RSS

6/156 – Bakugrás

03 feb

Tegnap kábé fél órával az után, hogy élesítettem a jeremiádjaimat tartalmazó blogbejegyzést, a Repülő Kutató fellátogatott hozzám, ki még mindig ott kuksoltam a futonon céklás zoknikban és igen intenzív önsajnálatban, majd megkérdezte, miért látszom ilyen nyomottnak. Hát, ha már megkérdezte, elmondtam neki. Elég hosszan és kellő részletességgel.

A Repülő Kutató ugyan olvassa a blogomat, de ennél a látogatásnál még nem volt belőle éppen aptudét, szóval teljes súlyával érte az én ezer bajom és bánatom. Gyanítom, kissé drámaibb voltam a kelleténél, mert egy órával később már ott ültünk Emesében, és az Ikea felé tartottunk. Az élet, mint ezt a tegnap is példázza, sose egyenletes mozgással halad előre, hanem tötymörgések után bakugrások, aztán megint tötymörgés, s megintelölről. A tegnap éppen bakugrásokból állt, merthogy miután hazajöttünk, én vad elszántsággal neki is ugrottam összerakni a megvett dógokat, csuhaj. Már nem vagyok olyan gyors, mint régen, de egy óra öt perc alatt összekalapáltam két Kallax polcot. Not bad, not bad.

Na most az a két Kallax polc a Bűnök Barlangjába megy. Igen, abba a szobába, ami jelenleg is dugig van. Lehet röhögni.  És nem csak a Kallaxok mennek oda be, hanem további cuccok is. Lényegében minden oda megy be, amit tegnap vettem, kivéve két serpenyőt. Természetesen be is mutatom majd az “ilyen volt – ilyen lett” állapotokat. Mihelyst lesznek “ilyen lett” állapotok, mert még a falra is fel kell fúrni pár izét. Jópár izét.

Életünk egyébiránt a szokott mederben folydogál. Schrödinger macskája este ismét harcosan kukra köpte az Epato krémet és végigkarmolt mindkettőnket, én ezek után bealudtam a kanapén, hajnali kettőkor meg arra ébredtem, hogy Poci éppen kiszorítja a lábamból a vérkeringést, és megpróbálja elvenni a kanapémat. A zajra való tekintettel Celofán is megjelent, enni kért, és én félkómás állapotban csirkemáj-darabkákat adogattam neki. Ilyenkor szoktam azt mondani, hogy “mi nem haldoklunk, mi így élünk”, de speciel Celofánra ez most nem áll, bár egyelőre nem nagyon zavarja.

Igen, továbbra is jó napjaink lesznek, mert azt akarjuk, hogy jó napjaink legyenek, slussz. Aztán majd egyszer nyilván nem lesznek jó napjaink, de addig nem foglalkozunk a dologgal, és valószínűleg ez a legjobb választásunk.

Mint igényesen kiválasztott áutfitemből látható (csak egy ácsplajbász hiányzik a fülem mellől, a kezemből meg egy Kőbányai), tényleg nekiugrom a Bűnök Barlangjának. A fejleményekről persze majd beszámolok.

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2019/02/03 hüvelyk eská, tél

 

One response to “6/156 – Bakugrás

  1. Zsuzsi

    2019/02/03 at 11:14

    Na, hajrá, kíváncsian várjuk az eredményt. 🙂

     

Mondd csak!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

 
%d blogger ezt kedveli: