RSS

galéria kategória bejegyzései

Intermezzó – Itt van a város, vagyunk lakói 2.

Rövid képriport a tavaszról, ami elrepült a fejem fölött, mint egy nikkelszamovár, de azért a nagyparkolóig talpalva mégiscsak látni belőle egyet-mást, még ha a 11-es úton halad is az ember.

Mehr Luft!

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/04/26 hüvelyk eská, galéria, otthoncsücsü, tavasz

 

Intermezzó – Itt van a város, vagyunk lakói 1.

Még nem is pakoltam ide fotókat a pénteki csavargásomról. Az ilyesmit pótolni kell.

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2020/03/30 hüvelyk ajándék, galéria, otthoncsücsü, tavasz

 

Intermezzó – A mi utcánkban 1.

Ha van rá lehetőség, holnap is kimegyek.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/03/19 hüvelyk eská, galéria, otthoncsücsü, tavasz

 

7/február

Szökőnappal együtt is elég fakó-taknyos kis hónap volt ez, de azért egy galériára való tarkabarka bármilyen vacak hónapból kihozható…

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/02/29 hüvelyk eská, galéria, macs, tél

 

7/164 – Makaróni

Van egy ősrégi vicc, amiben a feleség megkérdezi a férjétől, hogy “Drágám, mit kérsz vacsorára: makarónit vagy semmit?” Na, a tavaszi félév keddjei efféle “makaróni vagy semmi” formában fognak kinézni itt a blogon, mert leginkább délután lehet majd számítani bejegyzésre, és az is meglehetősen ötletszerű, hogy éppen mi lesz abban a bejegyzésben.

Ezúttal például random útifotók. Enjoy.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/02/11 hüvelyk galéria, tavasz, tél

 

Intermezzó – Nyugivasárnap

A szép időre való tekintettel szabadságot vettünk ki mindennémű teendőinkből, és három órán át turistát játszottunk Szentendrén.

Jajdejóvolt.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/02/09 hüvelyk ajándék, blabla, eská, galéria, macs, tavasz, tél

 

7/január

Azt hiszem, mostanra már bebizonyosodott, hogy bármilyen borús és nyavalyás hónapból össze lehet hozni egy szép színes galériát.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/01/31 hüvelyk blabla, eská, galéria, tél

 

Intermezzó – Rendalelke

Az nyilvánvaló volt, hogy a gyerekszoba elrendezése csak múló percekig eredményezi azt, hogy ne legyen a padlón semmi, elég félrenézni egy pislantásnyi időre, és már megint ott van minden.

Mindemellett a polc (még ha nem is látszik) roppantmód gatyába lett rázva, és erre nekem írásos bizonyítékaim is vannak. Végre mindennek lett Helye és ez a Hely különböző kategóriák szerint lett kialakítva (alulról indulva, jobbról balra majd s-alakban haladva: építőkockák, fajátékok, himmihummi, gumijátékok, babák, bababútor és a Lego Friends készletek, Legó, babakönyvek, mesekönyvek, modern gyermekkönyvek, idegen nyelvű könyvek, puzzle, iskolai felszerelés, ismeretterjesztés, kortárs tiniirodalom, majd a klasszikus tiniirodalom). És mindezt, akár egy könyvtárban, fel is címkéztük.

Igaz, a címkeíró kissé más kategóriákban gondolkodott, nédda:

(Ez az ismeretterjesztő könyvek polcára lett felragasztva.)

A himmihummit menet közben is egy “nem tudom”-szatyorba gyűjtöttük (értsd: “nem tudom, kell-e ez még valakinek-valamire-valamiért, de kidobni se merem”), abból lett a “nem tudom”-doboz.

Ennek az alábbinak a megfejtését pedig rátok bízom, melyik polcon van rajta:

Címkekészítő takarítótársam védelmében egyrészt azt szeretném megjegyezni, hogy ő még csak szeptember óta tanul írni, másrészt meg azt, hogy ő volt az egyetlen, akinek az aktív és kitartó részvételére számíthattam a polcrendezésben. A húga még kicsi, a nővérének pedig úgy vettük a legtöbb hasznát, hogy felküldtük az emeletes ágyra olvasni, hogy ne legyen útban, és időnként felnyújtottunk neki valamit, hogy megkérdezzük róla, mehet-e a szemétbe.

Arra nézve persze nincsenek illúzióim, meddig tart ki a polc viszonylagos rendje, de mindenesetre megbíztam a kis zsarnokot a polc rendszerének felügyeletével, “ha már annyit dolgoztunk rajta”. Az a gyanúm, lesznek még méretes üvöltözések ott abban a szobában…

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2020/01/07 hüvelyk ajándék, újracucc, eská, galéria

 

7/december

Újabb galéria, újabb hónap. Ismételten felhívnám a figyelmet a legutolsó képkockában ücsörgő mucira. Ő most éppen bebújt a mosókonyha leghidegebb sarkába a fémpolc alá, de nem merem felvinni az emeleti összkomfortos Filoméla-szobába, mert december 31-e van, a ház előtt a szoborparkban süstörgős istennyilákat fognak eregetni, az emeleten pedig teljes hangzatos pompájában érvényesül az összes idióta durrogás.

Boldog új evet nektek is.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2019/12/31 hüvelyk ajándék, újracucc, eská, galéria, macs, tél

 

Eská 7/9 – Falvédő az archívumból

Előrebocsátom, ez nem mostani munka (dejóislenne), viszont most fogom installálni a télre való tekintettel az őszi falvédő helyére, úgyhogy előkotortam a készítés közben készült képeket úgy jó hét évvel ezelőttről. Kábé. (Azért tudom hét évvel ezelőttre lőni be a melót, mert 2012 nyarán vette nekem a Repülő Kutató Tamperében azokat a gombokat, amik rá vannak varrva.)

Csámpás is meg minden más baja is van, de én akkor is végtelenül büszke vagyok rá: a keretül használt egy méternyi lilásbordó mikrokord kivételével minden de minden részéhez a Bűnök Barlangja reciklált hulladékait használtam. ha jól figyeltek, láthatjátok például azokat a darabokat, amik különböző pólók és kötényruhák kivágása után maradtak meg, hogy aztán felkerülhessenek a falvédőre. 🙂

Sok beszédnek sok az alja, beszéljenek magukért a képek.

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2019/12/21 hüvelyk újracucc, eská, galéria, tél

 

A HT projekt 12. – november

Már megint lemaradtam, miként a borravaló, és mentségemre csak azt tudom felhozni, kedveszkéim, hogy ez már jó ideje kész van ugyan, de nem volt egy olyan napom se, amikor rendelkezésemre áll egy nappali fényben úszó félóra, amíg én ezt szétpakolhatom, lefotózhatom, összerakhatom, elrakhatom, beposztolhatom.

Most viszont tessék, itt van. Egy aggasztóan meleg november, nagyinégyzetekben.

Bevallom, azért most már kezdem unni kissé ezt a projektet. Mázli, hogy már csak egy hónap van hátra belőle.

A decembert illetően, mivel továbbra is annyit vonulok fel-alá, mint egy utazóügynök, kínomban elkezdtem előre dolgozni, amit különösen azért tudok megtenni, mert +7 fok alatt már minden kék, és mostanra annyira azért beállt a tél, hogy nemigen melegszik afölé a hőmérsék.

Nyilván könyvelem a pontos hőfokokat a naptárkámba, úgyhogy majd azt fogom használni szamárvezetőnek a végső összeállításkor, de amíg buszon ülök, legalább elfoglalom magam valamivel.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2019/12/08 hüvelyk eská, galéria, tél

 

7/89 – Potpurri

Setétben megyek, setétben jövök, úgyhogy nesztek random képek, változatos témákban, időpontban, helyszínen és minőségben. Én szóltam.

A keserves valóságnál mindenképpen jobb így is. Abban ugyanis tegnap este óta kitartóan és folyamatosan esik, nekem ma reggel kétszer kellett benyomni a szundit, a hajam fel van robbanva, a képem meg olyan gyűrött, hogy azt se tudom, hogyan rúgja majd ki magát Esztergomig.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2019/11/28 hüvelyk eská, galéria, macs, ősz

 

7/október

Újabb galéria. Ezúttal olyan képek is vannak benne, amik nem kerültek bele blogbejegyzésbe, de túl jók ahhoz, hogy ne osszam meg őket, vagy legalábbis én úgy érzem…

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2019/10/31 hüvelyk ajándék, újracucc, eská, galéria, macs, ősz

 

A HT projekt 11. – október

Igen hülye hónap volt, ami az időjárást illeti, és erre nagyinégyzetekben megénekelt bizonyítékom is van.

A vége felé az a radikális váltás, na azt nem viseltem túl jól.

És ezentúl túlnyomórészt zöldek meg kékek jönnek majd egészen az év végéig.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2019/10/31 hüvelyk eská, galéria, ősz

 

7/31 – Instant

Ha nem lenne nekem humorérzéksz, valószínűleg dupla olyan lefosott hangulatban zártam volna a tegnapi napot, mint egyébként, pedig az sem volt piskóta. A témavezetőm majdnem egy egész órán át dörgölte be az orrom alá, mekkora egy halogatós bömbike vagyok, miközben a férje kávét főzött nekünk egy muzeális kotyogósban. (Tegnap reggelre elfogyott nálunk a kávé, mert én falun élek eltemetve, egy kilométerre a legközelebbi bolttól, a Repülő Kutató meg világot jár. Utólag persze rájöttem, hogy van a házban instant kávé, márkás, mint egy Christophle étkészlet, de ez már akkor volt, amikor a Hűvösvölgy felé döcögtem a HÉVvel, úgyhogy halottnak a csók. Mindenesetre legalább kaptam kávét a fejmosás mellé, az is valami.) A kukliprédikáció súlyát még az sem csorbította (bár utólag lehet rajta röhögni), hogy mindeközben a magyar nevelésszociológia és romológia nagyasszonya időnként felmászott csíkos zoknijában a konyhaasztalra, hogy elkapjon egy újabb poloskát az ablakon. A férj (úgyszintén kábé három polcnyi szakirodalom szerzője) próbálta ugyan leállítani, hogy “Katinkám, legalább ne akkor csináld, amikor vendégünk van”, de a prima donna assoluta erre csak azt felelte, hogy “De a poloska MOST van az ablakon, Tamás!!!”, és leállíthatatlanul vadászta tovább a dögöket.

A többször elhangzó “de hát ott volt az egész nyár!!!” szemrehányásra ezúttal még azt se éreztem alkalmas riposztnak, hogy “ja, végre át tudtam húzni három kanapét”, hanem csak a fejem lógattam, mint egy csákvári kis csacsi, libidomi labda, labdania libidomi dom. Nem tűnt megfelelő érvnek. Az sem tűnt megfelelő érvnek, hogy “te nem érted az én lelkemet”, pedig tényleg. Én mindent akarok, és azokat lehetőleg egyszerre, pedig ez az izé prioritásokról szól, mégpedig úgy, hogy a disszertációnak kell lennie a fő prioritásnak, de én ezt nehemehakaharohom. Mikor vasárnap este arra panaszkodtam a Repülő Kutatónak, hogy egyszerűen nem fér bele, hogy mindazt csináljam, amit szeretnék, és a regényhőseim már megint ott pofáznak a fejemben, ő azt a praktikus megoldást szökkentette ki fogainak kerítésén, hogy ha hanyagolom a horgolást meg a kenyérsütést, marad időm írni. Hát kösz. Nekem kellenek az én apró instant örömeim is, amelyeknél azonnal ott a végeredmény, valami taktilis és színes és szagos, de mindenekelőtt kézzelfogható. Valami, amit én csináltam, én, és nem egy újabb bejegyzés az MTMT-ben vagy egy újabb lábjegyzet majd harminc év múlva egy lexikonban, hanem azonnali eredmény, azonnali haszonnal. Igaz, mit pofázok én azonnali eredményekről és azonnali hasznokról a ládafiában egy egész és két fél regénnyel meg egy valamikor még nyolcvanakárhány százalékig kész verseskötettel, aminek mostanra már békén ki lehet dobni a felit. Eh.

A magyar nevelésszociológia stb nagyasszonya azt is érzékeltette velem, hogy nem publikálok eleget meg nem járok elegendő konferenciára. Bakker, ezen az őszön kettőre tudok eljutni, és ezért is szarrá logisztikáztuk az órarendet, mert kicsik vagyunk és kevesen, és ha nem tudok bemenni az óráimra, akkor nem előrántunk hirtelen egy tanársegédet vagy demonstrátort, hogy az megtartsa, hanem nekem saját magamnak kell bepótolnom valahogyan. Mindenesetre szentül megígértem, hogy dolgozni fogok a rühes disszertációmon, és két héten belül átküldök egy kérdőív-tervezetet is, és próbálok haladni ezzel a szarral, és végül 2021-ben le fogom adni. Hát persze, hogy le fogom adni, kurvaélet, én az ilyen szarokat végül mindig leadom, határidőre, még akkor is, ha nehemahakaharohom.

Amikor hazaértem, elmondtam a történteket a Repülő Kutatónak (avec poloskák et csíkos zokni), ő pedig szívből röhögött. Akkor már valamivel kevésbé röhögött szívből, amikor búsan azt is megjegyeztem, hogy azok ott ketten a Hűvösvölgyben éppen olyanok, mint te, én meg nem vagyok olyan, mint ti. Hajaj, éppen ez a gond az egésszel, hogy ezeket hárman könnyebb megérteni még akkor is, amikor kilencszótagos szavakat hánynak hűvös halomba, mert logikusak és fixáltak és sokra viszik, én meg közben itt álmodozom nagyinégyzetek között, és semmiféle affinitásom nincs arra, hogy akár tudományosan, akár alkotóilag promózzam magam, mert egy barlangi morc vagyok, és nem publikálok eleget, és nem járok elegendő konferenciára.

Az utam egyébként szép volt és őszies, felhőkkel.

buckákkal,

és sok pirossal a Hűvösvölgyben

meg az énkicsifalumban is.

Most pedig megyek tanítani. Valakinek azt is kell.

 
7 hozzászólás

Szerző: be 2019/10/01 hüvelyk újracucc, eská, galéria, ősz

 

7/szeptember

Galéria, kicsit másképp, mint eddig megszokhattátok. Igen, mostantól ilyenek lesznek.

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2019/09/30 hüvelyk galéria, nyár, ősz

 

Évzáró – A hatodik

Szép-csúf-zűrös év volt ez, kedveszkéim. Kicsit vénebbek lettünk, némiképp nyűgösebbek is, voltak jó és rossz perceink-óráink-napjaink. Elvesztettük Celofánt, megkaptuk állandó kosztosnak a harmadszomszéd Bercijét. Tanítottam orrvérzésig, és annyi szakdolgozóm volt, mint égen a csillag. Elkezdtem horgolni, aztán nem tudtam abbahagyni, még egy hőmérséklet takaróba is belefogtam. Döngettem tovább a doktorit, voltak konferenciák meg beadni való borzasztóságok, aztán végül ott volt a komplex vizsga, ami megette a júniusomat. És utána, amikor végre szabad voltam, mint az egeknek madarai, meglepetésszerűen elfogott a szövegundor. Nem lehet csak a beadandókra meg a rém sok szakdolgozatra meg a komplex vizsga kötelező olvasmányainak tömegére fogni, de azért minden bizonnyal ezeknek is köze volt ahhoz, hogy, bármennyire szerettem volna, egész nyáron képtelen voltam bármiféle szöveget kézbe venni. Akár az enyém lett volna az, akár másé, akár csak a saját kedvemre írok-olvasok, akár a disszertációmhoz – egyszerűen nem ment. Ilyenre talán sose volt eddig precedens, legfeljebb csak az egyetem első és másodéve közötti vakációban, mindenféle lelki viharok meg szakítások között történt olyan, hogy ne írással-olvasással töltsem a nyaram túlnyomó részét. Úgyhogy jobb híján megvettem Bélát, a tűzőgépet, aztán ennek örömére áthúztam a lakásban mindent, ami csak kézügybe esett.

Valójában, ha visszagondolok, nem nyáron kezdődött mindez: egész évben, mikor valami kreatív dologba kezdtem, az sose szavakban öltött formát, hanem mindig valami olyasmiben, ami megfogható és kézbevehető. Kár. Hiányoznak azok a szavak, a nyavalyába is. A fikció mákonya (kábítószer az, nem egyéb, higgyetek nekem tapasztalt embernek, aki már majdnem negyven éve él szövegek között), a lelkes nyári hajnalok a teraszon, amikor az ember csak ír, mint a bolond, és mindezt tulajdonképpen csupán az írás öröméért csinálja. Hát ez kimaradt idén mindenestül. Mindent összevéve csak és kizárólag ez a blog volt az, amit nem muszájból írtam, és ha ez nem lett volna, akkor tényleg nem lett volna semmi.

Igen, tényleg szép-csúf-zűrös év volt ez. Végül egy egészen icipicit talán bölcsebbek lettünk tőle, bár erre azért nem vennék mérget. De amíg van humorérzéksz meg színes ficnik meg puha macskák, és amíg van esély arra, hogy visszatalálok a szavakhoz, addig talán-talán elleszünk.

Úgyhogy zárásul nesztek egy marha nagy galéria. Köszi, hogy meghallgattatok.

 
8 hozzászólás

Szerző: be 2019/08/31 hüvelyk blabla, eská, galéria, macs, nyár, tavasz, tél, ősz

 

6/augusztus

Újabb hónap, újabb galéria. Kicsit szűköskébb a szokásosnál (takonykór, majd borfesztivál), de azért itt van.

   

Na de holnaptól új év jön meg új csodaságok. Úgyhogy ennek szellemében most beleszólhattok a jövőbe.

 

Ami a 3. válaszlehetőséget illeti, azt is meglátjátok nemsokára, hogyan fest, de igazán bátrak és vakmerőek akár látatlanban is bevállalhatják. 😉

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2019/08/31 hüvelyk blabla, galéria, nyár

 

Intermezzó – Bor, mámor, Bénye

No, azért mégiscsak mutatok nektek egy galériácskát arról, hogyan festett idén.

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2019/08/19 hüvelyk eská, galéria, macs, nyár

 

6/július

Az elején pörgés, a végén takony. És már csak egy hónap van hátra a hatodik évből.

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2019/07/31 hüvelyk blabla, galéria, nyár