Ma már jobb, ha egy pöttyel is. Igaz, hogy a reggelt zh-javítással kezdtem, zh-íratással folytattam, aztán visszatértem a zh-javításhoz, de utána összeraktam magam embernek, és elmentünk hetibevásárolni. A nevetséges nyilván az, hogy ezzel a túlnyomórészt onlány és hómofiszos életünkkel akár azt is meg lehetett volna oldani, hogy (vegyük) szerda délután kettőkor menjünk hetibevásárolni, de persze nem tudtuk megcsinálni, mert folyton el vagyunk havazva mind a ketten, bár főként a RK.

Apropó pötty: vannak macskák, akik megvadulnak a lézerpointerért, és vannak, akik nem értik a dolgot. Nálunk, mint a mellékelt ábra mutatja, most már mind a kettőből akad mutatóba.

Minden eddigi macskánk teljesen analóg volt, csörgős labdákat akart meg cipőfűzőt, Maci ezzel szemben a modern kor gyermeke. Van képem arról is, amikor azon kaptam rajta, hogy Lénát bűvöli. (Elnézést a homályosságért, irgalmatlanul röhögtem fotózás közben.)

Summa summárum, a muszikák aranyosak, a zh-k meg vannak íratva és ki vannak javítva (kicsit tikkel a szemem ezektől a szerkezetektől, de arra már nincs bennem késztetés, hogy átírjam), hetibevásárlás letudva, most pedig… most pedig hétvégét tartok.