RSS

Eská 7/1 – “Nem adom fel, míg egy darabban lááátsz…”

13 Sze

Ha legjobb és egyúttal legrosszabb tulajdonságaim listáját kéne összeállítanom, minden bizonnyal valahol elöl szerepelnének az alábbiak:

  • A hülyeségig makacs vagyok. Amikor más már rég belátta, hogy nem érdemes strapálnia magát, én még akkor is próbálkozom.
  • Túlműködik a fantáziám.

Enélkül a kettő nélkül például valószínűleg sohadesoha nem jutott volna eszembe, hogy ennek a cuccnak a szabásmintájával kezdjek foglalkozni:

El tudtok képzelni engem benne? Na ugye.

Eleve: nem nagyon kedvelem a kötős ruhaujjacskákat, amelyek minden bizonnyal az ujjhegyeimen is túlérnek kötő nélkül – húsz éve varrok Burdákból, nekem elhihetitek, hogy orangutánokra tervezik a ruhaujjakat. (Vagy ha nem is orangutánokra, semmiképpen sem hozzám hasonló magasságú nőkre. Ez itt a képen tippjeim szerint még magas sarkak nélkül is megvan százhetvenöt.) Nem tetszik igazából a kötős mellrész sem, különös tekintettel arra, hogy olyan mélységű dekoltázst tartalmaz, amiből csak azért nem fittyen ki a csaj melle, mert kevés van neki. Szóba se jöhetnek olyannyira magas sliccek, amikből kilátszik az ember micsodája. Azt pedig felejtse el mindenki, hogy ilyen kínzóeszközöket vegyek a lábamra, mint ez a szegény zsiráfcica.

Ilyenkor minden normális ember odébblapoz, kivéve engem. Én megpróbálok kisbencézni. Pláne, ha van egy széép használatlan paplanhuzatom, ami tökéletes lenne egy kisbencézéshez.

Az ujjakat rövidebbre, a dekoltázst kevésbé mélyre, az egészet tunikahosszban, amihez majd kapcsolható egy ruhafodor. Ó, jóleszaz.

Egy frászt lett jó. Az eredményt már ismeritek. Jaja, A Kék Tehén. Oááá, drága anyag oda.

Meg fogom én menteni ezt is, de előbb tényleg próbáljuk ki, hogy van-e egyáltalán esély ebből a szabásmintából valami hordhatót csinálni.

Úgyhogy jó szokásomhoz híven elővettem a trikotázst, mert ha nekem kétségeim vannak, trikotázst varrok. Dekoltázst még magasabbra, ruha hosszát hosszabbra, az ujjakat meg ilyen kis vicceskére:

És, világ csodája, a végén kikerekedik belőle egy hordható darab:

Nem állítom, hogy ez a végső stádiuma a kisbencézés folyamatának, sőt, azt sem, hogy a ruhát már holnap felveszem (a lábamon most fordult sárgába a múltkori buci, egyelőre még maradunk a hosszú slafrokoknál), de egyelőre igenis elégedett vagyok.

Még a kéket kell megmentenem valahogyan, de azon vagyok, tekintetes bíróság, azon vagyok.

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2019/09/13 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

4 responses to “Eská 7/1 – “Nem adom fel, míg egy darabban lááátsz…”

  1. kingafetyko

    2019/09/13 at 14:09

    a szandálban, vasalgatva mindenképp el tudlak képzelni 😛

     
  2. Bogdánné Bácskai Éva

    2019/09/13 at 18:19

    Az eredeti roppant dögös, szó se róla, nem csoda, hogy nem bírtál neki ellenállni, holott jól felsoroltad, hogy miért NEM ideális a részedre 😀
    A kisbencézés eredménye cukinak látszik, egészen biztosan megkisbencézed a kéket is és szuper lesz.

     
    • mák

      2019/09/13 at 18:43

      Nem azért akartam kipróbálni, mert dögös. 😀

       

Mondd csak!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

 
%d blogger ezt kedveli: