Ma éjjel kicsit keresztbe álltak a dolgok, merthogy újólag letarolt a preindusztriális korok bioritmusa (értsd: elaludtam kilenckor, felébredtem egykor, vissza se tudtam aludni fél ötig, aztán mégis, de bár ne tettem volna), ennélfogva most kábé úgy érzem magam, mintha mozsárban törögettek volna egész éjjel. Ez talán nem teljesen független attól, hogy álmatlanságomban nem volt jobb ötletem, mint bevonulni a Bűnök Barlangjába, és mélán horgolgatni egy ideig, miközben Poci édesen tehénkedett rajtam, és időnként megpróbálta elvenni tőlem a cuccot.

Végül, mint már mondtam, sikerült visszaaludnom (bár ne tettem volna, ezek a hajnali rémálmok tényleg szó szerint rémesek), aztán arra ébredtem, hogy odakint porka havak esedeznek, de nekünk muszáj elmennünk hetibevásárolni, most azonnal, mert csak most áll rendelkezésre egyidejűleg a RK, Emese meg én.

Na hát ezek után tessék bíráló szavakkal illetni, hogy éppen mi esett a fejemre a tízszertízes készletből.