A világ azon, boldogabbnak vélhető fele, akiknek nem lesz két hét múlva komplex vizsgája, még ma is a hosszú hétvége örömeit élvezi, én viszont két nap vad hedonizálás után visszafordultam a taposómalomba, és olvasással meg jegyzetelgetéssel múlatom a szárnyas időt. Minden nap négy-öt óra munka, ez a terv erre a hétre (mínusz vasárnap), és szigorúan tartani is fogom magam hozzá. Időm meg lehetőségem hálistennek van rá, és ha nem használom ki ezt az időt meg lehetőséget, csak magamra vethetek. Négy-öt óra meló pedig azt jelenti, hogy utána még marad időm más dolgokkal is pepecselni, már legalábbis ha nem fő ki az agyam a hőség meg a tanulás egyesített erejétől. Erre a hétre irgalmatlan dögmelegeket jövendöltek.
A vizsgázós harci elszántsághoz persze itt ezeken a tájakon milflőrmintás tunika meg csipkés szélű titanadrág dukál, mert én így szállok le a bicikliről.
A tanuláshoz egyébként természetesen kaptam egy hátramozdítót is, mert mink macskák vagyunksz, és egy teve sem hullasz porba anélkülsz, hogy mi ne akarnánk részt venni a buliban.
retyusa1
2019/06/11 at 16:53
Dehát te nem is jársz biciklivel (vagy mégis?…. höö?…)
mák
2019/06/11 at 17:07
Az egy vicc. Úgy szól, hogy a mérges kismalac elzúg a biciklivel, felkel, aztán elüvölti magát, hogy “KUSS! ÉN ÍGY SZÁLLOK LE!”.