RSS

újracucc kategória bejegyzései

8/59 – Pokróc

Mi idebent bambulunk,

az esőcske meg odakint eseget.

Ott azt a pokrócot, ami Poci alatt van, ki akartam mosni. Aztán persze valaki ráfeküdt.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/10/29 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

8/58 – Offlány

A munkába járás számos más előnye közt* mostanság az sem az utolsó, hogy az ember elég hosszú időre ki tudja vonni magát az internetes forgalomból. (Jaja, továbbra is butatelefonnal, zenegépeckével és horgolással járok munkába, odabent meg nyilván nem a laptopot buzerálom, hanem pofázok.) Ma reggel elkövettem azt a hibát, hogy hétkor ráültem a világ híreire, és mostanra olyan tömény csömöröm lett mindentől en bloc, hogy a bejegyzés élesítése után lecsapom Léna tetejét, és este hatig feléje se nézek.

Azt persze még nem tudom, hogy ezekkel fogok bíbelődni,

esetleg ezekkel,

vagy pusztán csak tetyek-vetyek-motyogatok, de Bélát itt most ne keressék, szabadságra mentem. Este hatig mindenképpen.

* Igazán nem akarok dicsekedni, de igen hosszan tudok beszélni arról, hogy a munka miként erősíti meg a konstruktív életvezetéshez szükséges ön- és közösségfejlesztő magatartás- és tevékenységformákat. Ennek (mármint az igen hosszú beszédnek) természetesen a munkahelyem az oka, ők bízták rám a neveléselmélet-oktatást.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2020/10/28 hüvelyk újracucc, eská, otthoncsücsü, ősz

 

8/56 – Túlműködik

Elnézve ennek a blognak az elmúlt néhány napbeli termését, semmi meglepőt nem találnék abban, ha egyes olvasók arra gyanakodnának, én valójában már nem is létezem, csak egy randomszöveg-generátor meg egy fényképezőgép dolgozik azon, hogy legyen itt valami tartalom. (Ha mégsincs ilyen olvasó, elnézést. Az ember ilyesmikben leginkább magából indulhat ki, én meg közismerten igen kevéssé vagyok normális, a fantáziám meg mindig is túlműködött.)

Summa summárum, ideje bizonyítanom azt, hogy még megvan a fejem (úgy-ahogy), szóval nesztek fotó. Olyan, amilyen.

Mint látható, szorgosan dolgozom új ruhadarabjaim beüzemelésén. Ideje volt, az elmúlt napokat pizsiben meg nyafogóruhában ténferegtem végig. Mint nem látható, de feltételezhető: terveim az őszi szünetre számosak, ambícióim pedig nagyívűek, például minden nap akarok varrni valamit. (Ez persze majd vagy összejön, vagy nem, de egyelőre optimista vagyok. Tessék éngemet támogatni!)

Poci viszont velem szemben nem tervez, hanem azonnal megvalósít, mindig teljes erőbedobással. Ha alszik, azt sem aprózza el, nédda.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2020/10/26 hüvelyk újracucc, eská, otthoncsücsü, ősz

 

8/53 – Perisztaltika

A tegnapot kenyéren és vízen tengtem végig, miután végre abbahagytam a gyomrom perisztaltikája által rámparancsolt programot. Olyannyira használhatatlan voltam, hogy nem volt energiám semmire, csak heverni, már persze amikor hagytak. Poci, mint afféle végtelenül profi és technikás betolakodó, előbb rám feküdt, és roppant kitartással simogattatta magát, aztán – na ugyan ki lepődött meg – sunyin elfoglalta a futon közepét, amikor én éppen kivánszorogtam vécére.

Ja, itt töltöttem az egész napot. Meg az éjszakát is, amíg fel nem ébredtem négykor. Jobb ötletem nem lévén áthúztam az ágyneműimet*, helló újabb papagájtarkák.

Ott azok a gyanús tárgyak a “mit a francot csináljak hajnalban, rendezgessek-e vagy mifene” keretein belül kerültek elő,

amúgy meg az elmúlt két hétben készültek, mert kínomban visszaszoktam a buszon horgolásra. Összeraktam őket tárolás céljaira,

aztán besuvasztottam őket a polcra a többi háromszáznegyvenkét befejezetlen projekt mellé. Ha feldobnám a pacskert a közeljövőben, lenne min vakargatnia a fejét az örököseimnek, hehhehheh.

Ennél jobb ma már nem lesz, attól tartok, úgyhogy akár közzé is tehetem. Az a borús jóslatom, hogy a mai napot nagyrészt pizsiben ténferegve fogom tölteni, és rendezgetni meg takarítgatni próbálok, továbbra is kenyéren és vízen. Rosseb, nekem most elvileg vakációm van, ehhez képest meg arra se vagyok jó, hogy élőhúsnak adjanak el a lómészárszéken.

* Amióta beütött a szopornyica második hulláma, rászoktam arra, hogy a futonon aludjak. A távolságtartás példaképei, azok vagyunk, már persze leszámítva Pocit, de ő úgyse jár ki a lakásból. Ezzel szemben mi a Repülő Kutatóval mindketten folyton kint kujtorgunk, ráadásul mindketten más irányba és más népek közé.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/10/23 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

8/51 – Akaraterő

Tényleg nagyon fáradt lehetek – tegnap, amikor a hazafelé tartó buszon már a második falka tízéves nyomakodott át mellettem előbb hátra, aztán öt másodperc után vissza, durván erős kísértésem volt, hogy megfogjam annak a grabancát, akinél egy összecsukható roller is volt, és megérdeklődjem tőle: “Mókuska, ti egészen komolyan azt hittétek, hogy azért állunk mi itt összezsúfolva a busz közepén, mert hátul van egy csomó üres ülés, amit arra a különleges alkalomra tartunk fent, amikor megérkezik a 4/B?” Mivel az akaraterő csodája vagyok, végül mégsem tettem meg, de őszi szünetre van szükségem, nem vitás. Amikor az ember negyedikesekbe akar belekötni, és még azt is gondolja közben, hogy “ők kezdték!”, általában is szar a helyzet, hát még akkor, ha amúgy egy tűzdelt paidagógosz néni vagy.

A tűzdelt paidagógosz néni viszont továbbra is az akaraterő csodája, és nem, nem, nem fog tízéveseket macerálni, viszont ezúttal is felöltözik, és eloldalog egy rohadt hosszú tanítónap irányába. Én édes istenem, de utálom már azt a 880-as buszt. Mostanában egyre többet emlegetik a pandémiás fáradtságot, és én ugyan összevakarom magam, és elmegyek dolgozni, és a teremben talán nem is vagyok teljesen reménytelen, de az oda- meg visszavezető utamnak most már minden percét rühellem.

Mintegy mellesleg az őtözködési modzsómat is megette a szopornyica, hát hogy nézek ki, brr.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/10/21 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

8/50 – Ritty

Iszonyúan vágjuk már a centit az őszi szünetig, én legalábbis mindenképpen. Belefáradtam már ebbe a szopornyicás őszbe, és igazán jó lenne elmenni valahová egy kicsit, de hát álmodik a nyomor, irány Esztergom.

Mint ilyen esetekben, ezúttal is leginkább azért rittyentettem ki magam, hátha ez eltereli a figyelmem a világ általános nyomorúságáról. Nemtom, mennyire megy, de igyekszem, és ez a legtöbb, amit most megtehetek.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/10/20 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

8/47 – Hola

Most értem haza a munkából. (Reggel még olyan sötét volt, hogy teljesen értelmetlen lett volna fotózkodni.) A lakás megvan, Poci megvan, de hol a férjem?

U.i.: Röhögni fogtok, de megtaláltam. Ott alszik a kutatóhencserén. Amíg nem kezdett horkolni, fel sem tűnt.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/10/17 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

8/46 – Frász

Itt éppen hajmosást kell foganatosítanom, és az hosszú ideig tartó folyamat száradással együtt, ha nem akarom, hogy felrobbanjon a fejemen az összes szőr, úgyhogy a mai napra megint Pocit kapjátok, ezúttal egy olyan pillanatban, amikor éppen a frásszal töretett engem, mert mink macskáksz vagyunksz, és mit nekünk Hekuba.

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2020/10/16 hüvelyk újracucc, eská, macs

 

8/45 – Fejben

Ismeritek azokat a napokat, amikor fejben egész jól összeáll, mit akartok felvenni, aztán a végeredmény mégiscsak afféle meh? Na az van ma.

 
5 hozzászólás

Szerző: be 2020/10/15 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

Eská 8/3 – Ujjból zseb és más történetek

A legutóbbi turkálás során szereztem egy igen aranyos mintájú kisvirágos ruhát, amit csak vállfán mutattam meg nektek. Talán nem véletlenül, hm.

Nyilván csinálnom kellett vele valamit. Zsebeket akartam bele, kevésbé fojtós nyakkivágást neki, meg az ujja is – de hát látjátok.

Először is levágtam a túl hosszú ujjakból egy-egy arasznyit,

lenyírtam a levágott részről a gumizást meg az oldalvarrást,

majd a jól bevált bevarrt zseb szabásmintámat használva kivágtam négy zseblapot.

A ruha oldalán kibontottam fércbontóval a varrást, beillesztettem a zseblapokat, aztán belevarrtam.

(Úgy szoktam csinálni, hogy bevarrom a zseblapokat külön-külön, aztán utána összevarrom és elszegem a zseb belsejét. Gyorsabb így.)

Az ujjakat kétszer visszahajtottam, elszegtem,

aztán lenyírtam a nyakkivágásról a szegőpántot, és a ruha nyakát is elszegtem dupla visszahajtással.

Összesen ennyi hulladék maradt, ni:

Nekem meg lett egy új ruhám. Naaaagy zsebekkel.

Most már csak az időjárásnak kéne a kezemre játszania, hogy fel is vehessem anélkül, hogy lefagyjon a seggem.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/10/14 hüvelyk újracucc, eská, turkálgat

 

8/43 – Pót

Midőn a lelkesedést elszántsággal pótolom, és kigyalogolok a sötétbe meg az esőbe.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/10/13 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

8/41 – Mintamix

De hívhatjuk melléfogásnak is.

Remek vasárnapom van, az eső vigasztalanul csorog, én meg fel vagyok puffadva, mint egy varangyosbéka, és vérzem, mint egy leszúrt disznó.

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2020/10/11 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

8/40 – Langsam

Olyan siralmas-nevetségesen fáradt vagyok, hogy a mai napot garantáltan molyolgatással és szöszmötével fogom tölteni nyafogóruhában és fésületlenül, és fotózni is csak azt fotóztam eddig, ami elém tévedt.

Poci,

a kertben egy gombica,

az ablakpárkányon meg az az őszi izé, amit anyósomtól kaptam szülinapomra.

Ha össze tudok gyűjteni annyi enerzsiát, pottyantok még ma egy bejegyzést néhány további turkálós darabról vagy az Esztergomban töltött hetemről vagy nemtommiről, de most egyelőre csak annyit tudok nyöszörögni, hogy életben vagyok, és az éppen elég nekem mára teljesítménynek.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/10/10 hüvelyk ajándék, újracucc, macs, ősz

 

8/37 – 45

Egészségem gyöngy (az a fröccsöntött fajta, körben jól látható Made in China felirattal – a biztonság kedvéért extra csomag papírzsepit is viszek magammal), sálam van, sapkám van, két váltás arcbugyi a táskámban, az is van.

A férjem már megint külföldön kujtorog egy plüss vakonddal, mára basz nagy esőt jövendöltek, én meg indulok Esztergomba nemezisemen, a 880-as buszon, hogy majd végigpofázzam a mai 7×45 percemet. Nem szoktam úgy tekinteni magamra, hogy rettentő nagy illúzióim volnának nagy általánosságban, de azért a 45-ik születésnapomra dobhatott volna valami mást is a zuniverzum.

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2020/10/07 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

8/33 – Telegráf

Sok és sűrű káromkodásba telik most a blogolás, de akkor sem hagyom magam, a jebezeusát neki. Ez az egyetlen megbízható eszközöm arra, hogy a szélrózsa minden irányába, minimum három országba szétszórt famíliám minden nap láthassa, ha akarja, hogy egészben vagyok és épp olyan hülyén, mint eddig. (Ha újak lennétek errefelé: nem akarok nagyképűzni, de én vagyok a világon a legrosszabb telefonhasználó. Mindannyiótok óriási szerencséje, hogy Alexander Graham Bell nem hozzám hasonlókon próbálta ki a találmányát, mert akkor még mindig telegráffal, füstjelekkel és postagalambokkal próbálnánk kommunikálni egymással.) 

Mindenesetre ezt most tekintsük egy kísérleti bejegyzésnek, hogy elő tudom-e csalogatni mindazokat az izéket, amiket általában a posztjaimba szoktam beleprodukálni. Például, ha már amúgy is emlegettem a telegráfot, nédda videó.

Plusz képeksz, főként lábakszról. A tegnap, miután a Repülő Kutató besuppantott csomagjaimmal egyetemben a kocsiba, és hazafuvarozott, az egybeesések mókás kedvű istenkéjének egyik szórakoztató poénjával szembesülhettünk:

Igazán nem mondhatjuk, hogy a sorsnak semminő humorérzéke. Mindkettőnknek annyi zoknija van, mint Himnuszban a balsors. (A papucsért nem vállalom a felelősséget, de a RK se. Apósom vette magának, de neki nagy volt, úgyhogy kellett kezdeni vele valamit, nemdebár.)

Mindenesetre végre itthon vagyok, és a tegnap délutánt már a szokásos felállásban ünnepelhettük mink csajok:

A Bűnök Barlangja, papagájsegg színű környezet, papagájsegg színű horgolnivaló, valamint Poci. Ha nem kéne csinálni semmi mást, akkor is ellennék ezzel, semmi kétség.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2020/10/03 hüvelyk újracucc, eská, macs, ősz

 

8/31 – Ébren

Újabb szorgos munkanap, ami igencsak későig tart, így nem teljesen fölösleges olyan áutfitet összerántani, ami az diákokat ébren tartja. Azt hiszem, ez ezúttal is összejött.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/10/01 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

8/30 – Rondicska

Pocsékul aludtam, sok felriadással, most ezért kellőképp nyamvadt vagyok, az idő is olyan rondicska, nyúlós meg maszatos meg novemberi.

No de attól még vár a bánya, abban nincs hiba.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/09/30 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

8/29 – Tanulság

A mai nap tanulságaként írjuk fel azt, hogy az időt akkor is el tudod izélni, ha száz méterre laksz a munkahelyedtől, nem csak akkor, amikor 45 kilométerre.

Viszont varrtam magamnak új arcbugyit, looky.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2020/09/29 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

8/25 – Vinete

Már megint a hülyeség, a marhaság és a dühöngés, most pakolok éppen egyheti holmit Esztergomba, délután már megint 5×45 percezek, ráadásul tegnap nem tudtam elmenni a barátnőimmel se kocsmázni, mert leterített a hasmenés.

Ne egyetek ötnapos majonézes vinetét, és ne menjetek hozzá olyan csávóhoz, aki folyton elmegy hazulról, ehhez meg mindig dugig hagyja a hűtőt.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/09/25 hüvelyk újracucc, eská, megaszondom, ősz

 

8/24 – #minekmentoda

Mámegin kezd egészen dicstelenül szétesni körülöttem a világ, és ez legnagyobbrészt az én saram, mert képtelen vagyok jól beosztani az időmet, és figyelmen kívül hagyni tőlem független dolgokat. Valamikor tudtam, hogyan kell, de az még a tehetetlen kéztördelések ideje előtt volt. Egyszerre kellene rendet raknom, csomagolnom, mindenféléket koordinálnom, és holnapra főzni valamit ennek a vándormadárnak, de egyszerűen nem megy.

Majd eszik száraz kenyeret, punktum. Hashtag #minekmentoda. Cserébe én is elmegyek ma este kocsmázni a barátnőimmel, ott egye meg a fene a világot.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/09/24 hüvelyk újracucc, eská, ősz