RSS

4/1 – Hógolyó-hatás

01 Sze

Új év, új haj, új szemüveg. Jól belekezdtem, mi?

Az egész azzal indult, hogy ha már megjavíttattam a szemüvegemen a csavart, a biztonság kedvéért megvizsgáltattam a szemem is, nem romlott-é a látásom (szerencsére nem), aztán mikor utánaszámoltam, hogy a legfrissebb szemüvegem is 2010-es, csináltattam egy újat. Tudom, nem különbözik sokban a régebbiektől, de hát nem tehetek róla. Istenbizony felpróbáltam vagy húsz keretet, lassúdan haladva a “Legújabb trendek” feliratú faltól a “Modern” és “Elegáns” kereteken át a “Klasszikus”-ig (=izgalmastól és érdekestől a “nagyanyád is ilyet hordana” változatig), teljesen hiába. Nagy bánatomra úgy néztem ki minden kicsit is extra keretben, mint egy titkárnő. Egy pornófilmben. Mielőtt lepippantja a vezérigazgatót és a telefonszerelőt és az informatikust, lehetőleg egyszerre. (Már legalábbis az ismerőseim ilyeneket szoktak mesélni a pornófilmekről. Távoli ismerőseim. Nagyon távoliak.)

Mindenesetre végül kikötöttem egy “nagyanyád is ilyet hordana” keretnél (bár a buszon hazafelé a mellettem lévő széken ült egy idős hölgy, valószínűleg többek nagyanyja, aki olyan rózsaszín flitteres szemüvegkeretben olvasta a Blikket, hogy bármelyik csillámpóni megirigyelhette volna), és amíg a szemüvegem készült, ábrándosan becsámborogtam egy emelettel feljebb a BioHairbe. Végül is volt egy plusz órám, a plázázás nem a szívem csücske, meg egyébként is rámfért egy fodrászlás. És mivel azt mondám a nagyon unott szőke lánynak, ki rámtevé kezét és ollóit, hogy “csak bátran”, hát ez lett belőle. Amúgy ilyen fotókra már csak azért is szükség van, hogy majd mutogathassam, amikor ismét felrobban a hajam (kábé az első mosás után): nédda, így is festhetnék, ha minden reggel áldoznék fél órát a frizurámra.

“Ha már lúd, legyen döglött” alapon felvettem a múltkoriban turkált gyönyörű és értelmetlen sanzsántüll szoknyát is. Az ilyen példányok szoktak feltűnni tökéletes állapotban a végső kiárusításokon, minden darab 300 forint, csak tessék, csak tessék, vigyétek már el, hogy ne maradjon a nyakunkon. Gondolom, azért maradnak ott gazdátlan, mert a turkálók látogatói azt a logikus kérdést szokták feltenni, “hát ezt meg hova vegyem fel”. Ezek a logikus kérdések persze nekem nem jutnak eszembe akkor, amikor turkálni megyek, mert például egy ilyen szoknyát én bárhová felveszek, ha kedvem szottyan: tornacipővel bevásárolni, spanglis cipővel tanítani, bakanccsal kocsmába, mezítláb meg a parkba.

Úgyhogy az ellenség megtévesztése érdekében ma szandállal vettem fel, de házi gyártmányú hosszúlábú madárkás pólóval, hehe. Lehet találgatni, hová megyek.

4.1

 
9 hozzászólás

Szerző: be 2016/09/01 hüvelyk újracucc, eská, nyár

 

9 responses to “4/1 – Hógolyó-hatás

  1. kingha

    2016/09/01 at 09:23

    kösz. jól esett – a frissen sült pogácsa mellé.

     
    • mák

      2016/09/01 at 10:01

      Nekem is kéne sütnöm valamit. Na majd szombaton.

       
  2. Gyöngyösi Csilla

    2016/09/01 at 12:35

    nekem felrobbanva jobban tetszik, de ez nyilván nem szempont 🙂

     
    • mák

      2016/09/01 at 12:38

      Ó, én kiválóan elvagyok a robbantott változattal, de nagyon mulattató, amikor kiegyenesítik. 🙂

       
  3. Gyöngyösi Csilla

    2016/09/01 at 12:46

    én mindig göndör vöröset szerettem volna, de ebből csak a vörös sikerült. éveket kísérleteztem csavarókkal és dauerekkel, feleslegesen.

     
    • mák

      2016/09/01 at 12:55

      Nekem, mint látható, összejön a sima, de az nagy macera. Nem is csinálom magamnak.

       
  4. Eszter

    2016/09/01 at 13:49

    Én is ma voltam fodrásznál – az én blogomat is írod? 😉
    Mondjuk ez helyi “erő” (falunkbeli) volt, aki az itt töltött 3 évem alatt még nem tudott igazán megbarátkozni az én fejemből összevissza lógó vörösesbarna göndörkékkel, ezért minden szeánsz egyperces riadt hápogással vegyes lelkendezéssel és körbejárással indul 😉 Aztán szárazon körbenyisszantgatja (mosást az első kaland óta nem vállal…megértem, hisz vizet is pazarol, meg eredménye sincs). A budai fodrászom bezzeg nem ilyen, na neki van akkora karizmája, hogy a mostanidhoz hasonló (majdnem) egyenesre tudja szárítani az enyémet. Csak ő meg piszok messze van és mindig akkor szabadnapos, mikor én ügyintézek a székes fővárosban. 😦 Maradnak a bongyorkák (mivel kihúzva lassan fél méteresek, ez már nem robbantott frizura, de sokáig nekem is olyan volt).

     
    • mák

      2016/09/01 at 14:07

      Igen, neked még bongyorkább, azt tényleg babramunka lehet kihúzni.

       
      • Eszter

        2016/09/01 at 14:25

        Egy olyan 8-10 cm átmérőjű szaszonkefe köll hozzá, meg egy fejlett izomzatú fodrász 😉 10 perc alatt le szokta rendezni a dolgot…és kb. a harmadik vízcseppig bírja is tartani magát a frizér…

         

Mondd csak!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

 
%d blogger ezt kedveli: