Ha esetleg nem emlékeznétek erre, én nagy dicsőséggel nekikezdtem egy hőmérséklet takarónak (temperature blanket), amit december végéig fogok horgolgatni, aztán majd jövő januárban összeállítok, ha még élünk akkor.

Mivel nekem az is fontos szempont, hogy hurcolható legyen a projekt, nagyinégyzetekből kezdtem el, és január végére ennyi lett belőle, biza:

Harminckettő. Kérdezhetnétek, hát ez így hogy, a január harmincegy napos, meg mi ott az elején az a legelső izé, az tutira eltévedt.

Ó, nem tévedt el, mindjárt megmagyarázom.

A nagyinégyzetekből összeállított hőmérséklet takarónál (erre is rákérdeztetek anno néhányan) az a legnehezebb feladat, hogy a nyimnyámba hozzon ki az ember 365 négyzetből egy hozzávetőeges téglalap-formát, az a 365 maximum 73×5-re osztható, az meg nem takaró, hanem sál. Egy elefántnak.

Node mire jó a net. Ezzel a problémával már mások is szembesültek, és meg is oldották. Ha hozzáadunk a 365-höz 13-at, azt a 13 nagyinégyzetet meg év eleje, év vége és hónap-elválasztó funkcióban alkalmazzuk, mingyá 378 négyzetünk lesz, ami gyönyörűségesen osztható 18×21-re. Hát így. Nálam ezek az elválasztó négyzetek semlegesek lesznek, vagyis natúr színű fonalakból készülnek, mint ezen is látható, nü:

Kedves IRL barátaim (olyanok is vannak nekem elvétve) viszont arra kérdeztek rá, hogyan nem fogják széthordani a macskák az elemeket, hogy majd végül azt se tudjam, melyik a január 16 és melyik a február 22. Nos, egyrészt macskabiztos helyen tárolom őket egész hónapban, amikor pedig vége, összefűzöm őket,

és ilyen kis kompakt csomagocskában rekkentem el egy még inkább macskabiztos helyre.

Egy hónap lement, még hátra van tizenegy. Hajrá.