RSS

7/13 – Tönköly

13 Sze

Frissen sült kenyér illatára ébredni akkor is csodálatosan különleges érzés, ha egyébként azt a kenyeret te saját magad sütötted meg az éjszaka folyamán.

Valamivel kevésbé csodálatos, de szintén különleges érzés, amikor az ébredés azzal párosul, hogy “jáááj, valaki elaludta a lábamat, és az nem én voltam”. Miután letessékeltem magamról Poci nagy seggét, csak akkor indult el bánatos lábaimban újra a vérkeringés. Ezt azért kihagytam volna.

Miután tegnap hazavánszorogtam az oktatásból, egy kilométerrel a megállóm előtt le kellett szállnom a buszról, hogy bevásároljak, a liszt ugyanis igen keservesen elfogyott, márpedig máma a Repülő Kutató végre hazapendlizik Karánsebesről, és nyilván ilyenkor eléje akarok dugni egy kenyeret.. Ezt, asszem, nem is említettem eddig, fogjuk a félévkezdettől eldugított agyamra. Mindenesetre a csávó már hétfő óta Karánsebesen levéltárazik, és amikor nem a mindenféle fontok között üli laposra a seggét, idegen macskákkal kokettál. Megérdemelné a gaz áruló, de én nóbel úrhölgy vagyok, úgyhogy nem fogom beárulni Pocinak, mert akkor Nagyseggű Maruszja lekotorja róla a glazúrt. Szegénykémnek egész héten borzasztó társasághiánya volt, hát nem meglepő, hogy amikor én a tegnapi oktatás plusz bevásárlótúra után hazaérkeztem, kis nyikkanásokkal szaladgált körülöttem egész este, velem tért nyugovóra, amikor eldőltem fél kilenckor, és velem tartott akkor is, amikor fél kettőkor frisszen-capkodószan elkezdtem tönkölylisztes-zabpelyhes veknit sütni. A kelesztés idejére nyilván kellett nekünk valami elfoglaltság, úgyhogy igazán idillien maszogtunk ketten együtt a futonomon, én horgolni próbáltam, ő meg simogattatta magát és dorombolt.

Aztán mikor a kenyér elkészült, édesdeden visszaaludtunk mindketten, ő speciel a lábamon. Talán azért is álmodtam mindenféle izgalmas hülyeséget.

Nagyon-nagyon szeretem én ezeket a békés hajnalokat, pláne ha utánuk egy békés nap következhet, márpedig a mait igenis annak tervezem. Holnap úgyis tanítanom kell menni, hát akkor legalább ma tartsak szabadnapot. Tetyek-vetyek-motyogatok magánidő meg némi partizás Erikkel. Most éppen igazán bátor varrós vaddisznónak érzem magam, úgyhogy talán még a két legdrágább anyagom egyikébe is bele fogok vágni.

Gondolom, ki tudjátok találni, melyikbe a kettő közül.

Élvezzük ki az életet, amíg ezt hagyják nekünk.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2019/09/13 hüvelyk eská, macs, ősz

 

Mondd csak!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

 
%d blogger ezt kedveli: