Tegnap hazajöttem. Eredetileg minden igen szépen indult: a vonaton stratégiailag optimális helyen volt az ülésem,

volt mivel elfoglalnom magam,

még az ég is úgy döntött egy ponton, hogy elszórakoztat magával,

viszont ezek a mávos kukufejek nem adtak fűtést. Egy ideig tűrtem, mint Aranylaci ürgéje, de amikor a légkondi is beindult, az már több volt a soknál, úgyhogy kénytelen voltam átcihelődni egy másik vagonba. Attól tartok, elkéstem kissé, mert most úgy érzem, a januári első takonykór itt kopog az ajtón.

No sebaj, ma még itthon ülök (leszámítva egy macskaeledeles expedíciót), és a Repülő Kutató főzött nekem reggel meleg zsályás levendulaszörpit, úgyhogy ideje és lehetősége vagyon a romeltakarításnak. A körmömet mindenesetre már újralakkoztam, adjunk a civilizációnak.