RSS

galéria kategória bejegyzései

Évzáró – A hatodik

Szép-csúf-zűrös év volt ez, kedveszkéim. Kicsit vénebbek lettünk, némiképp nyűgösebbek is, voltak jó és rossz perceink-óráink-napjaink. Elvesztettük Celofánt, megkaptuk állandó kosztosnak a harmadszomszéd Bercijét. Tanítottam orrvérzésig, és annyi szakdolgozóm volt, mint égen a csillag. Elkezdtem horgolni, aztán nem tudtam abbahagyni, még egy hőmérséklet takaróba is belefogtam. Döngettem tovább a doktorit, voltak konferenciák meg beadni való borzasztóságok, aztán végül ott volt a komplex vizsga, ami megette a júniusomat. És utána, amikor végre szabad voltam, mint az egeknek madarai, meglepetésszerűen elfogott a szövegundor. Nem lehet csak a beadandókra meg a rém sok szakdolgozatra meg a komplex vizsga kötelező olvasmányainak tömegére fogni, de azért minden bizonnyal ezeknek is köze volt ahhoz, hogy, bármennyire szerettem volna, egész nyáron képtelen voltam bármiféle szöveget kézbe venni. Akár az enyém lett volna az, akár másé, akár csak a saját kedvemre írok-olvasok, akár a disszertációmhoz – egyszerűen nem ment. Ilyenre talán sose volt eddig precedens, legfeljebb csak az egyetem első és másodéve közötti vakációban, mindenféle lelki viharok meg szakítások között történt olyan, hogy ne írással-olvasással töltsem a nyaram túlnyomó részét. Úgyhogy jobb híján megvettem Bélát, a tűzőgépet, aztán ennek örömére áthúztam a lakásban mindent, ami csak kézügybe esett.

Valójában, ha visszagondolok, nem nyáron kezdődött mindez: egész évben, mikor valami kreatív dologba kezdtem, az sose szavakban öltött formát, hanem mindig valami olyasmiben, ami megfogható és kézbevehető. Kár. Hiányoznak azok a szavak, a nyavalyába is. A fikció mákonya (kábítószer az, nem egyéb, higgyetek nekem tapasztalt embernek, aki már majdnem negyven éve él szövegek között), a lelkes nyári hajnalok a teraszon, amikor az ember csak ír, mint a bolond, és mindezt tulajdonképpen csupán az írás öröméért csinálja. Hát ez kimaradt idén mindenestül. Mindent összevéve csak és kizárólag ez a blog volt az, amit nem muszájból írtam, és ha ez nem lett volna, akkor tényleg nem lett volna semmi.

Igen, tényleg szép-csúf-zűrös év volt ez. Végül egy egészen icipicit talán bölcsebbek lettünk tőle, bár erre azért nem vennék mérget. De amíg van humorérzéksz meg színes ficnik meg puha macskák, és amíg van esély arra, hogy visszatalálok a szavakhoz, addig talán-talán elleszünk.

Úgyhogy zárásul nesztek egy marha nagy galéria. Köszi, hogy meghallgattatok.

 
8 hozzászólás

Szerző: be 2019/08/31 hüvelyk blabla, eská, galéria, macs, nyár, tavasz, tél, ősz

 

6/augusztus

Újabb hónap, újabb galéria. Kicsit szűköskébb a szokásosnál (takonykór, majd borfesztivál), de azért itt van.

   

Na de holnaptól új év jön meg új csodaságok. Úgyhogy ennek szellemében most beleszólhattok a jövőbe.

 

Ami a 3. válaszlehetőséget illeti, azt is meglátjátok nemsokára, hogyan fest, de igazán bátrak és vakmerőek akár látatlanban is bevállalhatják. 😉

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2019/08/31 hüvelyk blabla, galéria, nyár

 

Intermezzó – Bor, mámor, Bénye

No, azért mégiscsak mutatok nektek egy galériácskát arról, hogyan festett idén.

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2019/08/19 hüvelyk eská, galéria, macs, nyár

 

6/július

Az elején pörgés, a végén takony. És már csak egy hónap van hátra a hatodik évből.

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2019/07/31 hüvelyk blabla, galéria, nyár

 

6/június

A hónap, amikor szinte végig diák voltam, és közben majd megfőttem. Galéria!

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2019/06/30 hüvelyk blabla, galéria, nyár

 

Intermezzó – Mindennapi akadályaink

Mit mondhatnék, kedveszkéim, világ csudája, ha nekem éppen kivételesen sikerül kiszabnom valamit, a varrásról nem is beszélve.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2019/06/15 hüvelyk eská, galéria, macs, nyár

 

A HT projekt 6. – Május

Nincs mit szépíteni ezen, kedveszkéim, úgy le vagyok maradva, mint a borravaló. Csak mostanra lett kész a májusi kupac.

Állítólag évtizedek óta a leghidegebb május. Elnézve itt ezeket, tényleg. Ha nem dokumentálnám, utólag marha nehéz lenne megkülönböztetni az áprilistól, sőt, tulajdonképpen a márciustól is.

Továbbra is hálát adok viszont annak, hogy nagyinégyzetekkel dolgozom, mert másként már április elején lehúztam volna a rolót. Kellett nekem éppen ezt a roppantul hektikus évet kiválasztani ehhez a projekthez, ugye.

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2019/06/09 hüvelyk blabla, eská, galéria, tavasz

 

6/május

Én megmondtam még előtte, hogy ez a május egy vesszőfutás lesz. Az is lett.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2019/05/31 hüvelyk galéria, tavasz

 

6/április

Újabb kegyetlenül szájbacsűrt hónapnak hágtunk a nyakára. Galéria!

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2019/04/30 hüvelyk galéria, tavasz

 

6/március

Röhögni fogtok, de én még mindig ágyban vagyok (persze tisztálkodtam, de utána olyan szépen visszafeküdtem, mintha a NASA fizetne érte), viszont megírtam és elküldtem a nyavalyás absztraktomat, úgyhogy most akár lustálkodhatok is. Ha már ennyire zűrös és rohangálós volt ez a nyavalyás március, legalább ma adjuk meg a módját. Galéria!

   

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2019/03/31 hüvelyk galéria, tavasz

 

6/február

Szűköske hónap volt, a nagyját ráadásul cikcakkruhában töltöttem. No de azért: galéria!

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2019/02/28 hüvelyk blabla, eská, galéria, tél

 

Intermezzó – Tavasz előtt, tél után

(Alkonyati mászkálás, képmagyarázatokkal.)

A görögkeleti székesegyház roppantul fotogén darab bármilyen fényviszonyok közepette, de ma különösen kitett magáért.

A székesegyház oldalában van egy lezárt sikátor, annak az elején pedig a legislegkedvencebb emléktáblám.

Nem messze található A Virágok És Kívánságok Tere, éppen meglehetősen virágtalan állapotában. Ha néhány hónap múlva ismét megmutatom, rá sem fogtok ismerni.

Ezt a talányos kis domborművet is nagyon szeretem, amint szinte véletlenül ott üldögél egy kőfalban, és észre sem veszi senki.

Ezt viszont mindenki észreveszi, mert ez a főtér.

Ebből a szögből még pofásabb, mert ezen az oldalon éppen egyik házról sem omlik a vakolat.

Ez a templomok városa, mint Adelaide. Adelaide-ben viszont tudtommal nincs Bükkösnek hívott patak.

És amikor lemegy a nap, kihal az egész kóceráj. “Kisváááros! Kilenc óóóóra! A levegőt elzááárni!” Bizony, az évnek ebben a szakában itt már hétkor elzárják.

 

 
Hozzászólás

Szerző: be 2019/02/22 hüvelyk blabla, galéria, tavasz, tél