RSS

8/185 – Indián

Indiánnak lenni tapasztalat. Indiánnak lenni pesszimizmus. (Ez a kettő sajna legtöbbször együtt jár.) Indián megnézni hírek, feltenni arcbugyija, aztán átmenni az út túloldalára négy darab ffp2-es maszkért meg egy karton cigiért.

Hogy tosznák már telibe ezt a zuniverzumot tobzoskák, denevérek meg rozsomákok, de eccerre. Ja, az már megvót.

Hát akkor most indián leülni és további képeket rakni bele a délutáni órái ppt-jébe. A zuniverzummal szembeni hő kívánságaimat kiterjesztem a tarajos sülökre és egy taliga apró majomra is.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/03/04 hüvelyk újracucc, eská, tavasz

 

8/184 – Bakancs és serpenyő

Négy negyvenhét. Ekkor kezdtek üvölteni a kertben a madarak, vagy legalábbis ekkor kapcsoltak olyan hangerőre, amekkoránál már nem tudtam figyelmen kívül hagyni őket, pedig álmomban éppen egy kollégiumi szobában ültem, körülöttem iszonyú zűrzavarban évek hordalékai, könyvek, jegyzetek, ruhák, kozmetikumok, lakástextilek, edények. (Édesjóistenem, még az a kis fekete kétfülű öntöttvas serpenyőcske is ott volt, ami soha nem volt a birtokomban: ez volt az, amiben nagyanyám rántottát szokott sütni nyári vacsorákra négy évtizeddel ezelőtt – vajon hová tűnhetett az a serpenyőcske is? kihullott az idő lyukain a cseh kristály nyaklánccal meg a nagy dög fekete tölgy ebédlőasztallal meg Mark Twain Élet a Mississippinjével együtt.) Egyetlen útitáskám volt, abba kellett volna bepakolnom mindent a Magyar nyelvtörténet 2. füzettől a virágos, turkált kalapkámig, az 1994-ben vett lehordott bakancsot meg a fél könyvespolcot, na meg a barna patchwork kis bőrszütyőt is a rúzsommal meg a tamponokkal, amit még a múlt évezredben felejtettem ott a Pesti Barnabás utcai ELTE-épület harmadik emeletén a lányvécében, és mire visszamentem, már nem volt sehol. Annyi mindent el akartam vinni magammal, amennyit csak lehetséges, de ehhez szelektálni kellett volna, mi a fontos, mi a hanyagolható, én meg csak ültem ott tehetetlenül azzal az egyetlen útitáskával, amiben még nem volt más, mint egy kinyúlt melltartó meg egy koppintott Kenzo parfüm 1996-ból.

Aztán hálistennek elkezdtek üvölteni a macskák is, reggelit ide nekünk, de azonnal, úgyhogy hasznosnak érezhettem magam egy rövid időre, utána viszont nem volt megállás, igenis meg kellett keresnem az 1994-ben vett bakancsot, amit ugyan már évek óta nem hordok, mert az elmúlt huszonhat évben egy mérettel nagyobb lett a lábam, de kidobni nem lehetett. Talán azért, mert ki tudja, hogy mikor kell belegyömöszölnöm egy útitáskába.

A serpenyőcske viszont nincs nálam, nem is volt. Bár, ha jól meggondoljuk, nálam van ez is az ebédlőasztallal meg az Élet a Mississippinnel együtt…

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/03/03 hüvelyk ajándék, blabla, otthoncsücsü, tavasz

 

Intermezzó – Mikrofonpróba, eegy, ketőőő

Lőttem egy videót Maciról, aki épp madarakat szemlél, és mindehhez lelkesen csóválja a farkát, miközben a Repülő Kutató háttérzenét szolgáltat a konyhában csörömpölve az akcióhoz. Most azon dolgozom, milyen rafinált módszerekkel tudnám megosztani ezen a fenomenálisan goromba wordpressen, ami november eleje óta mindent kétszer olyan bonyolultan csinál, mint előtte, nem komálja a .mov kiterjesztést, folyamatosan az üzleti lehetőségeimről csicsereg, és mindenáron rám akar tukmálni egy prémium csomagot.

Nos, forduljunk a facebookhoz, ami már szeptember eleje óta próbál egyidejűleg bonyolultabb és egyszerűbb lenni az addiginál, szintén az üzleti lehetőségeimről csicsereg, és szintén új csomagokat akar rám tukmálni. De legalább a .mov kiterjesztéssel nincs baja, höhö.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/03/02 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü

 

8/183 – Papundekli

Azt mondják, a hétvégére hidegfront várható. Ennek vajmi kevéssé fognak örülni a fák, akik elhitték, hogy most már igenis jön a tavasz. Tegnap a buszmegállóban az öreg göcsörtös nyárfa (nyárfa az, ugye, amiről késő tavasszal jön az a sok szöszmösz?) már ott szurkolt sok pici ököllel a márciusnak.

Esztergom amúgy napsütéses volt és kihalt,

a munkahelyem nemkülönben, ott dobozolgattam mélán és egyedül, térdig könyvben meg egyéb bizbaszban. Lövésem sincs, hogy fog kinézni majd végül az iroda. Attól tartok, minden bútort kidobnak belőle, ami ötven éve bírja a strapát, aztán telerakják az uraságoktól levetett papundeklivel.

Őszintén, az se érdekelne már, ha rajzolva lennének azok a bútorok, csak mehessek vissza igazándisiből tanítani, mert ez az onlájn szenvedés átkozottul kevéssé kompatibilis a pedagógusképzéssel. Látom a diákokat, meg megtartom nekik az órákat, meg ők is tartanak kiselőadásokat meg beszélgetünk erről-arról, de ez mind csak afféle digitális papundekli.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/03/02 hüvelyk blabla, tavasz

 

8/182 – Dógok

Ma rettenetes nagy expedíszijo van programon, élő valómban betotyogok a munkázó helyemre. Várnak az Aláírni Való Dógok meg Elpakolni Való Dógok, előtte busz, utána busz, közben pedig hórukk. A tervek szerint most már tényleg, de tényleg meghajítanak egy új íróasztallal, mert a pandémia miatt ez is csúszott meg csúszott. Múlt júliusban kipakoltam az összes cuccot belőle, bele egy ménkű nagy dobozba, aztán abból a dobozból lassan-lassan visszapakolásztam az asztal tetejére az őszi félév elején az oktatási anyagaim egy részét, és most kezdhetem elölről.

Na persze az egész expedíszijo azzal kezdődött, hogy én pontosan tudtam, mit akarok felvenni, de nem találtam meg a szekrényben, mert utoljára másfél évvel ezelőtt volt rajtam. Grr.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/03/01 hüvelyk eská, tavasz, tél

 

8/február

Asszem most ebben a hónapban egészen speciálisan unalmas lehettem, mert ránéztem a statisztikára, és némiképp elhűlten állapítottam meg, hogy ilyen alacsony havi olvasottsága legutóbb 2017. júniusában volt a blogomnak. Valamit rosszul csinálok, és fogalmam sincs, mi az. Szerintetek?… Hahó! … Van ott még valaki?

No de azért nesztek galéria.

 
8 hozzászólás

Szerző: be 2021/02/28 hüvelyk újracucc, eská, galéria, macs, tél

 

8/181 – Készül

Nem is merek belegondolni, vajon milyen összeesküvés készül most.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/02/28 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, tél

 

8/180 – Fenrir

Meg vagyok én verve ezzel a famíliával, nem vitás. Miután tegnap éjjel kibontotta valamelyik idióta a falat, ma hajnalban fél egykor arra riadtam, hogy Fenrir vagy hogy a nyimnyámba hívják a farkast, aki megeszi a Napot meg a Holdat, aztán már nyakunkon is a Ragnarök, na szóval Fenrir valahol ott morog a közelemben. Mire magamhoz tértem annyira, hogy agnoszkáljam az égen a Holdat (basz nagy telihold volt, mellesleg), arra is rájöttem, hogy nem Fenrir az, hanem a Repülő Kutató, és nem a Holdat eszi, hanem horkol. Menet közben Pocit is felfedeztem, aki éppen az ágyam negyven százalékát elfoglalva aludt, és szintén horkolt, majd a következő hangok, melyek megüték fülemet, úgy szóltak, hogy bumm-bumm-bumm, pipipi, bumm-bumm-bumm, pipipi, amiből rögtön tudtam, hogy valamelyik eszement családtagom, arra is volt tippem, melyikük, lefekvés előtt betöltötte a szárítógépet, aztán otthagyta ebek és macskák harmincadjára, hadd zörögjön. Ebben a pillanatban begaloppozott Maci is, közölte velem, hogy nyiűű, majd kigaloppozott. És amikor azt hittem, megpróbáltatásaim végetértek, bzrrrr, elzúgott a fejem fölött egy poloska.

Asszem a poloska volt az utolsó csepp a pohárban. Tegnap délután, miközben maratoni összefoglalót tartottam a szociológia alapjaiból, ahajt a két és feledik óra környékén, mikor éppen a mechanikus és organikus társadalomról zöngicséltem, különös tekintettel a járványok kezelésére ezen társadalmakban, valamint arra, hogy miért vagyunk most olyan nyavalyásak és elveszettek, hirtelen megéreztem, hogy valami birizgálja a karomat. Lepillantottam, elnézést kértem, bocsánat, mindjárt jövök, csak épp kidobom ezt a poloskát, kivonultam a képből, kivágtam a dögöt a fürdőszoba ablakán, kezet mostam, visszatértem, aztán ugyanabból a lendületből folytattam tovább a nyulakkal és káposztával, illetve az elektromos hálózat karbantartóival, a wifi létezésével és más mütymüttyökkel illusztrált rövid áttekintést arról, miért vagyunk most másként szarban, mint például Kr. sz. 1400-ban lettünk volna.

Hát így esett, hogy én fél egykor megint kivágtam az ablakon a francba egy poloskát, kiszedtem a cuccot a szárítóból, megfésültem Macit (napi száz húzás a fésűvel, ez az alapadag), megittam egy kávét, aztán leültem takarót horgolni, és hozzá fegyverkovács műsort néztem, amiben olyasmik hangzottak el, hogyaszongya “fegyverkovács és patkolókovács vagyok, emellett meg harmincöt éve hivatásos Télapó”.

Meg van ez a világ húzatva, de piszkosul. Én nemkülönben.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/02/27 hüvelyk újracucc, blabla, eská, tél

 

8/179 – Fal

Az éjjel a kettő közül valamelyik szőrös agyabuggyant kibontotta a folyosón a falat. Nem, nem viccelek.

Bundakesztyű, bundasapka, bundasál. Hogy izélné hegyesre a zuniverzum.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/02/26 hüvelyk macs, otthoncsücsü, tél

 

8/178 – Jeges

Már megint abban a viccben vagyunk, amelyben én kis jegesmaci ugyan tudomásul veszem, hogy még az ükanyám is jegesmedve volt, de ez nem változtat azon, hogy bizony én fázom.

Mintegy mellesleg megjegyzem, tavaly tavasz óta fázékonyságom mértéke a szopornyica éppen aktuális számaival korrelál, nem az időjárással. A francba.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/02/25 hüvelyk újracucc, eská, otthoncsücsü, tél

 

8/177 – Hutty

Úgy éljek, jobban összehuttyant másfél óra onlájn rutyutyu, mint élőben a duplája vagy triplája.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/02/24 hüvelyk újracucc, eská, otthoncsücsü, tél

 

8/176 – Tagadhatatlan

A nap, amikor már nem odázhatod tovább a beismerést, hogy fodrászra vagy a nagyollóra van szükséged, mert úgy néz ki a hajad, mint egy böjti boszorkányé.

Legalább tényleg böjt van, na.

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2021/02/23 hüvelyk újracucc, eská, otthoncsücsü, tél

 

8/175 -Bálnák

Megvagyok, de nincs bloghatnékom, nesztek egy fotó Kisbálnáról és Nagybálnáról.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/02/22 hüvelyk eská, macs, otthoncsücsü, tél

 

Eská – Fánk

Idén mindennel csúszásban vagyok, ezzel is.

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2021/02/21 hüvelyk ajándék, eská, otthoncsücsü, tél

 

8/174 – Vár

Annyira várom a tavaszt, hogy csak na.

(A kép egyébként ismét egy piszok nad calász, ez csütörtökön volt rajtam tanításhoz, de még mindig jobb annál, mint ahogy most kinézek. Inkább ne képzeljétek el.)

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2021/02/21 hüvelyk eská, otthoncsücsü, tél

 

8/173 – Kulcs

Körülbelül félórával azután, hogy arról győzködtem a Repülő Kutatót a lidli parkolójában, végső soron nem állunk mi olyan rosszul (vö. “pandemic fine”), nincs hitelünk, nincs adósságunk, van még munkánk, be tudunk vásárolni, még nem öltük meg egymást, és tavasszal meg fogok tanulni jutyúb-videókból vakolatot renoválni, ja meg a Supralux Seasons festékből venni kell olyat, hogy Tavaszi Lóhere, ami persze átkozottul nem lóhere-színű lesz, mint ahogy az Őszi Avar sem ősziavar-színű volt, hanem mandarinos gumicukor, így a Tavaszi Lóhere is valami olyan lesz, mint a folyosói pipeződ; és körülbelül tíz perccel azután, hogy vettünk a piacon friss bébimángoldot, rukolát, hónapos retket, és örvendeztünk annak, hogy végre van kecskekefir meg kecskebrie – na szóval mindezek után hirtelen kiderült, hogy nincs meg Emese kulcsa, és mi nagyon gyorsan és nagyon zivatarosan bepánikoltunk, amíg meg nem találtuk azt a nyavalyás kulcsot.

Emesében. Az indítóban.

Mindezek után talán nem meglepő, hogy miután enyhén ventillálva és igen óvatosan hazacsorogtunk Emesével, majd kipakoltuk a hetibevásárlást meg a piaci zsákmányokat, afféle igazi magyaros módon indítottuk be a nap további részét, egy-egy kupica pálinkával per kopf.

Definitíve szükségünk lenne egy minivakációra. Vagy kettőre.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/02/20 hüvelyk blabla, eská, tél

 

8/172 – Fitnesz

Íme, Medveczky Medve úr, amint (ez évben először) nanrágot húz, és eltotyog macskakajáért.

A kezemben az a lila izé a lidli szerint egy “fitnesztáska”. Mivel az én fitneszgyakorlataim gyaloglás formájában szoknak megesni valamilyen bolt irányába, tulajdonképpen korrekt.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/02/19 hüvelyk eská, tél

 

Eská – Takajó

Mint talán emlékeztek, horgoltam a húgomnak egy nagy dög takarót szülepésnapi ajándékba, de persze nem mutattam be teljes pompájában, csak készülődés közben lehetett megszemlélni november végitől kezdődően. Itt,

meg itt

meg itt

meg itt

meg itt,

és végül szállításra készen itt:

Most találtam meg a fotómasinámon egy olyan képet, ami teljes készenlétében ábrázolja, de hát azzal sem jutunk többre.

Überfasza takaró, ha mondhatok ilyet. (Kegyetlen nagyanyáim voltak, akik fontosnak tartották megtanítani nekem, hogy “az öndicséret büdös”. Átkozott kálvinizmus, mit ne mondjak.) Viszont, attól tartok, be kéne iratkoznom valami “hogyan fotózzunk takarót yol” tanfolyamra.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/02/18 hüvelyk ajándék, eská, otthoncsücsü, tél

 

8/171 – Heverde

Valakiknek bejött az élet, na.

Én persze a gép előtt fogok kotlani máma is.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/02/18 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, tél

 

8/170 – Zöngicse

Csak a szokásos harminc réteg, seggenülős tancsitancsihoz. Drukkoljunk, hogy ezúttal ne essen ki alólam a Teams, miközben a megnyilvánulás céljairól és az azokhoz kapcsolódó stiláris elvárásokról zöngicsélek.

Az oktatási asszisztensem mindenesetre már elhelyezte magát a tancsiszobában.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/02/17 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, tél