Ezek a szombati tancsinapok, aááá. Szegény diákjaim. Szegény én. Az ebédszünetben legalább kitalpaltam a városba macskalevesért, oszt hoztam magammal egy rúzst is, aminek a színe hogyaszongya Burgundy Bliss.
Ilyen:
Szaporulat a szekrényben – Arccal a tavasznak
Én ezzel a téllel cakumpakk végeztem, és nem érdekel az ő ebbéli különvéleménye, úgyhogy az eheti turkálást is ennek szellemében bonyolítottam le, slussz.
Item, bíborrózsaszín filcblézer. Belefér az összes csöcsöm, ami ebben a világban már igazán extra.
Item, többrendbéli lebke tavaszi ruhák.
A következő két item a Sellpyről van, de technikailag az is turkáló. Cipők! Egy El Naturalista, aminek sarka is van,
meg egy Clarks, ami nem csak pettyes, de szőrös!
Még jöttek haza dolgok, de azokat egy későbbi időszakra tartogatom, mert azok már tényleg igazán kellemes virágos és csicsergős időt igényelnek…
13/173 – Hacuka
Ma éppen itthon vagyok robbantott hajjal és kantáros hacukában sálálázva, de ne aggódjatok, holnap már megint istentelen korán indulok melózni, és estig haza sem jövök.
13/172 – Blokk
A blokkosított órák egyetlen előnye, hogy az ember csak félévente négy héten át tartja azokat. Az is igaz viszont, hogy ezek annyira tömények, hazajövetel után nincs igazából másra energia, mint ülni a futonon, és nézni a farkasokat, akik a zoknidról üvöltenek a holdra.
Tegnap turkálni is voltam, és be is fogom majd mutatni a zsákmányokat, de azt már csak holnap, mára örülök, hogy képes vagyok még meleget fúni a számból.
13/171 – Szussz
Na, most van éppen egy szusszanásnyi időm, úgyhogy tessék, itt az önfotó, amit magamról lövék ma reggel nyolc előtt.
A ma iccakát is a kies Strigoniumban fogom tölteni, mert holnap 8:15-től van órám, és ehhez nekem a 6:13-as busszal kéne elindulnom, úgyhogy ilyen esetekben (már amikor tehetem), ezt a remek opciót választom inkább.
13/170 – Tanárnő
Tartozom egy vallomással: a múlt héten az egyik hazafelé jövetelkor leszálltam Leányfalun, hogy benézzek abba a boltba, ahonnan a kordruháim jelentős részét rendeltem, mert csak. Úgyhogy haza is jöttem kettő újjal. Eddig nem voltak nekem ilyen színben, na. (Köpjetek le, rút szibarita váz aki stb.) Ez az egyik. Új ez, csak gyűrött, mert frissen mostam, és nem bírom rávenni magam vasalásokra.
Mindenesetre ott történt velem, hogy amikor a boltban mászkálás közben megemlítettem az eladónak (feltehetőleg a tulaj is ő volt), hogy most járok itt először, de már rendeltem tőlük, és Szentendréről jövök, akkor rögtön azt mondta, hogy “ó, a tanárnő!”, amit én nem tudtam hová tenni, mert azt speciel nem írtam be a rendelésbe, és amikor rákérdeztem, azt a talányos választ kaptam, hogy azért jegyeztek meg, mert olyan sok ruhát rendeltem. (Köpjetek le, rút szibarita stb.)
Azt hiszem, ezt is beírhatom a világ rejtélyei közé, mint azt is, hogy mi a bokámért kell nekem tanítani mennem, éppen most, éppen ma, és mikor lesz már vége ennek a rüheteg télnek, mert unom.
13/169 – Az őrgróf
Hétfő, tehát itthoncsücsü nap. Illusztrációként nesztek egy macskasegg, ezúttal az őrgrófé.
13/168 – Változatos
Ha a képeimet nézem, mintha az egész hetem arról szólt volna, hogy rohangáltam és zabáltam. Fő a változatosság, no.
13/167 – Unikko
A munka frontján fogok megkrepálni talpig papagájban, egy Marimekko Unikko szatyrot cepelgetve.
Kéne még szereznem ilyen Unikko mintás izéket, mert csak.
13/166 – Pipa
Pipiros renoválása: pipa. Tartós szemöldökfestés: pipa. Pénteki tancsinap: pipa.
Mindehhez “ha lúd, legyen döglött” alapon még magassarkú is. Ezt még ambó domini turkáltam Bécsben, azóta pedig belenőtt a lábam…
13/165 – Szemöldök
Azt szoktam mondogatni, hogy akkor kezdünk a világvége felé haladni, amikor nem festek magamnak körmöt meg szemöldököt. Ma attól tartok, tettünk efelé egy lépést, egyszerűen nem volt energiám sminkelni se.
13/164 – Sárga
Napfény járja be a szívem újra, sálálá – ja mégse, csak sárgában vagyok. Azt hiszem, mostanság sokat leszek zöldben meg sárgában, mert annyira, de annyira elegem van már ebből a télből, hogy azt el nem tudom mondani.
Rózsaszínben is leszek, készüljetek fel.
13/163 – Boden
Hihetetlen, de ma is úgy nézek ki, mintha élnék. Na jó, megyek tanítani (a nekem-új Boden kabátomban, amit múlt héten túrtam ki Esztergomban).
13/162 – Bundás briósok
Ebben a félévben a hétfő lesz az eléggé kiszámíthatóan otthoncsücsü napom, de most is helyetteseket fogok beküldeni magam helyett, lévén hogy már minden nyafogóruhámat ismeritek. Íme, a bundás briósok, akik már esetenként ilyen távolságban is hédereznek.
13/161 – Tarocco
Fele a hétnek takonykórban fetrengve telt, a másik fele harákolva és lótifutiban, közben meg volt minden, ami csak lehetséges, havazástól ködig és napfényig, plusz Budapest meg Esztergom meg Szentendre, ez utóbbi főként az ablakból. Egyik este kínomban elővettem a saját gyártmányú Van Gogh-színezőket még valamikor 2023-ból, mert már annyira rottyon van a kreativitásom, hogy úgy érzem, a bides életben nem kapom vissza.
Közben meg 2023 továbbra is visszainteget: a RK rendelt egy láda tarocco narancsot a luxy meg a nosztalgia jegyében, úgyhogy azóta abból gyárt salátákat, és amikor az első tányér elém került, én elbőgtem magam, mert természetesen a legeslegelső alkalom, amikor én tarocco narancsot vettem meg ettem, az a Santo Spirito előtti mini zöldségpiacon volt az Oltrarnón, porca miseria. Szóval bármi egyéb helyett inkább képzeljétek el, amint ott bömbikézem nyafogóruhában és kipirosodott orral a vacsora fölött, valamint azt nyafogom, hogy azonnal vissza akarok menni Firenzébe, mert ez egész pontosan leírja mindennémű lelki, fizikai és mentális állapottyaimat.
13/159 – Marad
Hello darkness, my old friend. Mire eljutottam a mai bejegyzésig, már besötétedett, én pedig még mindig Esztergomban vagyok. Mivel holnap 8:15-től már tanítok, akár maradhatnék is, de a holnapi óráim Budapesten lesznek.
Igen, az ott egy új bakancs. Nem, nincs lelkifucim. Tegnapelőtt rendeltem a Sellpyről további cipőket, amiatt sincs. Lelkifucim csak amiatt van, hogy a diákjaim és én is jobbat érdemelnénk, mint bülbül szavaimat egész hétvégen át.
13/158 – Bejárás
Döbbenetes, hogy úgy nézek ki, mintha élnék, pedig hát alig. A mai napra további kérelmeken és papírmunkán túl egy ún. “bejárás” is a programon van, ami annyit tesz, hogy végig kell vonszolnom magam a 2027-es OTDK Pszichológia és Andragógia szekcióinak öszves helyszínén, és még csak nem is egyedül, hanem egy komplett grémium tagjaként.
Ne kérdezzétek, hogyan húztam magamra ezt is, hát persze hogy rám dobták.
13/157 – Büfé
Valamikor előző reinkarnációim során, de lehet, hogy még ebben jelenlegiben történt, hogy ennyi és ilyen karmát gyűjthettem fel, ami miatt ma taknyos betegen is be kell pendliznem kérelmeket aláírni Budapestre, ahol abban a nagy ronda legókockában még egy irodám vagy egy saját asztalom sincs. Marad a büfé.
13/156 – Kakukk
Áttértem a harák időszakába, kakukkfüves köptetőteát iszom, és általánosságban rühellem az életemet.
A szín- és formaérzékem továbbra is fenomenális.
Minden nap más - mindennap más 