RSS

7/1 – Dunavirág

01 Sze

Említettem tegnap, hogy éppen háromnapos nyárzáró nagyhepajt tart a város, és talán mi is leódalgunk kicsit este megnézni, mi zajlik. Nos, megtörtént.

Ezt a nyárzáró hepajt már jó néhány éve megtartják augusztus utolsó hétvégéjén, és ilyenkor persze egy tűt sem lehet leejteni a város frekventáltabb részein. Az ember csak sodródik és sodródik a tömegben, miközben kajánul azon tűnődik, ilyenkor vajon milyen benyomásokkal távoznak a népek Patyomkin falva meglátogatásáról. Eddig még sose sikerült megúszni, hogy a sodródás közben ne fussunk bele egy-két-há olyan beszélgetésbe, amelyekben valamelyik résztvevő arra panaszkodik, milyen rengetegen vannak itt, most már mindenki kijön Pestről, és ilyenkor azt is elpanaszolják, hogy alig találtak parkolóhelyet  vagy hogy milyen döcögtetős a HÉV. Ez ugyebár arról tanúskodik, hogy ők is kijöttek ide, túlnyomórészt Pestről, és leginkább azért sértődöttek, mert mások is ugyanezt tették. Mi lokális kutykuruttyok ilyenkor nem panaszkodunk, csak röhögünk, mert mi már jártunk ugyanezeken a tereken olyan időpontokban, amikor úgy festett minden, mint egy posztapokaliptikus film díszlete ahhoz a jelenethez, amikor már a majdnem teljes emberiség kipurcant, és csak néhol ődöng néhány zombi. Majd lövök nektek képeket egy átlagos októberi hétvége estéjén, hogy láthassátok, nem a levegőbe beszélek.

Ami a posztapokalipszist és társait illeti, a sors fintora gyanánt éppen tegnap este virágzott a Duna, mert bizony a Duna is szokott virágozni, nem csak a Tisza, és ez elég félelmetes látvány.

A kétmillió rovar fesztiválja, körülbelül. Szegénykéim, ezek közül egy sem érte meg a ma reggelt.

Mi nem vittük túlzásba a bulizást, ittunk meg ettünk valamicskéket a Gasztroutcában, aztán otthagytuk az iszonyú tömeget meg a haldokló rovarokat meg a dübörgő zenét, és elindultunk ungon-berken-Szamárhegyen át hazafelé. Persze még mielőtt felkanyarodtunk volna a hegyre, halk zeneszót hallottunk magunk előtt, úgyhogy szépen előremendegéltünk a Vujicsics Tihamér térig, ahol belefutottunk a Babra együttesbe és egy össznépi kólóba.

Van az úgy, hogy nem ott a legjobb a műsor, ahol legnagyobb a tömeg. Sőt, legyünk roppantul mélyértelműek: általában bizony ez történik.

Itt nálunk itthon most éppen igen kicsiny a tömeg, bár a műsor minőségére nem tudok garanciát adni, és úgy fáj a fejem, hogy mindjárt eldurran. No sebaj, vasárnapi itthonpöszmögéshez ez is jó lesz. És ha már itthonpöszmögés, ne aprózzuk el.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2019/09/01 hüvelyk eská, nyár

 

Mondd csak!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

 
%d blogger ezt kedveli: