Megint egy újabb huhh-micsoda-hét-volt-ez-is, két intézményi nyílt nappal, további vizsgáztatásokkal meg a szokásos fel-alá rohangálással a Duna mentén. Nem csoda, hogy a hét többi részét végigdöglöttem. Most még megtehettem, hála a pipéknek. Galéria!
Ma ahhoz kaptok szemléltető ábrát, miért inkább az alsó végemet mutogatom ilyen alkalmakkor.
Ez is egy olyan nap volt, amikor semmi sem jön össze, például három és fél óra munkát öltem bele a vacsorába, ami lahmacun lett volna, de a hús nem akart ráragadni a lepényre, ami botrány, és akkora füst volt a konyhában, hogy arra biztos beindult volna a tűzriasztó detektor, ha lenne nekünk olyan.
Úgyhogy a legjobb, amit fel tudok mutatni, azok a tábori körülmények, amiket a Bűnök Barlangja nyújt nekem. Totális kupleráj meg egy elektronyos melegítő készülék.
Tegnap kolbász, holnap kolbász, ma éhhalál, avagy tegnap is látástól mikulásig nyílt napoltam és vizsgáztattam, holnap is azt teszem, úgyhogy ma itthon ténfergek öreg cikcakkruhában, és mingyá elalszom.
Folytatjuk “mai napom egy képben” sorozatunkat, mivel ugyebár egy kép többet ér száz szónál. Nem, még nem vagyok teljesen eldűlve, csak egy kicsit.
Én ezt a mai napot, de reggeltől estig. Most már persze rugdos a lelkifuci, de menet közben igenigen jólesett.
Illusztrációnak nesztek a szép új kukám, amit a Bűnök Barlangjába szereztem be.
Muszáj volt, ez a Hugó nevű egy borzasztó kis kukamatató. Erre is van illusztrációm. Valahol. Egyelőre érjétek be azzal, amikor egy szatyorból lóg ki a drága.
Ezen a héten is volt minden, mint a búcsúban (“heveny lövöldözés meg a többi”, mint Fülig Jimmy mondaná), úgyhogy tessék, itt a vasárnapi galéria is hozzá.
Megejtettük a heti nagybevásárlást, ma este pedig valószínűleg elmegyünk vacsorázni az Aranysárkányba, ahol olyan kaják vannak, mint a velős pirítós vagy a brióssal és étcsokoládéval tálalt libamájpástétom. És elfogadják a játékpénzeimet is, dupla öröm.
Ma amúgy egy pöttyel jobban vagyok, ami napfényes tulitarkaságomból is látható. Bár, ha jól meggondoljuk, ez nem jelent semmit, én a legdepressziósabb időszakomban is paradicsommadárnak szoktam öltözni.
Indiszponált vagyok, de nagyon. Bár a látszat nem biztos, hogy ezt mutatja, de piszok nehezen öltözöm fel, és indulok ki a házból, amikor nem kötelezően muszáj. Munkázóba úgy megyek, mint a kisangyal (már legalábbis ha a kisangyalok morognak és dörmögnek munkába menetel közben), de a többi iszonyú sok erőfeszítést igényel. Még akkor is, ha az nekem valójában jó. Sőt, talán akkor a leginkább.
A blogolással is meg vagyok akadva nagyon. Eleve úgy gondoltam, addig csinálom, amíg érdemes, és most némiképp el vagyok tanácstalanodva, mert mindennek megvan a szavatossági ideje, és tartok ettől, hogy ennek itt már lejárt.
Tessék valamit nyikkanni ezügyben, mert ha nincs vevő, akkor tényleg fölösleges nyitva tartani a bótot.
Ezeket a helyetteseimet már régen láttátok, és sokkal jobban festenek nálam, úgyhogy tessék.
Néha egy tányér mindentbele wonton-gomba-tésztaleves a legjobb az egész napból.
A mai napra már nem lesz jobb képem, ezt is két vizsga között lőttem a Danubianumban.
Be szépen beállt sormintába a mai dátum, 13131. Ráadásul ez palindrom is, visszafelé is ugyanaz.
Jó híreink eddig tartottak, megyek vizsgáztatni. Meg holnap is. Arról valszeg önfotó se lesz, mert reggeltül estig be leszek fogva.
Kabát még lesz rajtam, nyilván.
Olyan télikabátokat szedek elő mostanság az időjárási viszonyokra való tekintettel, amilyeneket már évek óta nem kellett, és müzliszeleteket pakolok a táskámba, hogy ne haljak éhen, ha a hófúvás leállítja a buszomat valahol a semmi közepén.
Lelkesedésem természetesen végtelen.
Vízkereszt napja van, az olaszoknál Befana, aki mellesleg egy nagyon kedves boszi is, ő hozza az olasz gyerekeknek az ajándékokat. Nyilván ebből a megfontolásból öltöztem ráncosképű télanyókának, hogy eltalpaljak a csomagautomatához az én saját befanai ajándékaimért, amik egyidejűleg a mai Jóleső Január részei is lesznek, mert csak.
A jóleső januárhoz közeledvén megint sikerült szereznem a kedvenc illatgyertyáimból. Én ezeket addig fogom megvenni, amíg szembejönnek, úgyhogy mindig van a házban jó néhány darab.
Most pedig megolvasztom ezt itt, hehe.
 | mák - 13/295 – De administrand… |
 | magyaroramegminden - 13/295 – De administrand… |
| mák - 13/287 – Ráby |
 | Zsuzsanna Matula - 13/287 – Ráby |
| mák - 13/262 – Terroir |
Minden nap más - mindennap más 