Meg kellett néznem az archívumban a számozást, mert nem hittem el, hogy ilyen gyengén állok még az idei évben – nyilván jól kicsellóztam magammal ezeknek a tematikus izéknek a bevezetésével, az összes “én csináltam ezzel a kettő kicsi kezemmel” projektet felszívta az adventi dekkolás meg a jóleső január. Eh.
Na de lássuk a medvét, mit csináltam én vasárnap, amikor a Repülő Kutató elment haveri iszákolásra. Hát ezt.
Olyan büszke vagyok magamra, mint a toyogós, aki végre eltalálta a bilit. Hogy valamelyest felnőttként viszonyuljak mégis a dologhoz, íme néhány paraméter:
- a képtartó polcok a Jyskből vannak (keskenyebbek az ikeásnál, és nekem ide éppen ilyen kellett)
- eredeti színük fehér volt, de hát azért adott nekem az Úr hülyeséget quantum satis, hogy ezeket is lefessem
- két polc van egymás folytatásába felfúrva a falra (hurrá fúrógép!!!)
- a képek származási helye a Meska, a Parti Medve és a Libri (a Reich Károly képeslapok onnan vannak), plusz még egy, amit valamikor húsz évvel ezelőtt én festettem a RK-nak
- a keretek túlnyomórészt az Ikea Fiskbo keretei, leszámítva pár muzeális Nyttját, szintén az Ikeából, meg egy OBIs kakukktojást
- ez természetesen még mindig nem a végleges állapot, de ez nem is meglepő, hiszen azért kellett nekem képpolc, hogy cserélgetni lehessen rajta a szajrét.
Következő állomásunk valószínűleg továbbra is az emeleti folyosó lesz, mert ott még mindig van egy csomó félkésztermék (plusz egy csomó dzsuva), de minden ki fog alakulni, arra mérget vehettek.
(U.i.: természetesen nem feledkezhetem meg arról sem, hogy a Repülő Kutató megdicsért, hogy “nagyon ügyes vagy”, de meglepődni nem lepődött meg különösképpen. Hja, magamra vessek, rendszerint elmondom neki előre, milyen lakberendezési merényleteket tervezek. Egyszer ki kéne próbálni, hogy nem informálom, vajon akkor észreveszi-e.)
Minden nap más - mindennap más 