RSS

macs kategória bejegyzései

Adventi dekkolás 2022/12 – Elterelés

Ma rektori szünet van, tehát nemdógozó nap, így az a nagyívű tervem, hogy a nagytakarítás újabb elhanyagolt területeit támadom meg, és ez fontos ugyan, de kevéssé látványos. Hát érdekel titeket a hűtő kipucolása meg lakástextil-mosás több gépnyi mennyiségben? Ugye hogy nem.

Inkább beküldöm Pocit, aki épp azt demonstrálja, hogy a szőnyegpucolás is elég undi feladat, de a végeredmény igen tetszetős.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/12/08 hüvelyk advent, újracucc, eská, macs

 

10/95 – Tevékenységszervezés

Vasárnap van, a szőrös disznók megkapták a reggelijüket, úgyhogy jöhet a galéria. Ezúttal is van benne minden szép nagy összevisszaságban: sárkánygyár a 307-es teremben, szőnyegpucolási pillanatkép, séta közben lekapott apróságok, makka, adventi koszorú, a tizenkettedik számú párnahuzat készülése a 880-as buszon, de még az is, amikor színes gombokkal illusztráltam a diákjaimnak, hogyan fest a frontális tevékenységszervezés az óvodában.

Most viszont lehet, hogy visszadőlök egy kicsit, mert éjjel egykor fejeztem be a harmadik számú szőnyeg szőrtelenítését, és ma úgyis vasárnap van.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/12/04 hüvelyk újracucc, eská, galéria, macs, tél, vasárnap

 

Adventi dekkolás 2022/7 – Poregerésző

Ha kevésbé viszolyognék a szfinxmacskáktól, és kevésbé vonzódnék a mentett, nagyszemű, fehércirmosszürke, extraszőrös keverékekhez, akkor nem kéne ilyenekkel szembesülnöm. Ez itt csak két párna, egy fotel, valamint a macskamászóka termése.

Most fogok nekiesni a szőnyegnek. Drukkolást bármekkora mennyiségben fogadok.

Kiegészítés este, fél nappal és átok sok vakarászással később: ez jött le a szőnyeg színéről,

ez meg a visszájáról:

Egészen pontosan tudom, mit érezhetett Sziszifusz, amikor az a rohadt szikla megint legurult a hegyoldalon. Ezek a szőrös disznók ugyanis, mondanom sem kell, újra fogják termelni. Szerintem itt már erre készülnek:

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2022/12/03 hüvelyk advent, eská, macs, otthoncsücsü

 

10/93 – Nyávi

A jelen félévnek (is) egyetlen funkcióját tudom megtippelni ebben a pillanatban, Alláh ezzel teszi próbára az igazhitűeket. Szerintem megegyezhetnénk abban, hogy én elbuktam, lehet tovább menni másokat baszkurálni, hogy növesztenéd hosszúra a saját szakálladat. Kevéssel ezelőtt volt egy csendes hisztériában töltött negyedórám, amíg azt se tudtam, bemehetek-e jövő szombaton az épületbe megtartani az utolsó levelezős óráimat ebben a félévben, vagy akkor már be lesz zárva a komplett kóceráj. A negyedóra végére amúgy kiderült, hogy bemehetek, de ne tessék engemet bántani ilyenekkel, már most is inkább behevernék nyávogva ezek mellé a szőrös privilegizáltak mellé.

Nix beheverés, megyek dógozóba. Ötféle hímzőcérna van nálam, háromszáz gomb, egy méter tépőzár és egy maréknyi ragtapasz. Vajon akarjátok-e tudni ti eztetet.

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2022/12/02 hüvelyk újracucc, eská, macs, tél

 

10/92 – Szanti

Tegnap este azon leltem magam, hogy konkrétan az ujjaimon kezdem számolgatni, még mennyit kell tanítanom, hány tárgyból, hány kontakt órát, és hányszor kell eldöcögnöm Esztergomig meg vissza ezen a csodálatos 880-as menetszámú ekvipázson. Mit ne mondjak, szinte csak sűrűsödik ez a félév vége, ezen a héten pénteken is tanítok, jövő héten pénteken és szombaton is, az pedig vajmi kevéssé vigasztal, hogy nem csak én vagyok az egyetlen, aki már nagyon vágja a szantit.

Valahogy már megint az van, hogy a jövő sem a régi, de a jelen is olyan, mintha már megéltem volna kétszer-háromszor, a RK megint elutazott (ezúttal Bécsbe), a macskák meg, nos, ők macskák.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2022/12/01 hüvelyk újracucc, eská, macs, tél

 

10/88 – Múlva

Helló, vasárnap, ráadásul advent elsője. Mit ne mondjak, idén se úgy fest a világ – se kint, se bent -, mint ahol egy hónap múlva már itt a karácsony. Anyósom rózsái meg a konyhaajtóm előtti muskátli például még feltűnően jól tartják magukat, sőt, tulajdonképpen a nyírfa is. Ami viszont a bentet illeti, ott csak a szokásos káosz mindenhol. A galéria első képén például az irodámból látható egy kiragadott részlet: le se tagadhatnám, hogy az én íróasztalom mögötti polcot mutatja.

Mára nem ez az utolsó bejegyzés, mert ma indul az “Adventi dekkolás 2022” című eseménysorozat is, ami most már szinte-szinte tradíciószámba megy e tájakon, 2020-ban volt az első. Nem állítanám, hogy pontos szabályai vannak, de innentől karácsonyig minden nap lesz itt valami, ami jóleső és készülődős és adventi, vagy legalábbis nyomokban effélére hasonlít. (Aki az előző fordulókra kíváncsi, a jobboldalon a kategóriák között van egy olyan is, hogy “advent”.)

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/11/27 hüvelyk újracucc, eská, macs, tél, vasárnap, ősz

 

10/82 – Repeta

Már megint hétfő a lassan már megszokott programmal, házimaszogósban ülök a futonon, szövegekkel szenvedek, Poci meg ellenőriz.

Még három hét szorgalmi időszak, utána egy hét vizsgáztatás. Ez a félév még nehéz, vagy hogyismondjam.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/11/21 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

10/81 – Így

Megint egy vasárnap.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/11/20 hüvelyk újracucc, eská, macs, vasárnap, ősz

 

10/80 – Állapot

A fotó egészen kicsikét archív (nem ma készült, na). Az állapot viszont ugyanaz.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/11/19 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

10/79 – Wellsoft

A lázam tegnap délre elmúlt, a hangeffektusok maradtak. A macskák úgy gondolták, teljesítik az előírt gyógycicasági kötelezettségeiket, ennélfogva majdnem egész nap ezt csinálták:

Oké, néha áthelyezkedtek más pozícióba. És mindeközben közelharcokat vívtunk a pokrócért, mert ők is tudják, mi a jó. Egyik legjobb szövetbolti döntésem volt, amikor talán öt vagy hat évvel ezelőtt engedtem az impulzusvásárlás csábításának, és kikértem négy méter wellsoftot Szilvitől, a legfelső polcról azt a rókásat, kösziszépen. Mielőtt bementem, még fogalmam sem volt, hogy nekem kéne bármi ilyesmi, de az ott egy bűnbeviteli központ, na. (Mondanom se kell, ezt sem azért linkelem be, mert fizetnének nekem a reklámért.)

Mivel láztalan állapotomban mindig fickósabb vagyok a kelleténél, még ha közben folyton az orromat is fúvogatom, délután lekecmeregtem a konyhába, és csináltam egy ilyet:

Gasztroblogger sose leszek, az nem vitás. Ezen a fotón úgy néz ki a tepsi tartalma, mint ami egyáltalán nem alkalmas emberi fogyasztásra, pedig dehogynem. Szerencsére mások viszont tudnak kaját fotózni, ha én nem is.

Na akkor indulhat a mandula, új nap, új adag takony, ezt is túléljük valahogy.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2022/11/18 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

10/74 – Tailor tinker soldier spy

Itt még ugyan fél öt sincs, de én már a szabásmintáimat rendszerezem, a makkák meg Fapapucs Futamot játszanak annak reményében, hogy ma korán jön a reggeli. A képek megvannak, a blog megvan, vasárnap van, erisszük. Amúgy is csak a szokásos összevisszaság lesz Fapipától, szívesen, máskor is.

Ott annak az üvegnek az a jelentősége, hogy még Diwalira kaptam Fis úrhölgytől, és azóta tartogatom egy olyan alkalomra, amikor azt tudom mondani, most már tényleg megérdemlek egy The Beertailor névre hallgató sört. Péntek este döntöttem úgy, hogy eljött az a pillanat. Nem bánok semmit se.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2022/11/13 hüvelyk ajándék, újracucc, eská, macs, vasárnap, ősz

 

10/73 – Pöppet

Nos, tegnap rittig nem jött el az órámra az egyetlen hallgató, ennélfogva már délután ötkor itthon voltam, feltarisznyálva, mint egy málhás szamár, és a szőrösök ide-oda pattogtak a lábam alatt, hogy akkor ugye kaja is lesz? Lesz, picikéim, csak előbb rakja le a mami mindazt, amit összedorbézolt magának.

A dorbézolásra majd még nyilván visszatérünk (külön bejegyzést óhajtok szentelni neki!), de azért némiképp érdekelne, vajon mi jár egy ilyen szerencsecsomagnak a fejében, aki Szarik Rája üzemmódban még a levelemre se válaszol. Különösen úgy, hogy még nem találkozott velem, tehát nem tudja, nem vagyok-e merő véletlenből olyanfajta, aki őt ezért szárazon… gumi nélkül… egy teve hátán… aztán szétszórja a darabjait a sivatagban… na mindegy. Én nem lennék ilyen vakmerő a helyében, pláne, hogy még nyilván azt se tudja, összesen kilencféle tárgyat fogok tanítani neki. Bár ilyen kezdetekkel erre már nem vennék mérget.

Mindemellett szeretném megjegyezni, hogy én nem fogom pusztán csak ezért a hallgatót szárazon, gumi nélkül, satöbbi, ilyen esetekben ugyanis a hülyeségig menően korrekt vagyok. Plusz még a leányzó hatalmas szerencséjére a tegnapi napot igenis gyümölcsözőnek könyveltem el a magam részéről, mert amíg fel-alá buszikáztam a Dunakanyarban, valamint az irodámban báloztam ülve, sikerült letudnom néhány nemszeretem feladatot, és így most teljes energiával fordulhattam rá a hétvégémre. Tegnapelőtt ráesett a fejemre két adag korrektúrázandó szöveg is, az egyik egy szakdolgozóé, akinek van mentsége (az, hogy ő egy szakdolgozó), a másik egy úgymond kollégáé, akinek viszont nincs. Letudtam mind a két minekhíjákot, a kötet roboghat a nyomdába, a szakdolgozat meg a kötödébe, rajtam nem múlik. Mivel úgyis ott ültem bent az irodámban, bekapcsoltam az asztali számítógépet is, ami olyan lassú, mint a Biodóm építése, és éppen olyan csehül is áll, bár nyilván jóval kevesebbe került (de ez mellékszál). Én ezzel a géppel igen ritkán szoktam dolgozni, mert általában nem fér bele az életembe, hogy kivárjam, amíg feltámad haló poraiból, de ezúttal muszáj volt megnéznem, az elmúlt napok kudarcsorozata az MTMT etetésében pontosan kinek a sara, mert már háromszor gyürkőztem neki felvinni valaminő izéket, és mindig leragadtam ott, hogy hiába kattogatok, egyszerűen nem lehet kijelölni a szerzőt. Na hát jól sejtettem, Fapipa volt a ludas. Lehetett volna maga az MTMT vagy én is, ez sosincs kizárva, de most a járókeretes asztali géppel kiderült, hogy Fapipa az, aki nem szereti az MTMT-t. Ez persze nem lep meg, az MTMT-t senki sem szereti, tán még az anyja sem. (Bár, ahogy ezeket a dolgokat ismerem, neki apja volt, sőt, apái. Valószínűleg azok sem szerették.) Fapipát ezért megnéztem magamnak igen csúnyán, nem mintha ez bármit számított volna, de nekem jólesett, és kész. És akkor felvittem a járókeretes géppel a valaminő izéket, hurrá.

Ez így összességében pont olyan volt, mint amikor Tevje végre kidobja a házból a kecskét, úgyhogy csak a huszonhét legközelebbi családtagja marad bent. Úgy érzem, most végre nyugalom van és kevésbé büdös, már csak az intézménytörténeti wiki-szócikk ácsolása van hátra (ne is kérdezzétek), konferencia-ppt gyártása (ezt se), plusz a mindennapi tennivalók. Mivel a mai mindennap egy szombat, például a piac, de én ezt most rögtön el is bliccelem, inkább dögölészem még egy pöppet a Maci nevű kollégával.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/11/12 hüvelyk eská, himmihummi, macs

 

10/67 – Ibolya

Addig oké, hogy míg még látok odakint bármi tarkát, addig mutogatom, de az ibolyán én is meglepődtem kissé. Na mindegy: vasárnap, galéria, Fapipa meg a szokásosan vegyes felhozatal.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/11/06 hüvelyk ajándék, eská, galéria, macs, vasárnap, ősz

 

10/65 – Cinkék és macskák

Mert egy kép többet mond száz szónál.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2022/11/04 hüvelyk eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

Eská 10/7 – Mackappliqué

Egy jó szójátékot vagy játékszót akkor sem hagyunk veszni, ha nem én mondtam. (Kösz, Laura!) Na hát ezen dolgoztam én az elmúlt két napban:

A fények ilyenkor délutánra már nem a legjobbak, de azért teccik érteni, mi volt a terv. A kiindulópont amúgy nem a tegnapelőtt látott cicás sál volt, hanem egy szeptemberben készített cicás kifestő. A továbbiakhoz meg nem kellett más, csak kabátszövet-hulladék, egy zöldre befestett régi képkeret, Erik, színes gombok a kínai bótból, egy erősebb kartonlap és némi maszkolószalag.

Ja, meg türelem és kreativitás és szín- meg formaérzék. Az efféle projekteket túl könnyen szokták elintézni azzal, hogy “de sok ideje volt valakinek”, ideje ennek véget vetni.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/11/01 hüvelyk újracucc, eská, macs, ősz

 

10/60 – Ácsorog

Mert néha csak ácsorgunk kicsit, oszt nézünk a világba. E heti galériánk Fapipától, mivel végre hétvége van, még nekem is. (A bejegyzés extrahülye közzétételi időpontját Macinak, alias Csiriznek köszönhetjük, aki az imént felébresztett azzal, hogy aranyos csiripelések közepette ráfeküdt a fejemre. Még haragudni se tudtam rá, tényleg nagyon aranyosan csiripelt hozzá.)

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/10/30 hüvelyk eská, galéria, macs, vasárnap, ősz

 

10/59 – Szuszék

Én ugyan egészen összeszedettnek látszom máma saját kereteimen belül,

mely keretek kissé repetitívek ugyan, de ébrentartáshoz megfelelőnek tűnnek ebben a pillanatban. Ennek ellenére igen nehéz volt kimásznom Maci alól, aki rám hevert dorombolni, majd csámcsogni, és végül pedig horkolni is.

Sajnos tényleg nem volt könnyű kikászálódni alóla – többek között ezért szedem össze magam nehezen délutáni órákhoz, mert máskor ott a pörgés meg az uccuneki, és az ilyenfajta álomszuszékoknak esélye sincs rám telepedni, mert úgy futok körbe, mint egy nyuszi.

Hogy mindenkit megnyugtassak (vagy mégse), miután én dérrel-dúrral és nyávogva elindultam tisztálkodni, Csülök Úr édesen beheveredett a helyemre, és ott maradt.

Mi tagadás, ilyenkor szívesebben lennék Maci. Hé, emelje fel a kezét, aki ilyenkor nem lenne szívesebben Maci!

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/10/29 hüvelyk újracucc, eská, macs, ősz

 

10/46 – Lomb

Tudom, hogy még rühesmód hajnal van, nemhogy a nap nem jött fel, de még a hold se ment le, de én itt vagyok ébren, a fotók meg itt vannak Fapipán, erisszük. Vasárnap, galéria.

Attól tartok, a következő időszakban, amíg csak le nem potyognak a levelek, annyi tarkabarka növényt meg miegymást fotózok le úton-útfélen, amennyi csak belefér.

Ma egyébként továbbra is molyolok és szöszölök, a túl nagy ruha átszabásánál ugyanis egészen röhejes akadályaim lettem: az egész lebernyegben van vagy két és fél folyóméter anyag, de éppen onnan hiányzik egy kétujjnyi ficnire való, ahol nekem szűkítőt kellene varrnom bele. No sebaj, ügyeskedem vele valamit, mert a mai vasárnapra esik a szokásos minden-hónap-harmadik-vasárnapján ántik piac és zsibi, és én eltökéltem, hogy addig le nem mehetek bele, amíg ezt a nagyon fontos dolgom el nem végzem. Dixit.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/10/16 hüvelyk eská, galéria, macs, vasárnap, ősz

 

10/42 – Jelenlét

Én még mindig a lektorálást utálom leginkább a világon, bár majd ha befejezem, valószínűleg hátrébb lép kicsit a listán, a pacal meg a magyar köznevelés szétbarmolói pedig előbbre (bár ez utóbbiak most sincsenek nagyon hátul). Hajnal óta ezzel a rézbaszással tökölök, mert délig mindenáron be akarom fejezni.

Legalább annyi, hogy valamikor reggel hat környékén mindkét szőrös családtagom megtisztelt támogató jelenlétével, és kivételesen éppen le se rugdostak semmit az asztalról. Igaz, addigra már adtam nekik reggelit.

Nem akarjátok látni ti aztat, ahogyan én most kinézek, nem akarjátok.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/10/12 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

10/40 – Realizál

A mai napra az volt a nagyon-nagyon tiszteletreméltó tervem, hogy dolgozni fogok, mégpedig abban a tudományos tevékenység kategóriában, ami tanulmánykötetbe szánt irományok szakmai és nyelvi lektorálást képezi, s mely nélkül nem adatik lehetőség a minőségbiztosítás sztenderdjeinek realizálására.

Csak néhány oldalnyit olvastam-javítottam még ki, de már most úgy fogalmazok, mint egy tudományos idióta. Hogy az az édes jó, útszélen bicikliző bádogKrisztus rúgná valagba a grafomániában szenvedő akadémiai nikkelbolhákat, de csapatostul, ha megkérhetném.

Nesztek inkább egy tegnapi Maci, hát nem cukker. És olyanokat se ír, hogy egyrésztmásrészt.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/10/10 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, ősz