RSS

eská kategória bejegyzései

8/111 – Széllel szemben

A mai szép napot újabb dzsuvátlanításoknak és rendezkedéseknek óhajtom szentelni, reménykedvén abban, hogy azért valami kreatív tevékenységre is jut időm. A helyzet persze súlyos és reménytelen, ebben a kuplerájban ugyanis egyedül én törődöm nemcsak lakberendezési kérdésekkel, de a felületek és lakástextilek állapotával is. Az összes többi lakótársam beéri azzal, hogy összeszőrözi a párnákat és/vagy szétnyomja azokat a mázsás seggével, minden elképzelhető vízszintes helyet megtölt papírral, a szőnyegre pedig ráköpködi a megcsócsált cipősdoboz cafatjait.

Ízlés szerint szétválogathatjátok, melyikük csinál mit, de összességében az eredmény ugyanaz. Nédda.

Kiseggelik, összeszőrözik és szétnyomkodják, lehányják meg bekoszolják, engem pedig le se tojnak. Istenbizony néha nem is tudom, miért strapálom magam.

Egen, pontosan tudom, hogy a szeretet ünnepe jön éppen. Mi mást mondhatnék, tartsd meg az aprót, te mocskos állat.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/12/20 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, tél

 

Adventi dekkolás 18. – Patthelyzet

Amíg nem szedem le a dzsuvát az asztalról, nem tudok varrni semmitse, amíg nem pakolok át egy-két-három polcot, addig nem tudom hová tenni a dzsuvát az asztalról, amíg nem szervezem át az egész kuplerájt, nem tudom átpakolni a polcokat.

Ilyen közel vagyok ahhoz, hogy leseperjek mindent a padlóra, aztán beüljek csipszet enni a káosz közepébe.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/12/19 hüvelyk advent, újracucc, eská, otthoncsücsü, tél

 

8/110 – Afféle

Mi tagadás, ma igencsak afféle lehordott télanyókának érzem magam.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2020/12/19 hüvelyk újracucc, eská, otthoncsücsü, tél

 

Adventi dekkolás 17. – Begoromb

Már úgy festett, hogy a mai nap bűnös csámcsogós szundikával fog telni, amikor kaptam az egyik diákomtól egy levelet. Ismeritek ti is azokat a leveleket, amiktől instant felkúrja az agyát az ember, “miért nekem írtad”, “mi közöm hozzá”, “haggyálbékén” – na, ez is ilyen volt. Mi közöm nekem ahhoz, hogy mások által oktatott tárgyakkal milyen extra szarai vannak neki (pláne, ha minden jel szerint ő maga tojt bele a palacsintába), oldják meg, nem vagyok őrzője senkinek a kisbaltám kivételével, különben is már vakációba helyeztem magam. Grr.

Summa summárum, úgy felkúrtam az agyam, hogy kimásztam Poci mellől, és nekiestem egy újabb doboz felnőttlegónak.

Azóta már összekalapáltam meg -imbuszkulcsoltam a cuccot, és felfordítottam a Bűnök Barlangját, mindeközben divattervező-műsort nézve, mert csak. (Igen, az új darab felnőttlegó is a Bűnök Barlangjába megy. Mostanra értük el azt a stádiumot, hogy ki kell mennie valaminek ahhoz, hogy bejöhessen valami más, de én nagy vagyok, dicső, vakmerő és dilinyós, ergo mindig kész a megújulásra.)

Poci, mint látható, úgy viselkedett mindeközben, mint a Fekete gyémántok senki által el nem olvasott bevezető fejezetében a lajhár, egy tapodtat se mozdult azóta, hogy szétvertem körülötte a komplett ambianszot.

Ha majd újra gatyába ráztam a diliházat, természetesen bemutatom.

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2020/12/18 hüvelyk advent, újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, tél

 

8/109 – Fele

Ma reggel jöttem rá, hogy azóta nem is mutattam be a fejemet, amióta levágtam róla a fele hajat, ami rajta volt.

Nos, tessék.

Olyan álmos vagyok amúgy, mint a fene, a szőrös terroristák nemcsak hogy végigbugizták a fél éjszakát, de egyszer konkrétan végigrohantak rajtam, déltől észak felé. Mondhatnám ugyan azt is, hogy biztos Picur viszi őket bűnbe,

de attól tartok, anélkül is hülyék, mint a tök.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/12/18 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, tél

 

Adventi dekkolás 16. – Gömbök

Sikerült megtalálnom a tavaly horgolt gömböket a Bűnök Barlangja egyik horpadásában, de most nem tudom, hova a nyavalyába tehetném, hogy a szőrös terroristák ne hordják szerteszéjjel.

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2020/12/17 hüvelyk advent, eská, otthoncsücsü, tél

 

8/108 – Csavarhúzó

Még egy vizsganap, aztán teljes svunggal fordulhatok rá a kiskarácsony-nagykarácsonyra. Egy szál süti nincs a házban, azazhogy van, de nem én sütöttem. Ezt orvosolni kell mielőbb. Egyszer egyébként juszt is lesz egy olyan év, amikor nem és nem hirdetek meg decemberi vizsgaidőpontokat, ezt veheti mindenki fenyegetésnek.

Mivel az Úr nemigen adott nekem izomerőt, és ami nincs, azt általában én makacssággal pótolom, ennek is ugyanúgy megvan a böjtje, amint minden másnak. Ezúttal konkrétan jajgatnak mindazon alkatrészeim, amelyeket tegnap igénybe kellett vennem a komód összeszereléséhez, többek között mindkét karom, de vállból ám, mert kábé száz csavart kellett betekernem.

És mindeközben néztek is, mert mink macskáksz vagyunk. Naná, hogy nem éghettem le előttük, ezt megérthetitek.

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2020/12/17 hüvelyk újracucc, eská, otthoncsücsü, tél

 

Adventi dekkolás 15. – Hauga

Ismerkedjetek meg az új komódommal. Öt óra meló van benne meg egy valag péz.

Egyelőre csak visszahajigáltam a környéken csellengő dzsuvát a tetejére. Ki lesz ez itt rittyentve, ígérem, de most már csak egy Tuborgot szeretnék.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/12/16 hüvelyk advent, ajándék, eská, otthoncsücsü, tél

 

8/107 – Vegyes lábaksz

Képzeljétek el, hogy itt ülünk Macival eltepsenve, és minden csupa dolce far niente.

Egy nagy frászt. Maci éppen nyivákolva lódörög az emeleten, én pedig felgyűrtem a nyafogóruhám ujját, és nekiugrom lécekből komódot gyártani, helló, IKEA.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/12/16 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü

 

8/105 – Dolgozatok

Ezzel mindent elmondtam a mai napomról, de még tán a holnapiról is.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/12/14 hüvelyk eská, otthoncsücsü, tél

 

Adventi dekkolás 13. – Luca kenyere

Ahhoz képest, hogy a délutánt nagyrészt végigaludtam (boldogan és csámcsogva, csupa hülye álom között), mégiscsak sikerült termelnem valamit mára.

Szicíliai Luca-kenyér. Az egyik máris megy a szomszédba, mert amúgy egy hétig ennénk a kettőt…

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/12/13 hüvelyk advent, eská, tél

 

8/104 – Cuccok

A Repülő Kutató fél hétkor ébresztett egy csésze kávéval, hogy menjünk el átvenni a click and collect cuccainkat az Ikeából. Azóta voltunk ikeába, lidlibe, szentendrei piacba, és csak félórája értünk haza,

én viszont olyan ólmosan fáradt és szédelgős vagyok, hogy most vízszintbe helyezem magam a futonon, és az sem érdekel, hogy közben így fest éppen a nappali.

Majd az Úr szétválogatja. Vagy Luca, akinek máma épp napja van.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/12/13 hüvelyk újracucc, eská, tél

 

Adventi dekkolás 12. – Kinő

Ez két órája és tizenkét perce történt.

Azóta már több alkalommal eldefiláltam a Repülő Kutató előtt. Beszélgettünk is egymással. Rám is nézett közben.

Érdeklődéssel várom, mikor veszi észre.

Update: Hamarabb olvasta el a blogbejegyzést, mint hogy észrevegye. A pasimnak nincs szeme, de olvasni legalább tud, no.

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2020/12/12 hüvelyk advent, újracucc, eská, otthoncsücsü, tél

 

8/103 – Macskák és manók

Hajnali fél egykor akkora ordítás volt odalent, hogy nem lehetett kihagyni az ellenőrzést, egymást eszik-e a macskák vagy mi van. Mikor leértem, Poci meg Maci ott ültek tátott szájjal a teraszajtó előtt, odakint pedig Picur és Berci, a kosztosmacskák verték egymást üvöltve. Jól kinézünk. Nyár elején még ez úgy festett volna, hogy “Berci egy falatra lenyeli ezt a pofátlan bigyót”, ősz elején úgy, hogy “Berci leoszt egy pofont, az egyre pofátlanabb vakarcs pedig berepül az asztal alá”, most meg ott gyepálták egymást teljesen egyenlő felekként. Gőzöm sincs, miért lett ennyire halaszthatatlan a leszámolás, sose voltam macska. Kiléptem az iccakába, hogy rájuk üvöltsek, erre odébb mentek pár méterrel, és folytatták, úgyhogy megint rájuk üvöltöttem, mire a két hülye testületileg átrohant a kerítésen, és odakint verték tovább egymást vernyákolva az utcán. Éppen utánuk kiáltottam, hogy “vigyázzatok magatokra, marhák, nehogy elüssön valaki!”, amikor rájöttem, hogy kijárási tilalom van és fél egy, ötig pedig tán csak abbahagyják ezek a vadszamarak. Mindettől rövid, de heves röhögőgörcsöt kaptam, úgyhogy visszatértem lakásunkba, mielőtt felkacagom az utcának azt a részét, akiket nem vert fel a macskabalhé. Idebent meg persze itt vártak teljesen paff képpel a lokális pitypangfújókák, Pocinak még az is rá volt írva a pofijára, hogy ez összességében very shocking és egyáltalán nem ladylike. Érdekes ez a szociális szukcesszió, Poci mostanra teljesen pótolja mindazokat az arisztokratikus allűröket, amiket anno Anasztázia nagyhercegnő produkált. Rém megvetően tudja például szemlélni Macit, aki a maga lompos módján bárhol elfekszik, bármikor vehető egy kis rohangálásra a lézerpötty után, és bármelyik macskabudiba beleszarik. (Jaj, a macskabudik. Azokat pucolni kell.)

Mivel most itt ülök demobilizálva (Poci rám ült, mert mikor máskor), csak archív képekkel tudom bemutatni, milyen terveim vannak mára: fogni a tavasztól őszig az ablakban héderező manócskákat

aztán varrni nekik új ruhát. Egyelőre még csak homályos elképzeléseim vannak, de annyi biztos, hogy úgy fognak a végén kinézni, mint én, robbantott piros haj és hatszáz fölösleges réteg.

Tudja fene, talán én is úgy fogok kinézni, mint ők. Ki tiltja meg, hogy a babáimnak meg magamnak is ugyanolyan ruhát varrjak? Na ugye.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/12/12 hüvelyk újracucc, eská, otthoncsücsü, tél

 

8/102 – Bumfordi

Muszáj elhagynom a körletet, mert már kezdek megkukulni idebent, egész héten csak a munkamunka, és ma délután is zárthelyit íratok onlány, plusz vár egy bírálandó szakdolgozat. (Ha ma nem bírok nekiesni, hétfő lesz belőle, mert holnap és holnapután nemnemnem akarok dolgozni.)

Legyünk őszinték, a “ki az utcára, ki a térre” fő indoka (azon felül, hogy tényleg elegem van az itthoncsücsüből) az, hogy Macinak kifogyott a lézerpointeréből az elem. Macskák rabszolgái vagyunk, bmeg.

Mindeközben Maxim, a Kajla éppen kiterült a kanapén.

Piszok nagy hazugság lenne azt állítani, hogy azért tartjuk, mert szép és kecses állatka. Ez egy bornyú. Amióta megjött, Pocit egyre kisebbnek és csinosabbnak látjuk, Poci meg minket kötözni való bolondoknak. Nézzetek csak rá, mennyire megvan a véleménye a világról.

Ezt a véleményt ráadásul az előszobafal aljában felgyűlt holmikon gyakorolja, mert miért ne. Ajj, de rendet kéne rakni már ott is.

Előbb viszont ki az utcára, ki a térre, mert tényleg teljesen be vagyok már pudvásodva.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/12/11 hüvelyk újracucc, eská, macs, tél

 

Adventi dekkolás 10. – Öldökpinga

Mindent sikerült megcsinálnom, amit munkaügyben már nyakamba ejtett a sors, ennélfogva mindenre jutott időm, csak magamra meg a lakásra meg a kreatív izécskéimre nem.

Viszont legalább most kipingálom a szemöldököm.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2020/12/10 hüvelyk advent, újracucc, eská, otthoncsücsü

 

8/101 – Dukál

Rosszul aludtam, sok ébredéssel, az egyiknél ráadásul éppen arra riadtam, hogy köhögök, és nem bírom abbahagyni.* Most is posványul vagyok, mindehhez pedig további dolgozatjavítás dukál, fél tizenkettőtől onlány tanszéki értekezlet, utána pedig a tizenhét már emlegetett kisfilm zsűrizése.

Ez a hét még nehéz, ez a hét még… ehh.

* Nyugi, szagok meg ízek még vannak, és különben is, hol a lócsicsben tudnám felszedni a szopornyicát? Nem járok én már sehova, de sehova. A macskák se. A Repülő Kutató az egyetlen, aki jár valahová, ő is csak katalóguscédulák közé, mert senki más nem tudja elolvasni a cirillbetűseket. (Ő elolvasni elolvassa ugyan, de nem nagyon érti, újabb pofon a szarnak.)

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/12/10 hüvelyk eská, otthoncsücsü, tél

 

Adventi dekkolás 9. – Tizenhét kisfilm

A dolgozatíratás meg -javítás mellé meg kell néznem máma tizenhét kisfilmet is, a hallgatóim produkcióit (nem az én tárgyamhoz csinálták, de zsűritag vagyok), úgyhogy kellő svunggal nekikészültem a feladatnak.

Nézzétek, feleim, én ezt a konferencia előtt kezdtem el idegizgatottságomban, és ha ez így megy tovább, jövő hétre be is fejezem, vagy legalábbis elfogy a drapp fonal, ami nélkül úgysem tudom folytatni. Mindenesetre a kettős munkafolyamat közepébe betelepült Poci őfelsége is,

mert akkor szép a zélet, hogyha zajlik.

Még hátra van két kisfilm. És közben megsül a “pótkenyér” is, aki a tegnapi búsan elpacsált rozsos helyett készül. Összességében nem mondanám, hogy tétlenül folyt a mai nap, no.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2020/12/09 hüvelyk advent, ajándék, újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, tél

 

8/100 – Boing

Vannak dolgok a világon, amelyeknek van logikája, és vannak, amelyeknek egy szál se. Még mindig a rozskenyér miatt füstölgök, ami gyakorlatilag ehetetlen lett. Hetven deka tömör gumi, amivel ha odasuhintanék a konyhapulthoz, azt mondaná, hogy boingboing. Gondolom, mondanom se kell, úgy csináltam mindent, ahogyan a recept mondja. Sőt, úgy csináltam mindent, ahogyan máskor is szoktam. Saccra ötből egyszer ez szokott történni vele, a többi esetben meg kellemes, nemmorzsálódós, tartós rozskenyér lesz belőle. Én ezt az egészet, úgy ahogy van, nem értem. Muszáj lesz sütnöm egy másik kenyeret, mert a) ezzel csak hajigálózni lehet b) vissza kell nyernem péki önbizalmam.

De előbb dolgozatíratás meg – javítás, melyről most ezt festettem nektek:

Megnyugtatásul(?) közölném, az eredetije se jobb:

A ragya ezekbe a szopornyicás időkbe, amikor az összes életeim felemás zokniban zajlanak Lénával a futonon.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2020/12/09 hüvelyk újracucc, eská, otthoncsücsü, tél

 

Adventi dekkolás 8. – Rozs

Miután a mai napot leginkább dolgozatokkal és alvással töltöttem, nem tudok semmi mást felmutatni ezeken kívül, mint a leglaposabb bús rozsveknit, amit a konyhám valaha is látott.

Mondanám, hogy “majd holnap”, de holnap is dolgozatokkal kell múlatnom az időt.

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2020/12/08 hüvelyk eská, tél