Összeszedtem magam, hogy elvonuljak az őszi szünet előtti utolsó munkanapomra. Nyugi, a szememben az a démoni csillogás és hozzá az általános elmosódottságom csak azt jelzi, hogy ideje vagyon már az óra-átállításnak, a vaku még háromnegyed nyolckor is erőfeszítéseket tesz.

Közben odakint esik és fúj, de mint a nyavalya, ami a természetnek roppantul jót tesz. Nekem már kevésbé, de ez részletkérdés.