Alkalmassági vizsga 2. Már a hét eleje óta valami három-négy órákat alszom összvissz, sok felriadással, úgyhogy némiképp önvédelmi eszközként vettem fel a napszecsót. (Ez is egy olyan szó, amit már asszem nem használ senki, de ez engem nem zavar, én még olyan szavakat is használok, amiket Jókai óta senki.)

A hajam amúgy tegnap óta is tovább robbant, bár ez nehezen elképzelhető. Sebaj, holnap nem fogja nézegetni senki, itthon fogok kuksolni egy csomó papírmunkával.

Ennek örömére most balra el, ismét egy maratoni nap várható, tegnap is fél négykor csuktuk be a bótot, pedig reggel kilenckor kezdtünk.