Ma is olyan nap van, amikor jobban nézek ki, mint ahogyan érzem magam. Ha úgy látjátok, egyébként se nézek ki eléggé jól, arra csak azt tudom válaszolni, hogy “na ugye”.
otthoncsücsü kategória bejegyzései
12/220 – Lista
Legfontosabb teendőim a mai napra:
- restaurálni a pipirost
- varrni öt új párnahuzatot
- gatyába rázni a konyhát
- szakdolgozókkal bajlódni (ketten még folyamatban vannak, négy már leadta)
- ppt-t ácsolni a holnapi Pedagógus Klub előadásra (úgy kétharmadáig már kész van)
- behajintani két gépnyi mosást
- ágyneműt cserélni
- elzarándokolni a csomagautomatához
- kenyeret venni
- tovább dolgozni a berlini pakolólistán
- vacsorát főzni
Plusz még ami szembejön.
Intermezzó – Alkonyati fények
Március végén, ha éppen nem zuhog, késő délután ilyen csoda fényeim vannak a Bűnök Barlangjában. Meg egy macskám, aki ezt külön élvezi.





12/192 – Féllábú
Ma, hacsak nem köp bele valami váratlan a leveskémbe, itthon ülök, és hatkarú istennőt játszom, mármint hogy egyidejűleg témavezetek, táv-tanszékvezetek, OTDK-dolgozat-bírálok, készülök az óráimra, valamint mosok és takarítok. Ja, meg főzöm. Enni is kell.
Ha marad még ezek fölött idő és energia, varrnom is kéne, mert Erik egyre szemrehányóbban bámul az asztalról, de az már olyan volna, mint féllábú házmesterkislánynak lenni.
12/180 – Kence
Ezt a mai képet tényleg csak azért teszem be, hogy lássátok, még megvagyok, mert amúgy ma a legislegkevésbé dekoratív képemet nyújtom. Az csak egy dolog, hogy itthoncsücsü dógozós és mellesleg arcápolós napom van, de! Tegnap reggel a tükörbe nézve úgy gondoltam, rám férne némi szemceruza meg szempillaspirál, és olyan röhejesen régóta használtam ilyesmit, hogy most úgy érzi magát a szemem, mintha harminchat órája ébren lennék.
Hát akkor ma ápoló kencéket fogok applikálni magamra, miközben a… á, nem akarjátok tudni azt, mi mindent kell nekem itt leveleznem meg más izé.
12/174 – Laokoón
Ezt csak azért teszem ide, hogy lássátok, megvagyunk. A látszat ellenére Maci van jobban: még ha úgy is fest, mint akit rossz használati utasítás alapján raktak össze, éppen nagy élvezettel vakarózik.
Én is meg fogok maradni, ne aggódjatok, most már csak bamba vagyok, taknyos, és minden, amit csinálok, dupla annyi időbe kerül, de azért tegnap főztem magamnak vacsorát, ma sütök magamnak kenyeret, szóval ha lassan is, de haladok.
Azt még mindig nem egészen látom magam előtt, hogyan fogok holnap 10×45 percet pofázni, de ezért aggódjon a holnapi önmagam, a mai inkább főz most még egy kanna teát.
12/173 – Aligha
Na, pünkt itt fogom a mai napot hirtelen jött takonykórban fogom végigfetrengeni. Most is csak teáért mászom el, aztán vissza ide bele.
Oké, fetrenghetnék rosszabb díszletek között is, de ez kevéssé vigasztal, miközben épp szisztematikusan fogyasztom a papírzsepiket. Hálistennek van itthon elég. Viszont nagyon remélem, hogy az éppen forgalomban lévő göthök közül egy gyors lejáratút kaptam el, mert a mai óráimat tudom ugyan pótolni (bár nem könnyen), a szombati 10×45-öt viszont aligha.
12/167 – Olaj
Ma itthon vagyok, és vacsorára fánkot fogok sütni az én jó férjemnek, mert holnap már nem tudok olyat tancstancsi miatt, holnapután pedig még annyira se, mert már megint távozik öt és fél hónapra. Mondhatni, olajra lép.
A hajam épp ezen körülmények állása miatt néz ki úgy, mintha fejen nyalt volna egy puputeve, ugyanis a hajmosást fánksütés utánra időzítem.
Eská 12/8 – Frissít
Néha nem árt, ha az ember kicserélgeti a falon a nyomatokat meg a képkereteket. A pasik viszont maradnak, legalábbis egy ideig: a kevésbé szőrös két hét múlva megint elpucol hetedhét határon túlra.
A művészetek iránt érdeklődők számára: a csávók fölötti falon van most három Szimonidész Hajnalka nyomat, két Szegedi Katalin, három Schall Eszter és egy Agócs Írisz, valamint egy eredeti Róna Emmy rajz, amit az Igazgyöngy Alapítvány egyik árverésén szereztem. A többi a Parti Medvéből és a Newsee Store-ból van, amik mindketten itt lakoznak Szentendrén.
Jóleső Január 2025/31 – Zárszó
Megpróbáltam én kihozni ebből a januárból mindent, amit lehetett, többek között annyit költöttem, mint egy Krőza (és még várok kettő csomag, höhö). Amennyire lehetséges volt, ki is hoztam jólesőre. Mindemellett az utolsó napra jutó szavakkal (néprajz és géz – emlékeztetőül, volt egy programon kívüli napom az Ottolenghi-szakácskönyvekkel*) nem kezdek marháskodni, bár nyilván ki tudnék hozni azokból is valamit, elmém bakugrásai megfékezhetetlenek.
Ehelyett inkább nézzétek meg a nappalit, ami még mindig adventi dekorban (és a RK cetlijeiben) úszkál, mert holnap már Imbolc**, és leszedem a karácsonyt, de mint a patyolat. Sőt, talán még további merényletek is lesznek, bár csak nyugtával dicsérjük a napot.
* Olyan boldoggá tettem vele, hogy csak hujuj. Azóta szinte kizárólag a jó Yotam receptjeit esszük.
** Ezt majd még elaborálom, ha odajutunk.
12/144 – Négyzet
Ez csak a bejegyzés számára utal (12/12×12, megvan?), mert amúgy a környezetemben nagyrészt körök vannak.
A látszat amúgy csal, a túloldalamon munkamunkamunka van, én meg ülve futok körbe körülötte, ha megbocsátjátok ezt a képzavart. Jaj de nem nekem való az a levelezés, ami arról szól, hogy “léccilécci, csináld meg a saját munkádat, már másodszor írom”.
12/138 – Gyurma
Egyezzünk meg, ma is rettentő büdös nekem a munka. Excel-táblákat kéne gyurmáznom, és én azt egyáltalán nem szeretem.
Amúgy se tudom, valójában mit csinálok én az életemmel, ezt a kötényruhát majdnem három évig parkoltattam a szekrényben, “mert át kell alakítani”. Amikor tegnapelőtt végre nekifeküdtem, fél órámba se telt.
12/136 – Pöszmög
Ma is itthon pöszmögök, ráadásul ugyanabban a kötényruhában teszem, mint tegnap, őtözködős bloggerek szégyene, aki vagyok.
Dolgozatokat kell terveznem, grr. Ez egy ideig érdekes és kihívásokkal teli feladat, de így huszonakárhány év után kezdi elveszteni az izgalmasságát. No de azért muszáj megcsinálni.


















