Most sem tudok semmi extrát prezentálni, Böcik meg tavasz, ennyi a heti zsákmány.
ajándék kategória bejegyzései
13/223 – Lift
Ma a Danubianum liftjében lőtt fotónál nem tudok jobbal szolgálni. Jah, pont ilyen gyűröttnek éreztem magam, mint amilyennek látszom.
13/217 – Limoncello
Húsvétvasárnap hajnalán én általában kalácsot dagasztok, meg a lakást próbálom húsvétba cibálni. Előtte afféle blaszfémiának érzem az ilyesmit, mit akarok én tojásokkal meg nyulakkal, azt a szerencsétlent meg fogják ölni, úgyhogy mindig vasárnap hajnalra esik a mingyá-keresztül-esem-a-saját-fejemen fázis. No de attól még tessék, itt a heti galéria, főként virágoksz meg lábaksz, meg némi medvehagyma-pesztós csiga meg ledes csirkék. Ja, és limoncello egy nekem-új palackban, kint a teraszon, mert ott világít a legszebben.
13/210 – Robban
A hetem röviden: megyek körbe, mint a bolondóra, közben meg berobban körülöttem a tavasz. Galéria!
13/203 – Crème
Ibolyák, horgolás, ledes csirkék a Pepcóból, munkautak, a Maci csoport 5-6 éveseinek csodás rajzai a Víz Világnapjára, egy bóti crème brûlée. Az utóbbit leginkább a tálkájáért vettük meg, de aztán persze a karamellizáláshoz fel kellett forgatni a konyhai sárkányért a szekrényeket, mert nem mehetünk le teljesen kutyába, karamellréteg nélkül nincs crème brûlée.
Galéria!
13/200 – Ritka
Ezt a fejet két héttel ezelőtt is késő lett volna fodrászhoz vinni, de legalább ma megmostam rajta a hajat. Emellett ez a mai egy ritka szabadnap, amikor dettó ritka eseményként elmentünk hétköznap lebonyolítani a heti bevásárlást.
Mindezek után úgy gondoltam, hadd legyen a mai az a ritka alkalom is, amikor én fekete-fehérben leszek. Gondolom, nem lep meg senkit, hogy ezt se bírom afféle irodista stílben előadni.
13/197 – Képest
Most is csak azt tudom mondani, hogy lesz ez még így se, ma legalább már viszonylag korán hazaértem a hajnali induláshoz képest.
13/196 – Fű, fa, virág
Plusz némi kaja. Meg macska. Meg készülődés Idusra a már szokásos terüljasztalkámmal. Meg kalandozásaim a Krisztinában és tovább. (Dzsí, milyen ordenáré ronda tüzépbarokk betonpalotákat gyártanak éppen a Várban.)
13/194 – Valamelyest
Ma sem engedtem a negyvennyolcból, a budapesti hallgatóknak is bevittem ugyanannyi kokárdát. Ja, meg tanítottam is őket. Ez utóbbinak valamelyest kevesebb sikere volt.
13/192 – Népség, katonaság
A hátizsákomban van egy ződ fonott tál meg negyvennyolc kokárda. Nem engedünk belőle, sálálá, idén is ellátom a népség-katonaságot.
13/189 – Érdemes
Kezdek igen egysíkúvá válni ezekben a galériákban is, de hát mit tehetnék, összesen háromféle dolgot tudok mutogatni: a) hülye kiscicáim, b) kaja, c) a helyek, ahová járok munkaügyben.
A többi már tényleg mutogatásra sem érdemes.
13/187 – Onomatopeia
Ma tanítani viszem el a göthöt, hátha tanul valamit a trópusokról és onomatopeiáról. Igen, ez ma 5×45 perc stilisztika. Hogy jutottam ide, de hogyan.
13/182 – Ceremónia
Ez a hetem is milyen kis vidámkának látszik innét ebből a galériából nézve, megesz a csuda, vajon hogy csinálom. Egész héten fent ülök a szopórolleren, oszt mégis úgy látszik, mintha szünet nélkül hedonizáltam volna.
13/181 – Rövidülés
Ez voltam én máma a munkázóban, erős rövidülésben ábrázolva, már az óráim után, amikor végre neki tudtam támaszkodni egy oszlopnak.
És ez vagyok én most, némiképp morcosan, mert persze tegnap este kilenckor értesültem arról, hogy a szomszédban Bucónak, aki amúgy Virág, valami izénapja van, talán születés. A legszívesebben elfeküdnék az ódalamon, mint a nap túl a nádas réten, de nem lehet, talpramagyar van meg híahaza, és muszáj odalátogatnom izénapolni.
Megjegyzem ajándékot se vett neki ebből a vircsaftból senki, úgyhogy hazafelé jövet berontottam egy drogériába, oszt kijöttem két szemfesték-palettával, mert addig volt nekünk szép világ, amíg ezek a kölykek tényleg kölykek voltak. Ugyan mi az istencsudáját vegyek ajiba egy kamaszlánynak, na ugye.
Legfeljebb elcseréli majd a gimi mosdójában egy spanglira vagy mittomén, nem értek én már az ifjú lovakhoz.
13/180 – Sarok, csillag
Ma igazán csinosnak és egyedinek és délcegnek éreztem magam drága gyapjúkardigányomban, OOAK sapkámban (melyet csináltam én) és nyakékemmel (ez is Dark Side Soutache), valamint a nekem-új cipőben, ami olyan, mint Londonban, hej, számos utca, mert van rajta sarok.
A második kilométer környékén elkezdtem látni a csillagokat is, és mire hazaértem, már a komplett Tejút ott tündökölt előttem, mint egyik regényhősöm előtt, aki kapott egy akkora maflást, de akkorát, hogy abba belezörögtek az ablakok. Pedig az nem is Londonban történt, ahol, hej, számos utca, meg sarok meg ablakok.
Elnézést, ha kissé összefüggéstelen vagyok, lesz ez még így se. Holnap például rohadtul korán indulok. Szigorúan nemsarkú cipőben.
13/179 – Csecsebogyó
Nem állítom, hogy marhamód változatos lennék mostanság, de azért fel vagyok rétegezve, mint egy kápucta, vannak a pufámon kencék, a nyakamban csüngü (a Dark Side Soutache egyik bojtos szépsége), és vannak rajtam színek. A (talán) hat euróért turkált firenzei loncsoskabát viszont ebben az időjárásban afféle mászthev, mert érkezésemkor -1 fok várható Esztergomban, távozásomkor +8, ugyan mi a csecsebogyót vegyen fel ilyenkor az ember.
Igen, kezdődik a “mi a csecsebogyót vegyek fel tizenöt fokos napi hőingadozásokhoz” kategóriájú nyígások szezonja. Az viszont kellemes meglepetésként ért, hogy háromnegyed hétkor már viszonylag vállalható minőségű fotót tudtam lőni magamról.
13/177 – -let
Ezen a héten még értekezletem is lesz. Kettő. Csak azért nem három, mert a harmadikra nem érnék be Budapestre, ugyanis abban az időpontban én órát tartok Esztergomban.
De legalább felvettem az új pöttyös cipőmet.
13/174 – Burgundy Bliss
Ezek a szombati tancsinapok, aááá. Szegény diákjaim. Szegény én. Az ebédszünetben legalább kitalpaltam a városba macskalevesért, oszt hoztam magammal egy rúzst is, aminek a színe hogyaszongya Burgundy Bliss.
Ilyen:
Szaporulat a szekrényben – Arccal a tavasznak
Én ezzel a téllel cakumpakk végeztem, és nem érdekel az ő ebbéli különvéleménye, úgyhogy az eheti turkálást is ennek szellemében bonyolítottam le, slussz.
Item, bíborrózsaszín filcblézer. Belefér az összes csöcsöm, ami ebben a világban már igazán extra.
Item, többrendbéli lebke tavaszi ruhák.
A következő két item a Sellpyről van, de technikailag az is turkáló. Cipők! Egy El Naturalista, aminek sarka is van,
meg egy Clarks, ami nem csak pettyes, de szőrös!
Még jöttek haza dolgok, de azokat egy későbbi időszakra tartogatom, mert azok már tényleg igazán kellemes virágos és csicsergős időt igényelnek…
Minden nap más - mindennap más 