Eleddig igen keserves, ámde ugyancsak operatív napom volt, esetleg fordítva. Elmentem Esztergomba meg vissza, közben leveleztem és telefonáltam körbekörbe abban a monstrum sóhivatalban, ami a munkahelyem, hogy hadd vegyünk fel ősztől lécci-lécci egy új kollégát, aztán a fentiektől függetlenül megmondtam egy roppantul megbízható, de a hallgatók között számos indokolt és indokolatlan okból közutálatnak örvendő másik kollégának, hogy ősztől sajnos más óraadót keresünk helyette, aztán kiosztottam magamnak bírálatra tizenhárom szakdolgozatot (és lehet, hogy itt még nem állunk meg), majd hazafelé leszálltam a buszról, és bekúsztam a tahitótfalusi kormányablakba felvenni a vadonás új útlevelem. Ez utóbbi a hatvanadik születésnapomig lesz érvényes, és be kell vallanom, ez némiképp szíven ütött.

És ti, hogy vagytok?