RSS

ősz kategória bejegyzései

Intermezzó – Lóci óriás lesz

Épp ma egy éve, hogy délutáni álmomból a Repülő Kutató azzal ébresztett: “Drágám, találtam egy macskát a teraszon, most a mosókonyhában van”. Az első feladat az volt, hogy leellenőrizzem, mennyire az ő vagy az én fantáziám terméke ez az egész.* Természetesen ez a macska ezúttal igazi volt, ott ácsorgott a mosókonyhában, dorombolt, a fülén egy a mosógép mögül rákerült pösz, és én már akkor sejtettem, hogy a nyakunkon marad.

Azt már persze a legelső pillanatban hozzátettem, hogy “amennyiben semmi baja nincs”, de hát kiderült, hogy van, FIV-pozitív a drágám. Naná hogy nem jelentkezett senki érte, pedig látványosan jó állapotú, domesztikált, kipöszörőzött kandúr volt. Igen csúnyákat gondoltam arról, aki december végére feltehetőleg fellélegzett, jajdejó, végre elkallódott valahol az a dög.

Csak hát, ugye, kellett neki szereznünk valaminő lakhatást, mert Filoméla szobájában nem tarthattuk in aeternum. Mivel mi barlangi morcok vagyunk, és semminő kapcsolatunk nincsen beteg macskákat befogadó népekkel, rettenetes mennyiségű brainstorming után egyetlen dolgot tudtunk kikotlani: a RK marad a tulaja, de odaadjuk a mucut dajkaságba, mint egy Dickens-regényben. És mivel barlangi morcok vagyunk, akiknek semminő kapcsolata stb. stb., anyósom kapta meg Lócit, ahajt a teraszon túl az ikerház másik felében.

Az azóta eltelt tizenegy és fél hónap újólag bebizonyította, hogy anyósomnak olyan türelme van, mint Jóbnak, mert Lóci természetesen fujvást ide-oda pisilt a lakásban**, plusz nem volt olyan hónap, hogy ne kellett volna orvoshoz hurcolni válogatott nyavalyákkal, leginkább pityikélési gondokkal. Ez utóbbi novemberben kulminált egy kellemes hétvégi estén, kilenc után kicsivel, amikor kijárási tilalom közepette kellett éjjeli ügyeletes cicakórházat keresni, és hordozóba gyömöszölni az elesetten nyervogó tonnadonnát, akinek katéterezésre volt szüksége.***

A helyzet utána drámaian romlott, aztán drámaian javult – nem részletezném, mert minek, a lényeg az, hogy Lócinak a cicakórházban gyártottak a régi girbegurba helyett egy új, dizájnos húgyutat, természetesen királyi váltságdíjért cserébe.**** Aztán nyilván jött egy hólyaggyulladás meg a varratok meg antibiotikumok halomszám, mert minek egyszerűen, ha bonyolultan is lehet. Mindenesetre most Lóci újra a régi fickós szépségében tündököl, és neki is hoztunk lézerpointert Esztergomból, mert Lócinak fogyókúráznia kell, a testedzésre pedig kizárólag a piros pötty utáni rohangálás tudja rávenni.

Na szóval az elmúlt évben volt valami összességében jó is, nem csak morgás, nyivácskolás és magunk siratása. Mindemellett az a gyanúm, szokásomtól eltérően holnap valami évértékelőt is tartok, már ha nem zavar bele a szilveszteri lakoma gyártásának folyamata, én ugyanis megterveztem a menüt, és már most sütöm a savanyúkápis kenyeret meg abálom a crockpotban a barbecue-szószos virsliket, mert aki hülye, az az is marad.

* Pár hete a RK azzal dugta be a fejét hozzám a Bűnök Barlangjába egy délutáni szundika után (ezt kivételesen ő abszolválta, nem én), hogy “drágám, nem hoztál be a lakásba sok-sok kiscicát?” Megnyugtattam, hogy ezt csak álmodta, még mindig csak Marja Afanaszijevna és Maxim, a Kajla vannak nálunk, de meglepődni, azt nem lepődtem meg.

** Ezek ilyenek. Mihelyt érzik, hogy biztos a helyük, rögtön elkanászodnak. Maci mostanság fél hatkor már megjelenik reggeliért óbégatva, pedig az is milyen szende törleszke volt még az elején.

*** Mikor már elmúlt a pánik, és Lóci biztonságban alukált a cicakórházban, kínunkban azon röhögtünk, hogy az egészségügy jelen helyzetében valószínűleg a konyhapulton kéne megműtenünk magunkat a Fiskars Santokuval, ha valamelyikünket elkapná egy vakbélgyulladás, de Lóci bezzeg rögtön kapott helyet egy olyan kórházban, ahonnan naponta videókat küldtek nekünk arról, milyen édesen brünnyög a személyzetnek.

**** Ezen is röhögtünk. Lóci új pityikélője többe került, mint az új komód.

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2020/12/30 hüvelyk blabla, macs, nyár, tavasz, tél, ősz

 

8/96 – Lézer

Ma már jobb, ha egy pöttyel is. Igaz, hogy a reggelt zh-javítással kezdtem, zh-íratással folytattam, aztán visszatértem a zh-javításhoz, de utána összeraktam magam embernek, és elmentünk hetibevásárolni. A nevetséges nyilván az, hogy ezzel a túlnyomórészt onlány és hómofiszos életünkkel akár azt is meg lehetett volna oldani, hogy (vegyük) szerda délután kettőkor menjünk hetibevásárolni, de persze nem tudtuk megcsinálni, mert folyton el vagyunk havazva mind a ketten, bár főként a RK.

Apropó pötty: vannak macskák, akik megvadulnak a lézerpointerért, és vannak, akik nem értik a dolgot. Nálunk, mint a mellékelt ábra mutatja, most már mind a kettőből akad mutatóba.

Minden eddigi macskánk teljesen analóg volt, csörgős labdákat akart meg cipőfűzőt, Maci ezzel szemben a modern kor gyermeke. Van képem arról is, amikor azon kaptam rajta, hogy Lénát bűvöli. (Elnézést a homályosságért, irgalmatlanul röhögtem fotózás közben.)

Summa summárum, a muszikák aranyosak, a zh-k meg vannak íratva és ki vannak javítva (kicsit tikkel a szemem ezektől a szerkezetektől, de arra már nincs bennem késztetés, hogy átírjam), hetibevásárlás letudva, most pedig… most pedig hétvégét tartok.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/12/05 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, tél, ősz

 

8/93 – Közös alap

Ma megest konzultációt tartok az érdeklődők számára – nyilván a gyivákok is “haggyábékén” állapotban vannak, de a szabál az szabál. Ennek tiszteletére felvettem egy olyan régi kötényruhát, amire ti már talán nem is emlékeztek. Ha zsebe is volna, maga lenne az ideális örökdarab. No, majd megpróbálok legyártani belőle egy replikát. Valamikor.

Ebben az életben, amikor az ember csak derékig látszik, engem nem ismerők számára talán poénos lenne, hogy a tanár néni felemás zokniban és tarka tornacipőben nyomja, de ezek a diákok ismernek engem, mint a rossz pénzt, és amúgy tanítani is a legteljesebb lelki nyugalommal járok effélékben.

Macskai híreink ezúttal az “ellenségem ellensége a barátom” témakörben folynak, és igazán hálásak lehetünk Picurnak, aki továbbra is meg- megjelenik a teraszon sárga nyakörvecskéjében, bezabálja a vendégeknek félretett papit, valamint közös utálati alapot nyújt a mi szőrös terroristáinknak.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/12/02 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, tél, ősz

 

8/92 – Zengeráj

Reggel arra ébredtem, hogy “Ki-ki-kukorékol már a kakas, hajnal akar lenni”. A baj, hogy ez a fejemben szólt, úgyhogy azóta is keményen dolgozom azon, kihajtsam belőle.

Hogy egy kis magyarázatot adjak hozzá, ez egy ismeretes collegiumi műdal kezdete, és figyelembe véve az elitképzés főlegvárának generációról generációra hagyományozódó dalkincsét, épp olyan, amilyenre számíthattok egy csomó összezárt, kanos századeleji fiúegyetemistától. Van egy cserkész meg egy obszcén variációja, plusz még elöl cserkész, hátul obszcén és fordítva, szóval izé. Nekem fél egytől konzultációm van gyivákokkal a Teamsen, és ugyan a jelen ifjai nagyrészt kötőszóként alkalmazzák a bazmeget, de azért mégiscsak, na.

Ha nem sikerül fél egyig kikergetnem a cserkészeket meg az obszcénokat, a végén még arról fogok dalolni a gyivákoknak, hogy zingi-zongoráznak a kipi-kuplerájban, és ugyan már mindannyiunknak átkozottul majdnem-félév-vége-van, de azért akad, ami mégiscsak túlzás.

Közben az uccánk népe is nekilátott dekkolni a csarnokot, ott ahajt ezen a képen középen-alul, kicsit jobbra egy adventi uccadekor látható. Én ugyan nem egészen aranyozott ördögszarvakkal képzelem el az adventet, de idén, asszem, ez is belefér.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/12/01 hüvelyk újracucc, eská, otthoncsücsü, tél, ősz

 

8/november

Ez a hónap el se kezdődött, aztán máris huss. Galéria!

Szégyen-gyalázat, de ez egy olyan november volt, amikor Erikhez csak azért nyúltam hozzá, hogy letöröljem róla a port, és azt is csak egyszer.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/11/30 hüvelyk ajándék, eská, galéria, macs, otthoncsücsü, ősz

 

Intermezzó – Advent első vasárnapja

Kicsit csámpás, kicsit felemás, temetői macskákkal, rigókkal, díszkáposztával meg a többi, legkevésbé sem adventi látvánnyal. Azt hiszem, leginkább erre az egész évre hasonlít.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2020/11/29 hüvelyk eská, galéria, tél, ősz

 

8/90 – Egymondat

Ma annyira, de annyira vasárnapot tartok, amennyire ez csak lehetséges, nem nyitom meg a munkahelyi levelezést, nem nyitom meg a Teamset vagy a Neptunt sem (tegnap is konzultációt tartottam meg üzeneteket írogattam), ehelyett kiélvezem az olyan luxusokat, mint lágytojáska nyafogóruhában a kanapén

(az írós-krumplis zsemlét még tegnap sütöttem, reggel kelesztés, konzultáció közben újabb kelesztés, utána sütő, világ csudája, hogy lett belőle bármi is), most pedig letotyogok a piacra, ahol zsibvásár van meg helyi iparművészek, mert rohadtul elegem van a félévből is, az otthoncsücsüből is, meg abból is, hogy ma már advent első vasárnapja, én pedig még mindig ott ragadtam valahol az őszben,

úgyhogy ma bosszúból felöltözöm tarkabarkába, és elmegyek hülyeségeket venni, mert az mégiscsak tarthatatlan, hogy teljesen le van gyalulva az agyam, de annyira, hogy megírok egy komplett blogbejegyzést, és csak a végén jövök rá, hogy egyetlen végtelenbe nyúló mondat lett az egész.

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2020/11/29 hüvelyk újracucc, eská, tél, ősz

 

8/89 – Találkozások

Bokától lefelé ősz, bokától felfelé tél, ahajt oldalt pedig a pandémia második hulláma. Múlt pénteken a konferencia miatti idegizgatottságomban, mielőtt véresre rágtam volna a körömágyam, előrántottam a takaróhorgoló pamutfonalakat. Ha továbbra is kitartanak ezek az idegizgatottságok (és sajna nem látom okát, hogy elmúlnának), nem marad felhorgolatlan takarófonal ebben a vircsaftban.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2020/11/28 hüvelyk újracucc, eská, otthoncsücsü, tél, ősz

 

8/88 – Szívszél

Pocsékul aludtam az éjjel, most is csak kornyadozom, és ez valószínűleg egész nap így marad. Anyag a diákjaimnak elküldve, holnap újabb Teams-izékkel kell múlatnom az időt, nyűgös vagyok és nyavalyás, meg különben is péntek van. Valószínűleg mindenkinek jobb lesz, engem is beleértve, ha kivonom magam mára a további forgalomból.

Már ha hagynak. Szerintetek ugyan mi szökkent ki fogaim kerítésén, amikor hajnalban arra ébredtem, hogy egyesek csak úgy hobbiszerűen rámhozzák a szívszélhűdést?

 
5 hozzászólás

Szerző: be 2020/11/27 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

8/87 – Pótol

Továbbra is kellő elszántsággal próbáljuk tartani magunkat ahhoz, hogy “ha rossz a kedved, tapsolj nagyokat őtözz tarkabarkába, de attól még rohadtul nem egyszerű, többek között azért sem, mert annyi dolog szakad folyton a nyakamba, hogy azon már csak kínosan röhögni tudok.

A macskák is tetézik, persze, bár vannak szép nyugis pillanatok is.

Ezek általában fújással és morgással végződnek. Lennék én is időnként macska, az elég egyszerűnek tűnik.

Valahogy most körülöttem minden ersatz, a lelkesedést tarkabarkával pótolom, az óráimat töltögetett anyagokkal meg Teams-nyomorúságokkal, szociális életem macskákkal, az alkotómunkát horgolással, így megy ez mostanság. A múlt héten nyivácskoltam nektek arról is, hogy milyen borzasztó primadonnai előadásokat produkálok, amikor nincs előttem közönség, és egyedül akarom pótolni a komplett termet. Nos, ha valakinek van energiája regisztrálni meg egyéb effélékre, holnap este itt megnézheti.

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2020/11/26 hüvelyk újracucc, eská, macs, ősz

 

8/86 – Ügyelet

Rámnézésre ki nem találnátok, éppen mit csinálok. Nos, mára én vagyok az ügyeletes az intézményi nyílt napon a szakos chatszobában.

Ja, szerintem is.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/11/25 hüvelyk eská, otthoncsücsü, ősz

 

8/85 – Keményítő

Ha létezik a pandémiás fáradtság (szerintem igen, bár nem mindenkinél ugyanúgy jön ki), valószínűleg annak számlájára írható, hogy a “kedden értekezlet, szerdán chatszoba-ügyelet” levélre már nem jutott semmi energiám ajvékolni egyet, csak legyintettem. Oké, értekezlet. Oké, 11:30. Oké, a Teamsen. De hol? Kikkel? Milyen linken vagy csoportban vagy miabokámban? Jobb híján bekapcsoltam a gépet, aztán most várok, mint egy Heineken-reklámban.

Egyre kevésbé látom, mire van ez a blog, mert szívesen írnék mindenféle izgalmas dolgokról, de nem vannak, és írnék szívderítő dolgokról, de most nem jut eszembe egy sem, közben meg odakint is micsoda nyavalyás idő van, brr. Mindent leöntöttek tejföllel.

Egészen bús vagyok attól, mennyire kiment belőlem ettől a novembertől a keményítő, gyűrött vagyok meg fáradt meg csüggedt, és a nappaliban még mindig a tavaszi falvédő van a falon. Nyaff.

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2020/11/24 hüvelyk újracucc, eská, otthoncsücsü, ősz

 

8/84 – Lábsó

Kígyónak lábsó, madaraknak fogsor, macskáknak meg szárazpapi. Elszeparálom a dögöket (egyelőre elég kulturáltan viselkednek egymással, de az ördög nem alszik), aztán beszerzőkörút innndul.

Az a gyanúm, az év hátralévő részében ennek a kombinációnak (sivatagi bakancs + alsószoknya + cikcakkruha + kiskabát + házi sapkalap) különböző változatait fogjátok nézegetni rajtam, ahányszor kidugom a pofámat a világba. Majd megpróbálok mindig új verziókat kihozni a megszokott anyagból, végül is őtözködős blogger vagyok vagy mi a fészkes.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/11/23 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

8/83 – Haladás

A mókusnyuszik már ilyet is csináltak este, el vagyok bűvölve.

Aztán persze jött az éjszaka, amikor megint morgásokkal és fújásokkal próbálta Poci lebeszélni Macit arról, hogy túl közel menjen hozzá. Mint már mondtam, ne legyünk telhetetlenek, nem megy ez egyik percről a másikra.

Mindeközben olyannyira vasárnap van, hogy én még tízkor is pizsiben lengek, és próbálom eldönteni, hogy pipirost restauráljak, vagy lemásszak a piacra, ahol éppen bolhapiac és miegymás található. Jahahaj, de lusta vagyok, s mekkora boldogság, hogy ma éppen megtehetem.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2020/11/22 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

8/82 – Csill

Ez asszem egy ilyen nap lesz.

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2020/11/21 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

8/81 – Gombperec, ahogy még sose volt

Éppen konferencián vagyok. Itt.

Délután még szekciót is vezetek, bozse moj. Drukkoljatok, hogy működjön a Microsoft Teams csoport, amit tegnap este kalapáltam össze, életemben először; működjön az internetkapcsolat (a héten már volt egy félnapos kimaradás); be tudjanak csatlakozni a szekció résztvevői (sose csináltam még ilyet sem, hogy nekem kelljen meghívókat küldözgetnem Teams izékhez); különösképpen pedig Léna ne adja be a kulcsot, mert szegénykém azért nem arra van kitalálva, hogy összesen tizenkilenc résztvevőt számon tartson.

Ja, meg persze viselkedjenek a büdös kis szőrös mókusnyuszik is, mert az különösen megdobná a hangulatot, ha még őket is kéne hajkurásznom a Bűnök Barlangjában. Poci eddig még (mint az ábra mutatja) igencsak nyugiban van, de ha bejön Pokrivtsák Maxim, a Kajla, és elkezd pattogni, hogy “játsszunkjátsszunkjátsszunk”, akkor nemtom, mi lesz.

Ha túlélem ezt a mai napot, hát nem is tudom, mit csinálok. Leiszom magam a sárga földig, két napig csak ficnikben turkálok, esetleg órákon át fogok foglalkozni enkorpuszom restaurálásával, beleértve a pipirost is. Még nem döntöttem el, adjatok tanácsot.

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2020/11/20 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

8/80 – Ficereg

Körülbelül úgy festek, mint egy elbizonytalanodott bohóckislány. Körülbelül úgy is érzem magamat.

Kéne még varrnom néhány ficergőruhát*, de hát mikor, könyörgöm, ez az őszi onlány happáré mindennél durvább. Az anyagok feltöltögetése mellett tegnap felvettem Esztergomban ketőő előadást ppt-vel (rettenetesek lettek, én ilyenkor közönség híján nem lapos leszek és színtelen, hanem egy túljátszott primadonna, aki egyszemélyben próbálja pótolni a terem komplett energiaszintjét), ma értekezletem lesz onlány, holnap konferencián szekcióelnöklök onlány, és közben persze további anyagokat is kell töltögetnem a gyivákoknak, mert ugyan sem ők nem igénylik, sem én, de a kötelességtudat, hajh, a kötelességtudat.

Legyen már szombat, a nyavalyába, mert ez a hét sűrűbb minden eddiginél.

* Igen, ez egy ficergőruha. Nem tévesztendő össze a nyafogóruhával és a paplanruhával.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/11/19 hüvelyk újracucc, eská, otthoncsücsü, ősz

 

8/79 – Ebbe

Ebbe megyek bele máma. Jó, amíg odaérek, nyilván javulni fog, de akkor is. Plusz még mindenféle feladatok.

Én meg így nézek ki hozzá, ni:

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2020/11/18 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

8/78 – Lajstrom

Na nézzük. Kenyér,

nyírfa,

egyikmacska,

másikmacska.

Minden és mindenki a helyén. Dógozzunk.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/11/17 hüvelyk eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

8/77 – Realitás

Macskaügyi jelentés: az “eh, mit van mit tenni, itt egy másik állat, néha fújok egyet rá, de egyébként letojom” fázisából átléptünk a “de miért ugyanazt akarja, mint éééén” fázisába. Pocinak és Celónak könnyű dolga volt egymással, mert az egyik macska volt, a másik meg autista szíriuszi űrlény, de Maci éppannyira macska, mint Poci, úgyhogy most benne vagyunk némiképp a szószban. Maci mindenáron bele akar pofátlankodni például az esti lefekvési rituáléba, és ezt Poci nem komálja, pláne hogy azóta már reggeli felkelési rituálé is van (erről én kissé lemaradtam, de legalábbis nem realizáltam, hogy ilyen kiemelkedő jelentőségű a reggeli fetrengőzés is a kelimszőnyegen). Ma reggel már volt némi ordítás és verekedés is, úgyhogy most szeparálva vannak a dögök, egyiküké a földszint, másikuké az emelet, én meg úgy ingázom a kettő közt, mint Mohamed koporsója. Mintha ráérnék. Mintha őket érdekelné, hogy ráérek-e. Mintha őket akár egyáltalán az is érdekelné, hogy hol vagyok, és mit csinálok. Mind a kettő a Repülő Kutatóra van rápusztulva, én a “jobb híján” forgatókönyv vagyok nekik, de most a szívszerelmük elment melózni, úgyhogy eszik, nem eszik, ezt kapják.

Az előző bekezdés megírása után eltérített egy órára a világ, ahol olyan valószerűtlen dolgok történnek, hogy 6098 tesztből 6495 pozitívat találnak, és mire visszamásztam a macskás realitás talajára, mindkettő kitette a “Ne zavarj!” táblát.

Természetesen mindkettő olyan területén a lakásnak, ahol én tevékenykedni szerettem volna. Fasza.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/11/16 hüvelyk eská, macs, otthoncsücsü, ősz