RSS

5/298 – Pótol

25 jún

A Repülő Kutató már egy ideje lábbal tapodta a tradíciókat meg önnön nevét, úgymint nem röpködött sehová. Kutatni azt szünet nélkül kutatott, abban nincs hiba, és mivel a papírkákkal terjeszkedésben elérte a limitet a dolgozószobájában és a nappaliban, a teraszon folytatta tovább. (Közbevetőleg megjegyezném, hogy a terasz rendezése meg takarítása leginkább az én reszortom: senki nem osztotta ki rám ezt a feladatot, de nem is végzi el helyettem senki. A Repülő Kutató tevékenysége főként abban áll, hogy, mikor már minden csillog, megdicsér engem, milyen ügyes vagyok, aztán elégedetten betelepszik a közepébe a laptoppal, fél tonna cetlivel meg két-három könyvvel. Ilyen szempontból erősen emlékeztet a macskáinkra, akik végignézik, hogyan cserélek ágyneműt, aztán azonnal felcsámpáznak az ágy közepére, összeszőrözni a frissen mosott paplanhuzatokat.) Mindenesetre abból, hogy a csávó ennyire feltűnően nem ment sehová, egyetlen dologra lehetett következtetni, mégpedig arra, hogy ezt majd pótolni fogja busásan, mert ami késik, nem múlik. Így is lett. Ma hajnalban háromnegyed négykor vonult ki az ajtón beszállókártyával meg kézipoggyásszal, és a következő két és fél hétben folyton úton lesz valahová, maximum tiszta gatyákért ugrik haza. A jövő héten engem is visz magával, úgyhogy nem sír nagyon a szám, de azért mókás, hogy ebben az ügyben is egy ideig a nagy büdös semmi, aztán hirtelen minden egyszerre. Ezúttal viszont egyedül vonult el, az úticélja Bukarest, konferencia meg az Akadémiai Könyvtárban ücsörgés, és vasárnapig színét se látom.

Vasárnapig persze itt még sok víz fog lefolyni a Dunán meg a Bükkös patakon, például akkorra már végre vakációm lesz. Még csak ez a hét a vizsgaidőszak, és ez igen sűrű hét lesz (még három államvizsga, jézusmária!), én már nagyon vágom a centit.  Ma is lenne dolgom épp elég mindenféle papírokkal, de kaptam egy esemest, hogy életem megkeserítője, Charles Edward David túlesett a lobotómián, és haza akar jönni. Élek ugyan a gyanúperrel, hogy inkább a számítógép-javítóban akarnak megszabadulni tőle, mielőtt teleírja a falat azzal, hogy REDRUM, de ő is az én keresztem, úgyhogy feltarisznyálom magam, és bevonulok érte.

Ha már keresztekről esett szó: azt, gondolom, mondanom se kell, hogy miután a Repülő Kutató kivonult háromnegyed négykor az ajtón, Celofán is úgy gondolta, nem tapodja többé lábbal a tradíciókat. Végül is egész múlt héten nem hányt egyszer sem, ideje volt pótolni.

Itt közben még mindig az évszakhoz képest hűv szellők fújdogálnak, nekem meg valamiért semmi ihletem nem volt a szekrénybe bámulva, úgyhogy majdnem azt kaptátok, ami leghamarabb a kezembe akadt, őtözködős bloggerek szégyene aki stb. Közben viszont elszégyelltem magam egy kicsit, úgyhogy mégiscsak tettem némi erőfeszítést.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2018/06/25 hüvelyk nyár

 

2 responses to “5/298 – Pótol

  1. Zsuzsi

    2018/06/26 at 16:22

    Hűvös időhöz hűvös színek?
    Amúgy ne is mondd, négynapos balatoni hétvégén legtöbbet a melegítőfelsőm, meg a röhejes, ám kényelmes és meleg, kötött, szarvasos nadrágom volt rajtam…

     
    • mák

      2018/06/26 at 16:58

      Az elmúlt pár napban én is nyafogóruhára váltottam, mikor hazajöttem expedícióimról…

       

Mondd csak!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

 
%d blogger ezt kedveli: