RSS

december 2022 havi bejegyzések

Eská 10/12 – Itt repül a kismadáár!

Láttam a Pinteresten valami hasonlót, aztán kíváncsi voltam, vajon hogyan lehetne megcsinálni.

Nos, így.

Ebben a vircsaftban továbbra is van mindenféle elképzelhető hülye alapanyag, például szilikonos töltővatta, de a filceket speciel a Bábkészítés órámra vettem. A félév végére világossá vált, hogy majd a jövőben muszáj lesz külön tanfolyamot tartanom “hogyan használjuk gazdaságosan alapanyagainkat” témában, mert annyi hulladékot termeltek, hogy csuda. A legelső képen ott abban a nesszeszerben csak egy kis része látható mindannak, amit összegyűjtöttem az “ezeket majd én jól megmentem” magánprojekt keretein belül.

Tessék csak kivárni türelemmel.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/12/31 hüvelyk újracucc, eská, tél

 

10/122 – Katáng, meténg

Kezdünk már belefúlni itt a tradíciókba, nemde. A múltkorában azt sütöttem ki, hogy minden szilveszterkor az aktuális év Pantone-színébe fogok öltözni – sajna a 2022-es Very Peri, amiről azt akarták elhitetni velünk, hogy energikus meg optimista meg mittomén, leginkább afféle bánatos kombinélila volt,

úgyhogy ez a maximum, amit nagyon-nagyon hozzávetőlegesen fel tudok sorakoztatni mára:

Ez is inkább katángkék, mintsem meténglila, de most már le van tojva a Very Peri, 2023 Pantone-színe a Viva Magenta lesz, kábé az a szín, amit én málnapirosnak szoktam hívni, és amely színben már van a szekrényemben egy csomó holmi.

Ha nem jönnék valami újabb hülyeséggel a nap folyamán, csuhajgós szilvesztert meg boldog új évet annak, aki most tartja.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/12/31 hüvelyk eská, tél

 

A második Jóleső Január elé

Ah, a szárnyas idő miként suhan, már megint itt vagyunk az istenbizony meg a sohatöbbé szezonjában, alig pár hétre a natudodmitvilág és az ottegyemegafeneazegészet stádiumától. Hát akkor gyürkőzzünk neki.

Tavaly ilyenkor hirdettem meg az első Jóleső Januárt, most a másodikon a sor. Amit itt a belinkelt szövegben írok, továbbra is áll, de ezúttal egy pöttyöt változtatok a kivitelezésen, oké? Töltsetek egy kávét, elmagyarázom.

Mint azt tudjátok (mert ugye tudjátok), 190 éve jelent meg A magyar helyesirás’ és szóragasztás’ főbb szabályai. A magyar tudós társaság’ különös használatára czimü munkátska, mely azt hivatott elérni, hogy tegyünk már végre pontot a jottisták meg ypszilonisták, katolikusok és protestánsok, dunáninneniek és dunántúliak helyesírásbeli balhéira, plusz legyen mivel kínozni a kisdiákokat, akiknek ezentúl be kell vágni, hogyan köll leírni azt, hogy gellérthegy, gólyafészek, dióhéj meg császárikirályicímzetestanácsos. Igen, ez volt az első Akadémiai Helyesírás, bár akkor még nem volt Akadémia sem, de értitek.

Nem bántlak tovább a helyesírás-történettel, most már szegény ötödikeseknek is be kell magolnia, mi a részleges hasonulás meg miben áll a szóelemző elv, úgyhogy feltehetően mindenkinek tele a töke az egésszel. Kár. A magyar helyesírás története sokkal viccesebb és szórakoztatóbb, mint hinnétek, és itt most képzeljetek el három további bekezdést, amelyben a magyar oktatás általános elkeféltségéről teszek magvas megállapításokat. Ezt a három bekezdést ugyanis most nem írom meg, Jóleső Januárról beszélünk, nem pedig Szopató Szeptemberről meg Jahahahaj Júniusról.

A lényeg ezzel a magyar hejesírás nevű katyvasszal az, hogy időnként nekifutnak, oszt addig kalapálják, amíg meg nem születik egy újabb Akadémiai Helyesírás (a továbbiakban AkH), és akkor az előző megy a levesbe. Nem teljesen, naná hogy nem, rendszerint olyan súlyos és fontos változtatások történnek, hogy ezentúl hány m-mel kell írni a mamutot meg hány szótagtól van egybeírás-különírás meg hogy Mariann-nal vagy Mariannal? Mindenesetre ilyenkor kihirdetik, hogy van egy új AkH, és ha van a lakásban egy korábbi könyvformájú AkH, innentől ebből hajtogathatod a papírrepülőidet.

A jelenleg érvényes AkH a 12. sorszámú, nálam meg természetesen van a lakásban egy AkH11. Na innentől fordulunk rá a Jóleső Januárra. Én ugyanis úgy döntöttem, hogy a 2023-as JJ-t ennek segítségével fogom abszolválni.

A tavalyi felvonásban összeraktam egy meglehetősen előrelátható szólistát, amelynek mentén alakintgathatom a Jóleső Január tematikáját, idén viszont úgy gondoltam, legyünk kreatívabbak, és bízzuk magunkat többé-kevésbé a véletlenre. Úgyhogy megfogtam az AkH11-et, három dobókockát meg persze tollat-papírt, és nekiláttam.

Az AkH azon része érdekelt, amely a szótárat tartalmazza, ez ebben a kiadásban a 127. oldaltól a 414-ig terjed. Január 31 napos, ennélfogva az elsejétől kilencedikéig tartó időszakra jutnak a százasok, tizedikétől tizenkilencedikéig a kétszázasok ésígytovább. Megvan?

Na akkor jönnek a dobókockák. Ha csak kettőt használnék, sose mehetnénk az X66 fölé (X=1 vagy 2 vagy 3 vagy 4), ezért kellett három. Innentől viszont meglehetősen random módon döntöttem el, az első kocka lesz a tízesek és a másik kettő összege az egyesek számjegye, mert végül is tökmindegy, a véletlen az véletlen, pláne amíg nem látom, valójában melyik oldalt dobta a lottó. Ha olyat dobtam, hogy pl. 6+5+6, akkor a második számjegyhez összeadtam az eredmény számjegyeit is, lásd 5+6=11, 1+1= 2, a végső szám pedig akkor X62.

Ilyenformán tessék elképzelni a folyamatot, ni:

És aztán dobtam, és dobtam, és számoltam, és írtam, és végül ez lett belőle:

Az utolsó kettőnél csak egy dobókockát használtam, mert adott volt, hogy a számnak 41X-nek kell lennie (emlékeztetőül: a szótárrész 414-ig tart). A január 25-i szám helyett pedig azért dobtam újat, mert a lista áttanulmányozása után rájöttem, hogy a január 20. ugyanannak a lapnak a másik oldalán van, és nincs garancia arra, hogy nem nyírom szét a lapokat valamilyen művészi agymenés következtében. Egy kollázs hátoldaláról nehezen tudnék szavakat választani, ugyebár. (Mert nem látom, mik azok, azér.)

Na szóval ismételten csak a hülyeség meg a marhaság terjeng errefelé, a Jóleső Januárba a véletlen meg a szabad asszociáció aranykapuján keresztül fogunk bebukdácsolni, és soxeretettel hívom játszani ezúttal is a kedves olvasókat. Minden nap felteszem a következő napra érvényes oldalt, aztán uccuneki. A január 1-i oldal ez lesz:

Höhö, ott van benne az is, hogy “bűnbarlang”…

 
6 hozzászólás

Szerző: be 2022/12/31 hüvelyk blabla, eská, jólesőjanuár, projekt, tél

 

10/121 – Szándék

A mellékelt ábrán szándékaim szerint megnyerő bájjal mosolygok a jövőbe, bár ne felejtsük el, hogy Hosszú blognevű baratinám szerint akkor vagyok a legfélelmetesebb, amikor mosolygok. A RK legalábbis egészen gyorsan ugrott, mikor ezzel a mosollyal ráparancsoltam öt perce, hogy reggelizzen, de most.

A RK-nak persze a szokásosnál is több oka van arra, hogy beszarjon az én mosolyaimtól, végtelen bölcsességében ugyanis vacsoravendégeket hívott mára. Jó, na, én mondtam rá végül a vendégekre meg a kapcsolt vacsorára az ámentet, de akkor is, tegnap léptek le a húgomék, ma meg tovább folytatódik a bolondokháza, pedig épp sikerült visszagatyálnom eredeti állapotába a Bűnök Barlangját, és én ellennék benne yol anélkül, hogy kecskehúsos raviolit gyártsak vacsorára.

Nédda, milyen nyamnyam lett.

És én most ezt otthagyom, és rendet meg tisztaságot gyártok a földszinten, összes többi családtagom segítségével és hátráltatásával. Meg a kecskehúsos ravioli. Meg a normandiai almás kenyér. Ez utóbbi legalább már megvan, ez volt a mai hajnali műszak.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/12/30 hüvelyk újracucc, eská, otthoncsücsü, tél

 

10/120 – Família Kft

Népeim a tegnapi sétán meg a Bürgüncfalvi főtér karácsonyi fája. Ennél jobb fotó szerintem idén már nem lesz.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/12/29 hüvelyk ajándék, tél

 

10/119 – Nyávogás

Tegnap este megjöttek Sisera hadai. Azóta mintegy felfokozott twixtmas üzemmódban vagyunk, amikor az ember asse tudja, hányadika van, milyen nap, és őt hogy hívják. Az imént elmentem a “gyerekszoba” ajtaja előtt, ahonnan hangos és égre kejátó sirámok törtek fel éppen, de amikor megkérdeztem, hogy “mi ez a nyávogás?”, rögtön olyan csend lett, mint egy kriptában.

Mindenesetre én kiadtam a parancsot, hogy 11:30-kor kimegyünk sétálni, akár jönnek, akár nem. Azt hiszem, jönni fognak, a nyávogás ugyanis más frekvenciára kapcsolt, és olyanok hangzottak fel, hogy “holacipőm”.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/12/28 hüvelyk újracucc, eská, tél

 

10/118 – Energia

A mai hajnali műszak alatt speciel kenyeret sütöttem, mert ma valamikor megérkeznek Sisera hadai avagy Csicsóné és három lánya, ergo a karácsonyi békés itthondagonyának igen energikusan véget fognak vetni, mert energia az annyi van bennük, mint Himnuszban a balsors. Megyek, rendezek nekik szobákat. (A Bűnök Barlangját éppen tegnap sikerült gatyába ráznom az én egyszemélyes igényeimre, csak mondom.) A macskák is töltőn voltak eddig, mi is, úgyhogy reméljük, nem merülünk le a következő napok alatt.

Mivel tegnap persze mindenre volt alkalom, csak a saját korpuszomra nem gyártottam új holmikat, beküldöm Pocit meg Macit, az ünnepi szinkronalvás bajnokait.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/12/27 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, tél

 

Eská 10/11 – Foltfenyők

Varrtam egy új párnahuzatot.

Oké, már varrom egy ideje, de most végre kész is van. A folyamatról nem fogok sokat regélni, de itt vannak a fázisfotók:

A maradékmentés újabb csodája, bezony. A piros mintás akármicskék már itt ültek egy ideje a rongyoszsákban, az alap anyám függönyének aljából volt levágva úgyszintén elég régen. Ragasztófátyol, cipzár és röhejes mennyiségű gomb is volt itthon, szóval tulajdonképpen csak a belefektetett munkába fájt az egész.

Ezúttal sem vagyok elégedetlen.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/12/26 hüvelyk ajándék, újracucc, eská, tél

 

10/117 – Tart

Már megint a kezemet figyeljétek, mert csalok, bár mit is mondok, úgyse láthatjátok a kezemet, mert jól eldugtam, háhá. Ez itt még a szombat reggeli piacramenős áutfitem, és igazán nem nagy bumm, de ha a mostanit látnátok, megértenétek, miért ezt teszem be. Egy nyafogóruha van rajtam, na. A zoknimat is ismeritek már. Meg a cipőmet is.

Tartsuk inkább magunkat elveinkhez meg a blog címéhez, aszondok.

Ha nem üt be valami véletlen-váratlan, a mai napot úgyis Erik nevű barátocskámmal töltöm, és még új ruha/ruhák is lehetnek ebből, ha minden jól megy.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/12/26 hüvelyk újracucc, eská, tél

 

10/116 – Szokásos

Újabb hét újabb mindenfélékkel, incl. friss pohárpulcsik és párnahuzatok gyártása, egy bog lazac, amiből éppen gravlax készül, kacsamell és kagyló a péntek esti kint-vacsiról, a tegnap megépült horizontális karácsonyfám és csodálója, Maci, a piacon vett búzafű legelői, knackebröd-gyártási fázisfotó, a Poci nevű terrorista által eltört sótartó (filléres holmi volt, de persze pótolhatatlan) meg egy elpacsált kísérlet arra, hogy lőjek egy képet magamról és a szőrösökről, akik épp ott hédereznek mindketten mellettem.

Szóval, mondhatni, csak a szokásos.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/12/25 hüvelyk ajándék, újracucc, eská, galéria, macs, tél, vasárnap

 

Adventi dekkolás 2022/28 – Bőved-este

Hát ez kétségtelenül az volt.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/12/24 hüvelyk advent, ajándék, újracucc, eská, galéria, tél

 

10/115 – Horizont

Én úgy gondolom, a normalitás túl van értékelve. Igen, karácsonykor is. Sőt, akkor a leginkább.

Megyek, megépítem a horizontális karácsonyfánkat.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2022/12/24 hüvelyk advent, ajándék, újracucc, eská, tél

 

Adventi dekkolás 2022/27 – Éljen a szénhidrát!

Rendeltünk Tortasuttogótól (most se fizet nekem a reklámért senki, csak mondom) egy úgynevezett Karácsonyi Klasszikusok sütipakkot a Bűnös verzióból, úgyhogy miután a Repülő Kutató tegnap hazafuvarozta a dobozt, ráültünk a kezünkre (meg a szánkra is), de nyilván nem bírtuk kivárni vele az estét, úgyhogy ma piacjárás után ezt reggeliztük:

Egy kis bejgli, egy kis flódni, egy kis zserbó. Azt hiszem, ez volt az első alkalom, hogy kezdtem megérteni, miért szeretik a népek a zserbót. Az viszont garantált, hogy ez volt a legjobb mákos bejgli, amit valaha ettem.

Most pedig táncos lábbal és beszénhidrátolva el, mert felfőtt a krumpli, ami majd a kalácsba megy. Ne rágjátok le a lábatokat izgalmatokban, még jelentkezem.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/12/24 hüvelyk advent, ajándék

 

Adventi dekkolás 2022/26 – Langsam

“Ha lassabban is, mint szeretném, de csak előre haladok.” (Szilágyi Domokos)

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/12/23 hüvelyk advent, újracucc, eská

 

10/114 – Gyökkettő

Éppen ennyi a haladási sebességem, éppen ennyi. Poci persze leszarja az egészet, neki jók a párnák huzat nélkül is.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/12/23 hüvelyk újracucc, eská, tél

 

10/113 – Kifelé

Mit mondhatnék, ebben a pillanatban ez a Bűnök Barlangjában az egyetlen vállalható sarok, pedig ezzel is van baj elég.

Majd ha rendberaktam az egészet, jelentkezem.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/12/22 hüvelyk újracucc, eská, otthoncsücsü, projekt, tél

 

Adventi dekkolás 2022/25 – Knackebröd

Még csak készülődik.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/12/21 hüvelyk advent, ajándék, eská

 

10/112 – Nyolcvan deka

Az év legrövidebb napjának örömére nesze világ, itt egy “a szemedet es kiüsse” öltözék. Ebben kutyagoltam le a városba, hogy az Édenben beszerezzem az extra kimérős szaloncukrot.

Nyolcvan dekát vettem. És összesen kilencfélét.

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2022/12/21 hüvelyk újracucc, eská, tél

 

Adventi dekkolás 2022/24 – Süti

A szokásosnál kevesebb féle van most készleten, de ez éppen amiatt, hogy ráérek apránként sütögetni, nem pedig egyetlen reggeltől-estig sütőnapon próbálok felhalmozni mindenfélét.

Meg aztán úgyse az a legfontosabb, hogy minél többféle legyen, hanem hogy minél finomabbak. Ez itt most egy kivételesen jó kis hármas. Igaz, hogy a csokis repedtkék nem akartak megrepedni, a melaszos-gyömbérest és a cseresznyés-csokicseppest pedig most csináltam először, de ezeket a recepteket megtartom.

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2022/12/20 hüvelyk advent, ajándék, eská

 

10/111 – Papírzacskó

Azt hiszem, nem én vagyok az a nő, aki alkalmas a nagyívű pimpillázásokra, mert ha csak kéthetente végig kellene csinálnom azt, ami tegnap lement, inkább választanám, hogy a továbbiakban papírzacskóval a fejemen járom a macskaköves utat. Háromkor bementem a kozmetikushoz, aki lecsiszolta a képemről a korpázó hámlást*, hidratálás, vasalás, masszír, szemöldökfestés, és hopp, máris négy óra tíz perc volt, az ajtón pedig ott kopogott a fodrászom, hogy jövök-e már vagy mivan.

Fizettem, miként egy katonatiszt, majd átvonultam ahajt egy szobával odébb, ahol felkenték a fejemre a pipirost, majd lezuhintottak egy székbe, amíg valaki másnak hamvasítóval átmosták a haját, majd hosszú alkudozások közben levágtak belőle öt millimétert. Utána átzuhintottak a hajmosó székbe, ahol összegutymolták a fejemen a pipirost, majd megint otthagytak, miközben a hamvasított hajat kihúzták és megszárították. Ezután megint én jöttem, plusz a felismerés, hogy nincs melegvíz, a hajamat egy olyan hőfokú akármivel mosták és öblögették, amit boldogult nagyanyáim “nyárivíznek” hívtak. (Ez nagyjából annyit tesz, hogy nem kell a vödör tetején betörni a jeget.) Oooké. Mindeközben a másik fodrász (ketten vannak) elpanaszolta, hogy az anyósa megbízta azzal, vegyen pólókat az apósának, a kozmetikus meg átment a szemközti kínaibótba, és hozott kettőt, amiről telefonos konzultációk nyomán eldöntötték, jóleszaz.

Valamilyen bizarr módon ekkorra már háromnegyed hat volt, valamikor menet közben levágták egy pasasnak is a haját, és én egyre kevésbé értettem, hogy a nyavalyába csúszott ki ennyire a seggem alól az idő, de végre átzuhintottak egy újabb székbe, és elkezdődhetett a hajvágás. Közben megérkezett a szaki is a melegvíz problémája kapcsán (nyilvánvalóan forródrótjuk van valakikhez, mert amúgy ilyen csak a mesékben szok megtörténni), és újra beállította a kazán elektromos izéjét meg gázizéjét, majd lelépett.

Már éppen elkezdődött a fejemen a nyiszinyiszi, amikor felhívott a RK, hogy hol a nyavalyában vagyok. Hol, mondtam neki, még mindig ugyanott. Ja jó, attól féltem, hogy. (Nem tudom, mitől félhetett, légvonalban háromszáz méterre voltam mindvégig a lakásunktól.) Innentől kezdve mindent rábíztam a fodrászra, lassan egy évtizede vágja nekem a hajamat, és tényleg nem én vagyok a nő, akinek kedve van öt millimétereken alkudozni.

A következő pillanatban öt perccel múlt hét, pontosan öt perccel túl azon az időponton, amikorra én a négyes-hatos vonala mellé voltam hivatalos, úgyhogy fizettem, mint a katonatiszt, és hazacaplattam. Otthon a RK éppen Dominique nevű barátnőjével zúmozott kellően nagy röhögések közepette, úgyhogy megálltam fél percre belekáromkodni a szakmai megbeszélésbe, vö. “mi került ezen a fejen négy órába, és a pénzről még nem is beszéltem”, majd felmásztam a Bűnök Barlangjába értesíteni az esti parti házigazdáját, hogy én elúsztam a fejmosóvíz habjain, tudja Isten, egyáltalán odaérek-e, meg egyáltalán érdemes-e még elindulnom. Ányeska, aki velem ellentétben nem szokta kötőszónak használni még magánbeszélgetésekben sem a bazmeget, erre azzal reagált, hogy “faszom fog nektek még találkozókat szervezni”, én pedig felmérvén a helyzet súlyát, némi bömbikélés közepette összeraktam egy cipősdoboznyi süteményt meg a már előkészített meglepetés-ajándékokat, aztán dupla zoknit és hatszáz réteg ruhát húztam az időjárás viszontagságai ellen, majd kivágtattam az ajtón, menet közben pápát intve a RK-nak, aki még mindig Dominique-kal smúzolt vagy zúmolt vagy miabokám.

Természetesen azonnal rájöttem, hogy épp a 880-as busz vaksávjában vagyok, amikor az Esztergom Béke térről 17:45-kor induló járat már rég elment, a 19:20-kor indulóra meg még negyven percet kell várni, úgyhogy ott álltam felmálházkodva és bömbikélve a buszmegállóban, ahonnan ugyan lerohanhattam volna a HÉVhez, de elvileg öt percen belül jönnie kellett volna egy ekvipázsnak, ami levisz odáig (és nem tovább), úgyhogy ott maradtam szobormód, kezemben egy cigivel, mert du. háromtól hétig még csak rá sem gyújthattam, a festék ugyanis, mint értesültem, a hidegben “behal”. Na és ekkor hívott fel légvonalban kétszázötven méterről a RK, hogy ne vigyen-e be a négyes-hatos mellé Pesztre.

De, mondtam én határozottan, durrantsd be Emesét, megyek haza. És akkor bevitt.

Továbbra is úgy fest, hogy nekem van a legérdekesebben unalmas életem, plusz királyi váltságdíjért restaurált fejem is van, és ma reggel ötkor vertek fel a szőrös disznók a reggelijükért, pedig én hajnali egykor helyeztem el végül ezt az extrán felpimpelt fejet egy párnán. Képzelhetitek.

Most elrohanunk megejteni a heti bevásárlásunkat (vö. halmozzunk fel mindent még a felhalmozók előtt – nem, valójában nincsenek ilyen terveink, egy átlagos heti bevásárlást képzeljetek el), utána viszont valószínűleg bealélok a futonon, mert öreg vagyok, és vakációm van. Most már tényleg.

* Ja, ez egy létező dolog. Az enyém annyival is mókásabb a szokásosnál, hogy nem hámlik. A tél úgy manifesztálódik az orczámon, hogy házi eljárásokkal jóformán lerobbanthatatlan, rücskös kordovány lesz a pofámon, vö. van bőr a képemen, de mint egy rinocérosznak, olyan. Mondjuk most már vettem a brutál radírozáshoz egy kis büzzögő masinát a kínaibótban, egyszer majd be is mutatom, ha nincs épp más álamügyem fojóba.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2022/12/20 hüvelyk újracucc, eská, tél