RSS

december 2020 havi bejegyzések

8/100 – Boing

09 dec

Vannak dolgok a világon, amelyeknek van logikája, és vannak, amelyeknek egy szál se. Még mindig a rozskenyér miatt füstölgök, ami gyakorlatilag ehetetlen lett. Hetven deka tömör gumi, amivel ha odasuhintanék a konyhapulthoz, azt mondaná, hogy boingboing. Gondolom, mondanom se kell, úgy csináltam mindent, ahogyan a recept mondja. Sőt, úgy csináltam mindent, ahogyan máskor is szoktam. Saccra ötből egyszer ez szokott történni vele, a többi esetben meg kellemes, nemmorzsálódós, tartós rozskenyér lesz belőle. Én ezt az egészet, úgy ahogy van, nem értem. Muszáj lesz sütnöm egy másik kenyeret, mert a) ezzel csak hajigálózni lehet b) vissza kell nyernem péki önbizalmam.

De előbb dolgozatíratás meg – javítás, melyről most ezt festettem nektek:

Megnyugtatásul(?) közölném, az eredetije se jobb:

A ragya ezekbe a szopornyicás időkbe, amikor az összes életeim felemás zokniban zajlanak Lénával a futonon.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/12/09 hüvelyk újracucc, eská, otthoncsücsü, tél

 

Adventi dekkolás 8. – Rozs

08 dec

Miután a mai napot leginkább dolgozatokkal és alvással töltöttem, nem tudok semmi mást felmutatni ezeken kívül, mint a leglaposabb bús rozsveknit, amit a konyhám valaha is látott.

Mondanám, hogy “majd holnap”, de holnap is dolgozatokkal kell múlatnom az időt.

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2020/12/08 hüvelyk eská, tél

 

8/99 – Álmos

08 dec

Borzasztóan álmos idő van máma,

továbbra is inkább lennék macska…

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/12/08 hüvelyk eská, macs, otthoncsücsü, tél

 

Adventi dekkolás 7. – Fürdőpucu

07 dec

Jobb helyeken ez szóra se lenne érdemes, de kitakarítottam a fürdőszobámat!

Ja, persze, fényfüzér. Meg mécses.

Nyugi, nem csak ebben a mélysötétben merem megmutatni.

Ha még emlékeztek a múltkori felvonásra, Poci azóta új budit kapott, mert ő továbbra is jó kis albérlő, és megtartom. (Ezzel amúgy Maci érkezése óta vannak apró gondok, mert Maci irtó lazán kezeli az enyém-tied-másé fogalmát, de még eddig egyikük se szart minket arcon, szóval a helyzet nem teljesen tragikus. Az énbudim-tebudid relációkat mindenesetre elfelejthetjük, mióta ez a hippi bevette magát a lakásba.)

A kád környéke is ki van pucolva, hell yeah.

A komód meg a szennyestartó között a szobainas látható, amiről még februárban megérdeklődtem, szerintetek milyenre fessem, de aztán beütött a szopornyica meg minden, úgyhogy végül zöld lett, mint a padló.

Következő állomásunk a fürdőszobai felújítós munkálatokban ez a kissszekrény lesz,

azki korábban éjjeliszekrény volt a hálószobában, de azóta ott mindenfélék történtek, amikről az a gyanúm, be se számoltam.

Na majd. Ha megérjük.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/12/07 hüvelyk advent, újracucc, eská, otthoncsücsü, tél

 

8/98 – Susnyás

07 dec

Ez a szorgalmi időszak utolsó hete, de persze az idei év bolondokházájában ez is olyasmi, ami nem oszt, nem szoroz, meló az van dosztig és folyamatosan, tehát úgy fogunk átcsúszni a vizsgaidőszakba, hogy én továbbra is ott kopácsolom Lénát a futonon, mint az előző hetekben is szinte mindennap. (Ne tessék félrehallani, Léna a laptop.)

Annyiban viszont mindenképpen tartom magam a hagyományokhoz, hogy ma is elsiránkoztam magam, mint tavaly (meg tavalyelőtt meg mégazelőtt), ugyan miért tettem decemberre vizsgákat ahelyett, hogy a jövő hetet jinglebellsszel tölthettem volna. És ma is, mint tavaly (meg azelőtt stb.) megnéztem a vizsgajelentkezéseket, aztán ugyanazt láttam, mégpedig hogy a diákjaim kábé nyolcvan százaléka a decemberi vizsgaidőpontokra jelentkezett fel, tehát végső soron jól tettem ezt, bár továbbra is brr, és ezúttal még az Unipollal is meg kell vívnom harcaimat.

Ma viszont éppen nincs távtancsi, úgyhogy ideje lenne némi rendet vágnom a susnyásban, a lakás ugyanis olyan derűsen fut elfele, mintha egy tök normális időszakot élnénk, nem ezt az idiótát. Úgyhogy uccuneki robbantott hajammal és többszörösen renovált ősöreg nyafogóruhámmal egyetemben, takarítás.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/12/07 hüvelyk újracucc, eská, otthoncsücsü, tél

 

8/97 – Zserbó

06 dec

A hajam mosás után úgy felrobbant, hogy végképp nem merném sapka nélkül megmutatni a fejem, konkrétan úgy festek, mint egy szénaboglya és egy puli bűnös szerelmének gyümölcse.

Hajvágás lesz ebből, akárki meglássa, ezekben a szopornyicás időkben meg az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy én magam leszek az a papírvágó ollóval.

Az advent örömére megint lekószáltunk a piacig, úgyhogy hoztam nektek nézegetni templomot,

idegen cicát egy idegen ablakból,

meg egy tányér sütit.

Az Úr áldja meg a vásáros sütisütőket, akik megküzdenek helyettem a zserbóval, mert ha van süti, aminél meghúzom a határt, ez az. A búbánat se fog végtelen sokat szopni valamivel, aminek kapcsán amúgy az a várható reakció, hogy a fogyasztók érzelmesen visszarévednek gyermekkoruk zserbóira, hajh, mennyivel jobbak voltak azok, hajh.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/12/06 hüvelyk advent, ajándék, újracucc, eská, tél

 

Adventi dekkolás 6. – Tradíció

06 dec

Pont ma van a húszéves évfordulója annak, hogy lejöttem reggel a nappaliba félig még alva és csipásan azzal, hogy “káávéééét”, aztán észrevettem, hogy résnyire van a teraszajtó, és mikor becsuktam, azt is, hogy egy ujjnyi vastag átfúrt lyuk van a kilincs alatt. Mondanom se kell, onnantól már nem kellett nekem kávé.

Nem mintha olyan sok mindent tudtak volna elvinni a betörők, még fél éve sem volt, hogy véglegesen idehurcolkodtunk. Ugyan már túlvoltunk a legeslegkezdet szakaszán, amikor a lakás komplett berendezése úgy festett, hogy a konyhában ott volt a beépített bútor (tokkal-vonóval, hűtővel-sütővel-mosogatógéppel), valamint a hálószobában egy ikeás duplaágy, de attól még piszok messze, mint most vagyunk, hogy mozdulni se lehet a sok lomtól. Hálistennek nem voltak bonyolult lelkek, ékszerre mentek meg készpénzre, és azokból nem volt itthon sok (most sincs), de még a helyszínelő rendőr is kényelmetlenül érezte magát attól, amikor megkérdezte, tudok-e fotót mutatni a háromsoros gyöngy nyakláncról aranysodronyon, ami ebből a bordó ékszeres dobozból hiányzik, állítólag, én meg szó nélkül felcsaptam neki az esküvői albumot.

Nem került meg az elvitt cuccokból semmi, naná hogy nem, valahol egy orgazda valószínűleg lefitymálta kicsit a kétféle aranyból készült art deco karkötőt, amit Mamától kaptam úgyszintén az esküvőmre, aztán adott érte pár gombot a betörőnek. Mi viszont ezután néhány évig azzal “ünnepeltük meg” az évfordulót, hogy december 5-én rituálisan megágyaztunk magunknak a nappaliban, és itt aludtunk, aztán ez elmúlt. Innentől kezdve lett a hálószobai ágyneműtartó állandó berendezési eleme egy kisbalta, és ez ugyan nem múlt el, de leginkább azért, mert olyan mindegy, hol tartjuk, így meg legalább pontosan tudjuk, hol van.

Mindent összevéve viszont a legsúlyosabb következménye az lett az egésznek, hogy ebben a házban soha senki nem pucolta ki a cipőjét, hogy az ablakba tegye, és nem készített ki tejecskét meg sütikét a Mikulásnak, mert vannak dolgok, amik nem évülnek el. Mi abban az évben egyáltalán nem voltunk rossz gyerekek, és igazán nem érdemeltük meg, hogy a krampuszokat küldje maga helyett, úgyhogy, amilyen a mosdó, olyan a törölköző, nix neked sütike meg tejecske, te dagadt, előítéletes, besurranó szemétláda.

(Ha csizmát nem is teszünk az ablakpárkányra, tomtékat igen. Poci nem bántotta őket tavaly meg tavalyelőtt, úgyhogy most Macin a sor, érdeklődve várjuk a fejleményeket.)

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/12/06 hüvelyk advent, ajándék, blabla, eská, tél

 

Adventi dekkolás 5. – Fény és illat

05 dec

Ki a kicsit nem becsüli, az a sokat nem érdemli, avagy a legparányibb is lehet elbűvölőőőő.

(Lassan mi leszünk az a ház, ahol még a macskák füléről is fényfüzér lóg.)

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2020/12/05 hüvelyk advent, ajándék, eská, otthoncsücsü, tél

 

8/96 – Lézer

05 dec

Ma már jobb, ha egy pöttyel is. Igaz, hogy a reggelt zh-javítással kezdtem, zh-íratással folytattam, aztán visszatértem a zh-javításhoz, de utána összeraktam magam embernek, és elmentünk hetibevásárolni. A nevetséges nyilván az, hogy ezzel a túlnyomórészt onlány és hómofiszos életünkkel akár azt is meg lehetett volna oldani, hogy (vegyük) szerda délután kettőkor menjünk hetibevásárolni, de persze nem tudtuk megcsinálni, mert folyton el vagyunk havazva mind a ketten, bár főként a RK.

Apropó pötty: vannak macskák, akik megvadulnak a lézerpointerért, és vannak, akik nem értik a dolgot. Nálunk, mint a mellékelt ábra mutatja, most már mind a kettőből akad mutatóba.

Minden eddigi macskánk teljesen analóg volt, csörgős labdákat akart meg cipőfűzőt, Maci ezzel szemben a modern kor gyermeke. Van képem arról is, amikor azon kaptam rajta, hogy Lénát bűvöli. (Elnézést a homályosságért, irgalmatlanul röhögtem fotózás közben.)

Summa summárum, a muszikák aranyosak, a zh-k meg vannak íratva és ki vannak javítva (kicsit tikkel a szemem ezektől a szerkezetektől, de arra már nincs bennem késztetés, hogy átírjam), hetibevásárlás letudva, most pedig… most pedig hétvégét tartok.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/12/05 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, tél, ősz

 

Adventi dekkolás 4. – Pizzavacsora

04 dec

Isten csudája, hogy a mai napon legalább ezt sikerült összehozni.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/12/04 hüvelyk advent, eská, otthoncsücsü

 

8/95 – Summa

04 dec

Egyetlen képben az életem.

Az egyetlen, amiben bízhatok, a jövő. Mit ne mondjak, jól kinézünk, ha ez az egyetlen.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2020/12/04 hüvelyk eská, macs, otthoncsücsü, tél

 

Adventi dekkolás 3. – Cikcakkban

03 dec

Eredetileg valami tanulságos álközmondást gondoltam a címbe, mint például amiket az imádott Karinthy talált ki, hogy “Rühestől ne kérj kucsmát” meg hogy “Asszonysírás repcepogácsa”, de az “Aki dühből varr, tehénhugyozást vasal” valamiért nem tűnt igazán frappánsnak, pedig igaz.

Az is igaz viszont, hogy ezt már csak holnap fogom leellenőrizni, mára éppen elég volt, hogy nagy bedühödésemben befejeztem-forma a falvédőmet, pontosabban felvarrtam cikcakkal az összes odagombostűzött szövetficnit az alapra. Ez még tényleg csak a kiindulópont, innen még vasalás lesz meg forgatás meg mindenféle pitykélések – részben dekorációs, részben pedig “takarjuk-el-a-legrondább-részeket” céllal. Mindenesetre mára ezzel befejeztem Erik buzerálását, mert itt esetenként tényleg több rétegnyi kabátszövetet kellett összevarrni, és mostanra, attól tartok, már szívből utál. Meg tudom érteni, én se vagyok igazán szimpatikus magamnak.

No de lássuk a medvét, akarom mondani falvédőt.

Most csak ennyit mutatok be belőle, mert nyilván lesz még vele dolgom bőven…

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2020/12/03 hüvelyk advent, újracucc, eská

 

8/94 – Hócipő

03 dec

Na kábé mostanra lett tele a hócipőm ezzel az egésszel. A munkámból eddigre tényleg nem maradt semmi, amiért szeretem csinálni, cserébe egyre több az olyan feladat, amit általában azért visel el az ember, mert tudja, hogy az a szükséges rossz cserébe a jó részekért. Ma este nyolctól például egy kilencven perces értekezleten kell részt vennem, és én azokat élőben, délben is utálom, hát még monitoron keresztül és este.

Amikor reggel íígy nézett ki az ég,

én már töltögetni való anyagokat irkáltam a diákoknak, aztán mire végeztem-forma velük, csak a móka kedvéért bepuszilt ez a ma esti értekezlet. Könyörgöm, tessék már felfogni, pandémia van, és átkozottul nem az az időszak, amikor a legjobb ötlet nemhogy úgy tenni, mintha nem történt volna semmi, hanem még ráadásul ki is használni az egészet némi pluszban bevezetett hisztérikus nyüzsgésre. Úgyis otthon vagy nyolctól, nem? Akkor nesze neked egy púp értekezlet.

Nekem most nyugira lenne szükségem meg puha cicákra, illatos mécsesekre meg karácsonyi készülődésre, nem pedig arra, hogy még nagyobb sebességre kapcsoljon a bolondvonat. A falvédőmet pedig ki fogja megcsinálni helyettem, he?

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/12/03 hüvelyk ajándék, újracucc, blabla, eská, otthoncsücsü, tél

 

Adventi dekkolás 2. – Ficnik, sorakozó!

02 dec

(Holnaptól beüzemelem a fényképállványt, hátha az segít. Addig elnézést, ez van. Minél inkább tél van, és minél nagyobb beltéri izéket fotózom, annál homályosabb lesz a végeredmény.)

Mielőtt bármi kreatívba belefeledkezhetnék, előbb tudnom kell, egyáltalán mim van, azzal kapcsolatban pedig, bevallom, már rég elvesztettem a fonalat.

Merthogy én már évek óta csak hajigálok erre mindenfélét.

Az ott valahol alatta egy naagy kosár. Eredetileg csak a nagyobbacska polármaradványokat hajigáltam bele, aztán rá (van amúgy két minificnis zacskóm is), de aztán belekeveredtek más maradványok is, és néha kihúztam belőle egyet-mást, de azt már rég nem tudtam, mi van az alján.

Mély lélegzet, kiborít.

Félelmetes.

Attól sem lett kevésbé félelmetes, amikor színek szerint szétszortíroztam az összest.

Mikor szereztem be én ennyiféle színű polárt?… Ja, persze, az elmúlt tizenöt évben. No de így már kezelhető, halleluja.

Huh, de örülök, hogy ez megvan.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/12/02 hüvelyk advent, eská, otthoncsücsü, tél

 

8/93 – Közös alap

02 dec

Ma megest konzultációt tartok az érdeklődők számára – nyilván a gyivákok is “haggyábékén” állapotban vannak, de a szabál az szabál. Ennek tiszteletére felvettem egy olyan régi kötényruhát, amire ti már talán nem is emlékeztek. Ha zsebe is volna, maga lenne az ideális örökdarab. No, majd megpróbálok legyártani belőle egy replikát. Valamikor.

Ebben az életben, amikor az ember csak derékig látszik, engem nem ismerők számára talán poénos lenne, hogy a tanár néni felemás zokniban és tarka tornacipőben nyomja, de ezek a diákok ismernek engem, mint a rossz pénzt, és amúgy tanítani is a legteljesebb lelki nyugalommal járok effélékben.

Macskai híreink ezúttal az “ellenségem ellensége a barátom” témakörben folynak, és igazán hálásak lehetünk Picurnak, aki továbbra is meg- megjelenik a teraszon sárga nyakörvecskéjében, bezabálja a vendégeknek félretett papit, valamint közös utálati alapot nyújt a mi szőrös terroristáinknak.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/12/02 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, tél, ősz

 

Adventi dekkolás 1. – Csiriz és fény

01 dec

A beaucaire-i pékek valószínűleg elsírnák magukat, de az eredmény egyre ehetőbb.

Igaz, ezt nem lehetett előre látni, tegnap például az öregtészta sunyin felnyomta a doboz tetejét, és el akarta foglalni a konyhapultot, úgyhogy káromkodva adagoltam át egy nagyobb dobozba. Még ma reggel is úgy nézett ki, mintha a nyolcadik utas hagyta volna maga után.

A lakásban még nem volt idő meg enerzsia nagyobb tatárdúlásra (különben is, a falvédő ügyében megkutyáltam magam, hogy addig nem cserélem le, amíg nincs kész az új, úgyhogy pesszimistább olvasatban ez jövőre is itt lesz a falon), de fellőttem a fényzet nagyját.

A képen amúgy a kupiba belerejtettünk egy Repülő Kutatót meg két macskát. Tényleg ott vannak, no.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/12/01 hüvelyk advent, újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, tél

 

8/92 – Zengeráj

01 dec

Reggel arra ébredtem, hogy “Ki-ki-kukorékol már a kakas, hajnal akar lenni”. A baj, hogy ez a fejemben szólt, úgyhogy azóta is keményen dolgozom azon, kihajtsam belőle.

Hogy egy kis magyarázatot adjak hozzá, ez egy ismeretes collegiumi műdal kezdete, és figyelembe véve az elitképzés főlegvárának generációról generációra hagyományozódó dalkincsét, épp olyan, amilyenre számíthattok egy csomó összezárt, kanos századeleji fiúegyetemistától. Van egy cserkész meg egy obszcén variációja, plusz még elöl cserkész, hátul obszcén és fordítva, szóval izé. Nekem fél egytől konzultációm van gyivákokkal a Teamsen, és ugyan a jelen ifjai nagyrészt kötőszóként alkalmazzák a bazmeget, de azért mégiscsak, na.

Ha nem sikerül fél egyig kikergetnem a cserkészeket meg az obszcénokat, a végén még arról fogok dalolni a gyivákoknak, hogy zingi-zongoráznak a kipi-kuplerájban, és ugyan már mindannyiunknak átkozottul majdnem-félév-vége-van, de azért akad, ami mégiscsak túlzás.

Közben az uccánk népe is nekilátott dekkolni a csarnokot, ott ahajt ezen a képen középen-alul, kicsit jobbra egy adventi uccadekor látható. Én ugyan nem egészen aranyozott ördögszarvakkal képzelem el az adventet, de idén, asszem, ez is belefér.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/12/01 hüvelyk újracucc, eská, otthoncsücsü, tél, ősz

 
Újabb bejegyzés →