Huh, de nagyon biggyesztek itt ezen a fotón, pedig ezúttal nincs rá semmi különleges okom, a tanítás meg a buszutak meg a piszok sok papírmunka ugyanaz, mint tegnap is.
eská kategória bejegyzései
13/238 – Bökdös
A színek is olyanok, mint a macskák: ha én nem megyek oda hozzájuk, ők jönnek hozzám, és bökdösnek. Galéria!









13/232 – Operatív
Eleddig igen keserves, ámde ugyancsak operatív napom volt, esetleg fordítva. Elmentem Esztergomba meg vissza, közben leveleztem és telefonáltam körbekörbe abban a monstrum sóhivatalban, ami a munkahelyem, hogy hadd vegyünk fel ősztől lécci-lécci egy új kollégát, aztán a fentiektől függetlenül megmondtam egy roppantul megbízható, de a hallgatók között számos indokolt és indokolatlan okból közutálatnak örvendő másik kollégának, hogy ősztől sajnos más óraadót keresünk helyette, aztán kiosztottam magamnak bírálatra tizenhárom szakdolgozatot (és lehet, hogy itt még nem állunk meg), majd hazafelé leszálltam a buszról, és bekúsztam a tahitótfalusi kormányablakba felvenni a vadonás új útlevelem. Ez utóbbi a hatvanadik születésnapomig lesz érvényes, és be kell vallanom, ez némiképp szíven ütött.
És ti, hogy vagytok?
13/226 – Kakaó
Ma reggel oviban voltam, ott is akartam maradni. Reggelire vajas-sajtos zsemle volt meg ovistea, Anett néni hozott nagyon érdekes új játékokat, amiket kukucskálni meg szaglászni lehetett, aztán egy plüss nyuszival elkirándultunk a tavaszba, és ott egy kicsit kellett ugyan ácsorogni a szőnyeg szélén, mert Anett néni mindenáron meg akarta valósítani a tevékenységtervet, de aztán volt gyümölcs tízóraira, és utána ki lehetett menni ugrálni az udvarra.
Én meg ehelyett hazajöttem a felnőtt életembe, grr.
De hogy a címre is legyen magyarázat, íme:
13/224+ – Hallani
Aki a kezdetektől követi a blogomat, az már tud(hat)ja, nektek többieknek meg most mondom el, hogy őtözködős bloggeri feladatként eddig minden szavazásra hozzávetőleges nemzetiszínben vonultam el (lásd pl. itt meg itt).
Ezek után nem lesz meglepi, hogy most is.
Mellesleg ébredésem óta ez megy a fejemben, de nem fogom kihajtani, jó ez.
13/220 – Ablak
Miután a délelőttöt ismét szakdolgozatokkal és Neptunba feltöltögetni való izékkel töltöttem, most elrobogok a tahitótfalusi kormányablakba új útlevelet csináltatni, mert a múlt héten kaptam értesítést, hogy lejár. Mivel csak hétfőre kaptam időpontot fodrászhoz, ezt a fejet viszem fotóztatni, nincs ugyanis másik.
Lelkesedésem természetesen határtalan.
13/218 – Jogos
Csütörtök este jogos önvédelemből beállítottam a levelezőprogramban a “házon kívül” üzenetet, aztán feléje se néztem ma reggelig. Mivel minden jótett elnyeri jogos büntetését, és ez a jogos önvédelemre is éppúgy igaz, ma reggel újabb három szakdolgozatot agnoszkáltam a postaládában.
Azokkal is foglalkozni kéne, meg a diákoknak is azt ígértem, hogy a vakációban felpakolom nekik a jegyzeteket, de, hogy őszinte legyek, én most ezt az egészet nehemahakarohom.
13/217 – Limoncello
Húsvétvasárnap hajnalán én általában kalácsot dagasztok, meg a lakást próbálom húsvétba cibálni. Előtte afféle blaszfémiának érzem az ilyesmit, mit akarok én tojásokkal meg nyulakkal, azt a szerencsétlent meg fogják ölni, úgyhogy mindig vasárnap hajnalra esik a mingyá-keresztül-esem-a-saját-fejemen fázis. No de attól még tessék, itt a heti galéria, főként virágoksz meg lábaksz, meg némi medvehagyma-pesztós csiga meg ledes csirkék. Ja, és limoncello egy nekem-új palackban, kint a teraszon, mert ott világít a legszebben.


































