtuk decemberben, most meg heti háromszor futócipőt akarunk húzni, és a széfbe rakjuk az utolsó tábla csokit is, nehogy engedjünk a kísértésnek.

Összességében erről szól az én egyszerű kis ötletem: fenébe a bűntudattal, van bajunk úgyis elég, tartsunk egy olyan januárt, amikor megpróbáljuk jól érezni magunkat. Az elmúlt két év után különösképpen ráfér ez mindenkire, és még nem értünk a végére***, hát tényleg nem az a fő cél, hogy magunkat marcangoljuk, abból még sose sült ki semmi jó.

Nyilván nem arra akarom bátorítani a nagyérdeműt, hogy ezentúl nagykanállal egye a mézes kacsazsírt, zárja el a futócipőit, és hanyagolja a fogselymezést. Azok a módszerek, amiket arra használok, hogy jól érezzem magam, valószínűleg nem jönnek be mindenkinek, és ez így is van rendben, különbözőek vagyunk. Viszont igenis kell minden nyavalyás napra valami, aminek örülhet az ember, legyen az egy kocka csoki, egy illatgyertya, egy zeneszám, vagy akár az, ahogyan a fény megcsillan egy pocsolyán. És az apróságok is többnek látszanak, ha megosztjuk őket, mert így többen tudunk nekik örülni.

Na, ki tart velem?

* 2022-ben éppen a negyvenéves évfordulóját ünneplem annak, hogy bevonultam az oktatásba, aztán ki se jöttem belőle, leszámítva munkanélküliségem fél keserves évét, de azalatt se képzeltem magamnak más jövőt, mint taníííítani.

** Bizony van úgy, hogy még márciusban is eltévesztem.

*** Igen, az omikron nevű szarra gondolok. Kivételesen amúgy reménykedem is kicsit, hátha tényleg ez lesz az a variáns, amivel takonykórrá szelídül ez a rohadt szopornyica.

 
9 hozzászólás

Szerző: be 2021/12/31 hüvelyk blabla, jólesőjanuár, projekt

 

9/december

Hejhó, naptári év vége, hejhó valószínűség, hogy ma úgyse lesz kaján kívül semmi extra, amit betehetnék a képek közé, kaja meg van már bőven sok. Galéria!

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/12/31 hüvelyk advent, ajándék, eská, galéria, macs, tél

 

Szaporulat a szekrényben – Jólakötturin

Az egy macska. Egy egyáltalán nem kedves macska. Az izlandi folklórban lakik, és megeszi azokat, akik nem kaptak ajándékba karácsonyra semmiféle ruhaneműt.

Nem voltam biztos abban, hogy Jólakötturin kipöcköl a tányérkájából akkor, ha magamnak veszek ruhaneműeket, pláne abban nem, hogy zokni- és cipőneműekkel ki lehet-e váltani a felzabálást, de azért biztos ami biztos, a zoknibeszerzés mellé megejtettem egy cipőbeszerzést is.

Ímé, üdvözöljétek a hatodik sivatagi bakancsomat. Attól tartok, a jövő majdnem kizárólagos cipőtrendje nálam leginkább sivatagi bakancs formájú lesz – már legalábbis ha továbbra is belecsúszok harminc százalékos leárazásokba, mert anélkül mégiscsak győzne a józan ész.

Ez itt pedig az El Naturalista Angkor sorozatának egy olyan darabja, aminek a színét “Pleasant Caldera” néven írták le, és olyan olvatagon kényelmes, hogy az már teljesen igazságtalan más cipőkkel szemben.

És akkor jött a Repülő Kutató. A Repülő Kutató meggyőződéses sváb, legalábbis ezt szokta hangoztatni, amikor pénzügyekről esik szó. Nem tudom, hogy ezt a svábot hová tette, amikor megvette nekem karácsonyra ezt,

de igen, ez az a Gudrun Sjödén kardigán, amire a nyálamat csorgattam még valamikor ősszel.

Mire jó az, ha az ember lányának van egy blogja, és a férje olvassa azt a blogot.

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2021/12/30 hüvelyk ajándék

 

9/121 – Tojás

Üdvözöljük kedves nézőinket innen ebből a vircsaftból, ahol mindenből van marha sok, de tojásból kissé szűk a keresztmetszet. Márpedig a Repülő Kutató azt mondta, hogy felpattint egy fagyasztott vinetét, ha hozok tojást, és én egy tálka majonézes vinetéért igen sok mindenre hajlandó vagyok.

Az ott a lábamon az egyik új cipőm, és épp olyan kényelmes, mint amilyennek kinéz. De hol a zenegépeckém?

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/12/30 hüvelyk ajándék, újracucc, eská, tél

 

9/120 – Rejtélyek

A mai nap a rejtélyeké.

  1. Hajnalban arra ébredtem, hogy fáj a lábam, de nem csak úgy csöppecskét, hanem combtőtől bokáig az összes lábam fáj, mind a kettő. És egy macska sem fekszik rajtam, hogy őt hibáztathassam. Jobb híján levánszorogtam a konyhába, megetettem az aktivizálódott dögicéket (ezeknek elég egy moccanás, hogy már megjelenjenek kaját kérincsélni), adtam magamnak magnéziumot, kálciumot, cinket, vasat meg B-1, 2, 3, sok, na azt. És aztán visszaájultam,
  2. a következő pillanatban pedig, amikor kinyitottam a szemem, 11 óra volt. A RK sehol. Üzenet sehol. Felhívtam telefonon. Nem vette fel. (Ez a rejtély azóta megoldódott, megrendelt könyvekért ment a székesfőfaluba, plusz ha már úgyis ott volt, vett egy kis hajdinalisztet és kaviárt. Szilveszteri blini!) Mindehhez ráadásul
  3. nem volt víz. Mármint a csapban. Egy kicsi se. (Ez a rejtély is megoldódott azóta, de ehhez vissza kell mennünk a tegnapi estéhez, amikor az új cipőmben* billegtem elfele a vacsorára, és egy olyan helyen futottunk bele egy monstre pocsétába, ahol eddig nem volt jellemző. Nos, mint a RK felvilágosított az imént, az egy csőtörés volt.)
  4. Ezen a ponton a macskákra is elkezdtem gyanakodni, hogy vajon mi a fészkes fenét csinálhatnak, de aludt mind a kettő, megszokott helyükön, az étkező székein, mintha nem lenne a házban más pihepuha hely. Az asztalon viszont találtam egy kibontatlan kettes méretű horgolótűt, amit ga-ran-tál-tan nem én vettem. (Fonalakkal már nem mindig vagyok tisztában, mit és mennyit vettem, de a horgolótűket még tutira számon tudom tartani.) Nos, azóta ez a rejtély is megoldódott, apósom vette nekem, mert úgy emlékezett, azt mondtam egyszer neki, hogy nincs kettes horgolótűm. (De, volt. Eh, most már kettő is van.)

Mindent összevéve nem állok olyan rosszul, fél óra alatt nagyjából mindent sikerült megfejteni, már persze azon kívül, mi a fenétől fájt nekem hajnalban az összes lábam, és hogyan lett belőlem ilyen alvóbaba, hogy tizenegykor nyissam ki a csipámat. Azt viszont sokkal könnyedébben vettem volna, ha mindez tegnap történik, mert tegnapelőtt este igazi világvége ég volt,

tegnap este viszont nagy szürke semmi.

* Igen, megjöttek a nyolcadikán rendelt cipőim, közelebbről tárlatlátogatást is tartunk.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/12/29 hüvelyk eská, otthoncsücsü, tél

 

9/119 – Teddy és Bumbu

Remélem, még nem rágtátok le a lábatokat izgalmatokban, vajon mi történt velem máma. Nos, sajnálatos módon ezúttal is végigdöglöttem a napot, egyetlen kézzelfogható eredményként egy kihasadozott boule kenyeret tudnék felmutatni, viszont este elmásztunk a Teddy Beerig (ők se fizetnek a reklámért, csak mondom), és ott ettünk és ittunk, többek között Bumbu rumot, és nekem az kell, otthonra is. Utána pedig, jobb híján, kicsit keringtünk még a meghitten kiholt belvárosban.

Galéria!

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2021/12/28 hüvelyk ajándék, galéria, tél

 

9/118 – Perpill

Két napig lényegében csak döglöttem, néha kitakarítottam ezt-azt, és időnként szaloncukrokat raktam a számba. Az egyetlen kézzelfogható nyoma ennek a két napnak egy csík marokkói szív, amit egy homályosan körvonalazódó projekthez horgoltam – perpill egy méter húsz centinél tartok, és közben valamikor hirtelen ötletből visszabontottam fél méternyit, asse tudom, miért.

A twixtmas nagyon alkalmas arra, hogy az ember elengedje magát, és öreg nyafogóruhákban tengesse a napjait, de hát ez így nyilván nem maradhat, őtözködős blogom van, vagy mi a fészkes, és legalább annyi erőfeszítést tehetnék, hogy új nyafogóruhákban tengjek. Úgyis annyi polár van a házban, hogy már nem fér a polcokon a Bűnök Barlangjában. Ezt orvosolni kell.

Yeah, ez itt most egy varrónap lesz.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/12/27 hüvelyk újracucc, eská, otthoncsücsü, tél

 

9/117 – Duplasemmi

Karácsony másodnapja, vasárnap. Öcséééém, ha láttam már lustanapot, ez volt az.

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2021/12/26 hüvelyk eská, otthoncsücsü, tél

 

9/116 – Másként

Normális emberek karácsonykor valószínűleg a szép új ruhájukban vannak vagy pizsiben, és rokonokhoz/templomba mennek, vagy végigténfergik az egész napot. Én továbbra is két szék között a pad alatt vagyok, de ez nekem a legjobb hely. Nyafogóruha, meleg zokni, mosásvarrástakarítás meg az egyre terjedelmesebb twixtmas-listám, ahová azokat a dolgokat vésem fel fejben, amiket ez alatt a teljesen szabad hét alatt végre akár meg is tudok valósítani.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/12/25 hüvelyk eská, otthoncsücsü, tél

 

Eská 9/10 – Julbord

Nálunk a bőved-esti vacsora sose volt tradicionális-magyarkonyhás, de mostanra (mondhatni) tökélyre fejlesztettük a hülyeséget és marhaságot. Tegnap este például álskandináv karácsonyi vacsorát csaptunk magunknak, knäckebröddel, rozskenyérrel, céklás gravlaxszal, husigombócokkal meg persze sonkával és Jansson megkísértésével. Plusz a lekvárok és mustárok és sajtok és egyéb ujuj.

Ahogy Charly Baltimore mondta még Samantha Caine korában: “A séfek tudnak”. Mi ugyan nem vagyunk séfek, de ő se volt az, szóval tulajdonképpen helyben vagyunk.

A sültalmás-karamelles crème brûlée-t elő se vettük, de hát ma is van nap, nemde.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2021/12/25 hüvelyk ajándék, eská, otthoncsücsü, tél

 

9/115 – Ahogy tetszik

Mindenkinek kellemes és balhémentes és egészséges és… á, úgyis jobban tudjátok nálam, milyen karácsonyra vágytok.

Na, olyat.

Nem érhető el leírás a fényképhez.
 
1 hozzászólás

Szerző: be 2021/12/24 hüvelyk ajándék, otthoncsücsü, tél

 

9/114 – Körlet

Innentől, ha a fene fenét eszik is, szabadságon vagyok, desőt. Reggel megejtettük a heti nagybevásárlásunkat, innentől kezdve pedig a jövő hétig jó eséllyel csak akkor hagyom el a körletet, ha ég a ház.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/12/23 hüvelyk újracucc, eská, tél

 

9/113 – Lélegzet

Odakint pilinkék jönnek az égbül, nekem viszont ki kell mennem a házból,mert Dógom Van. Amikor a félév nyűgeivel veszkődtem, azt reméltem, hogy majd a végére érek, aztán veszek egy naaagy lélegzetet, de ez valamiért még mindig várat magára, továbbra is nyűgös vagyok és álmoskás.

Elvileg ugyan mától már kifelé megyünk a sötétből, de ezt úgysem érzem meg február végéig, és addig még két hónapon át kell azzal tökölni, hogy mit vegyek fel, amikor kikutyagolok a zegernyébe.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/12/22 hüvelyk újracucc, eská, tél

 

Eská 9/9 – Arról, hogy mire kellett nekem a ferrofólia

Erre, ni.

A beépített konyhabútor igen pofás lehet (ez is az volt még fiatalkorában), de amikor az egyetlen hely, amit mágneses üzenőtáblának használhatnál, a szagelszívó teteje, akkor huszoniksz év után nem árt lépni valamit.

Léptem.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2021/12/22 hüvelyk újracucc, eská

 

Adventi dekkolás 2021/24 -Szalon

(Asszem valamit elpacsáltam a számozással, nem csak 24 napos az adventi kalendárium? Vagy mivan?)

Mi is felültünk a szaloncukros bolondvonatra, mint ilyentájt mindenki más, de nekünk persze ezt is a magunk egyénien süsü módján kellett megvalósítanunk, pölö úgy, hogy itt állunk egy tálnyi extra mystery project fölött, és lövésünk sincs, melyik milyen ízű.

Pedig ezt a tálnyi fincsit mi válogattuk össze enkezeinkkel az Édeni Édességek Boltjában (disclaimer: egy vasat se fizetnek nekem azért, mert belinkelem őket, desőt, én hordom oda a pénzt csokicseppért meg effélékért).

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2021/12/21 hüvelyk advent, ajándék, tél

 

9/112 – Újabb cselló

Bár, ami azt illeti, ez már inkább nagybőgő. Ma van az év legrövidebb napja, én meg azzal ünneplem meg, hogy 11-től 16-ig vizsgáztatok máma. Ennek örömére pedig úgy ébredtem fel fél háromkor, hogy dajnnng, innentől kezdve te ébren vagy, szokjál hozzá.

Hát jó. Lássuk, Uramisten, mire megyünk mi ketten, mondta a pofa, miközben cséphadaróval püfölte a jégverésben a szőlőtőkéket. Fél háromtól ötig kimostam egy gépnyi ruhát (plusz szárító), beírtam a tegnapi vizsgák jegyeit*, aztán jobb híján körmöt lakkoztam**, mert az embernek mégiscsak adnia kell magára, neszpá. És azután visszaájultam.

Most szívesen állítanám azt, hogy fickós és vizsgáztatós kedvemben vagyok, de valójában átkozottul nem, és már előre várom, hogy a mai dolgozatokat is kijavítsam – nem azért, mert annyira vágyom a feladatra, hanem mert ha már az is megvan, decemberre bezárom a boltot, és talán még a munkahelyi leveleimet se nézem meg újévig.

* Annyira utálok javítani, hogy nem bírom halogatni, azonnalosan nekifekszem. Ezúttal már vizsga közben javítani kezdtem a kész dolgozatokat, és a buszon fejeztem be a többit. Még este be akartam írni a jegyeket, de aztán kiájultam, így hajnal lett belőle. Nem baj, az ilyenek jót tesznek a renomémnak, nem árt, ha a diákok aggódnak kissé, hogy a tanárnő sosem alszik, biztos vámpír.

** Az utóbbi időben csúnyán elhagytam azt a szokásomat, miszerint másfél euró áránál többet nem költök körömlakkra, de egyébként az euró is elhagyta azt a szokását, hogy háromszázötven forint, szóval alapvetően azsúrban vagyunk mink népek és pénzek. Már kábé fél éve, hogy rákaptam azokra az izékre, amiket úgy híjnak, hogy “gél hatású lakk”, mert ezekből egy réteg is elég a szokásos kettő helyett, pluszban gyorsabban száradnak. A közönség megnyugtatására viszont elmondanám, hogy továbbra is kínai bótokból szerzem be őket, nuku drogéria.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2021/12/21 hüvelyk újracucc, eská, tél

 

Adventi dekkolás 2021/23 – Csere?

A rühes ferrofóliám még mindig sehol, a nyolcadikán rendelt cipőm valahol egy vámon vesztegel, cserébe viszont megjöttek a szombaton vásárolt zoknik, amiket huszonnyolcadikára ígértek, és amiket én mindent összevéve januárra vártam.

Hát mit ne mondjak.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/12/20 hüvelyk advent, ajándék, tél

 

9/111 – Cselló

Éppen vizsgáztatni megyek, képzelhetitek, mekkora lelkesedéssel. És még csak azt se mondhatom, hogy kicsellózott velem a sors, mert én csellóztam ki magammal, én, tök egyedül.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2021/12/20 hüvelyk újracucc, eská, tél

 

Adventi dekkolás 2021/22 – Kisszarvas

Azt hiszem, ez már afféle tradíció lesz, hogy valamék adventvasárnapon, amikor inkább takarítanom kéne, becsámpázok a Parti Medvébe, aztán hazakúszok egy cuki nyomattal.

 
6 hozzászólás

Szerző: be 2021/12/19 hüvelyk advent, ajándék, tél