Én ma sem megyek látványszámba,
na de a vendégszoba! Hogy én ebből
csekély négy óra alatt ezt csináltam!
Hát ezért nem megyek én látványszámba, vaze.
otthoncsücsü kategória bejegyzései
13/316 – Látszat
Mivel holnap vendégünk van, én a lakást redvázom éppen (ne tudjátok meg), és ennek örömére teljesen vállalhatatlanul festek, amit én ugyan nem szoktam szégyellni egy mikulányit se, de ezúttal inkább beküldöm magamat meg az őrgrófot tegnap délutánról, amikor én deréktól lefelé teljesen kulturáltan néztem ki, és még némi ábrándozás is belefért alkotói előkészület címén.
Böci persze továbbra is Böci, ebből a szögből egészen macskaszerű látvány; cserébe, amikor elnyúltan alszik, az embernek erős igénye van arra, hogy odamenjen, és megbökdösse, él-e még. Az eddigi macskáink közül ő a listavezető abban, hogy úgy aludjon, mint akit elcsapott egy roller, és éppen oszlik.
Na de itt meg pitypangfujóka. Ez a két állapota van neki. Vagy mániásan cukinak látszik, vagy pedig döglöttnek.
13/313 – Uncsi
Ehhez az érdekes sorszámú naphoz most én csak egy ilyen uncsi képet tudok prezentálni, macskáksz, lábaksz meg takarítanivaló.
Az már csak külön poén (vagy valami efféle), hogy igazán hálás vagyok minden unalmasnak kinéző napért, mmmm, éppen nem történt semmi aktuális világvége, és nem szakadt nyakamba semmi oldjuk-meg-tegnapra, na hát ez maga a legnagyobb ajándék.
13/305 – Szakajtó
Amused? No, we are not.
Most tessék már megmondani, ugyan ki bírja azt fizikummal, amikor hirtelen tíz fokot esik a hőmérsék, mert én ugyan nem. A röhej kedvéért most érzem azt, hogy nyáááá, ezt nekem nem, egy észak-tengeri sziklán akarok élni két macskával meg esetleg egy szakajtó horgolófonallal.
13/303 – Kilenc csípés
Ennyi van a bal karomon. Csak a bal karomon, sehol másutt. Asszem, a szúnyogoknak is megártott a kánikula.
13/299 – Intézkedés
Nekem ma és holnap vizsgáztatnom kell délután, de éppen arra az időszakra jövendölnek afféle 37 fokokat. A munkázómnak nincs kánikulai intézkedési terve a vizsgákra (magára vessen, ugyi, aki még ilyenkor is ebben a cipőkében topog), de az a néhány ember, akinek be kell jönnie, szintén valahonnan Nyárittyenből és Nekeresdről jönne, úgyhogy távvizsgáztatni fogom őket, levélben. Ez ugyan többé-kevésbé illegális tevékenység, de nekem jelenleg erős szándékaim vannak az életben maradásra, és ha ezt nem lehet megoldani törvényesen, akkor ez lesz.
Szóval ezért fexem én még mindig itt az ódalamon, szemben velem megy a ventillátor, és igen kellemes 25 fok van a lakásban. Csak Herr Pitypangfujóka aggaszt kissé, aki éppen úgy méreget, mintha azt vizsgálná, honnan érdemes nekem kezdenie, ha véletlenül feldobnám a pacskert.
13/291 – TGIT
Csütörtök ÉS szabadnap. Nyilván kéne valami aktív pihenés bele, de olyan istentelenül lusta vagyok, mint aki már végtelen hetek meg hónapok óta azzal tölti az idejét, hogy kidolgozza a belét.
Hé, talán azért, mert tényleg így van.
13/284 – Öldök
Ma arra az egzekjutiv döntésre jutottam, hogy Szent Heverde Napját fogok tartani, mert tegnap nettó kilenc órán át javítottam a száznyolcvan dolgozatot, és holnap is vizsgáztatok. Meg holnapután is. Néhány levelet meg Neptun-üzenetet még meg kell írnom máma, de attól Szent Heverde Napja lesz ez, itt üssön belém a sistergős istennyila, ha nem.
Ezt a tornacipőt még nem láthattátok rajtam, mert valamikor télen túrtam ki az esztergomi kilós Hádában, aztán betettem a szekrénybe, és nagyjából elfeledkeztem róla. Ehhez hasonló esetekre a jövőben még vidáman lehet számítani, az életem továbbra is egy rendezetlen foshalom, de ma a Szent Heverde tiszteletére legalább megfestettem tartósizével a szemöldököm, ugyanis arra se volt példa már hónapok óta.
13/283 – Produktum
A mai napon én ezt jobb híján “az életem, bmeg”-nek nevezem. Azt nem állítom, hogy örömem lelem benne, de a holnapi MÁK valószínűleg hálás lesz nekem, amiért kijavítottam mind a száznyolcvan produktumot.
Na akkor húzzunk bele.
13/272 – Bizonyíték
Ezt csak annak bizonyítékául, hogy még megvagyok, de nem lelem benne sok örömem.
U.i.: Elölről még rosszabb.
13/271 – Mégis
A hét hátralévő részében megint egy csomó olyan feladatot kell megoldanom, amit másnak kéne, de mégis én fogok, mert valakinek muszáj. Hogy legalább nektek biztosítsam a szórakoztatást, végre felvettem a korall törökmintás ruhát, amit már asse tudom mikor turkáltam, de még nem volt rajtam, mert ugyi, élet. Vagy legalábbis amit annak hívunk ezeken a tájakon.
Egyúttal ezen a platformon szeretném közhírré kejátani, hogy ez a ruha negyvenhatos méretű, én meg nyolcvannégy kiló vagyok, ott egye meg a rosseb a tanszékvezetőség mellé a menopauzát is.
13/263 – Hat ló
Holnap indulnom kell Bécsbe, hogy a hosszú hétvégén meglátogassam a RK-t, aki mindenféle kajákkal, baráti találkozókkal, bolhapiacokkal és múzeumokkal kecsegtet, desőt még a vonatjegyemet is megvette. Jelenleg mégis úgy érzem, hat lóval se tudnak kivontatni engem erről a pontról.
13/258 – Peták
Májusi eső aranyat ér, ez a szombat meg kábé egy rézpetákot, de azért fel vagyok öltözve, abban nincs hiba.
13/246 – Bodzaszőr.
A kép még tegnapi, a bodzaszőr tavalyelőtti, a teraszon böcmörgés örök.
Akkor ültem ki oda, amikor meglepetésszerűen és sunyin szédülni kezdtem. Ez azóta nagyrészt elmúlt, de a papírmunkával böcmörgés maradt, ott vinné el a fene.
13/243 – Büszke
Érzelmesen utána integettem a RK-nak, aki egy nyolcvankilós hátizsákkal, de ehhez képest viszonylag délcegen távozott Bécsnek büszke vára felé.
Ami nincs benne abban a nyolcvan kilóban, arra ott a MasterCard, mondám neki érzelmes integetéseim közepette, miután megkérdeztem tőle, hogy biztosan nála van-e a cseszlovák vakond. Nála volt.
13/228 – Alkalmas
Nagyjából semmire sem érzem magam alkalmasnak, de a nap süt, a nárciszok nárciszlanak, és ma még nem kell tanítanom, úgyhogy erisszed, teraszon ücsörgős tavaszi délután.
Minden nap más - mindennap más 