RSS

Eská 5/37 – Kék-sárga nagyipárna

05 Júl

Ha már rátaláltam a nagyinégyzetekre, nem akartam parlagon hevertetni ezt az új tudást. Mivel amúgy is itt ülök taknyomba-nyálamba habarodva*, és új gatyába kell ráznom a vendégszobát (erről majd még beszélek), nekiláttam párnahuzatot gyártani. A fotók igen változatos fényviszonyok között készültek, mert maga a cucc is igen változatos fényviszonyok között tette ugyanezt. Gondoltam, szólok.

A múltkori fonalakhoz képest még vettem hármat, ami igen szép elindulás a lejtőn, innen már nemigen lesz megállás. Vettem egy új horgolótűt is, új élet, juhé, a másiknak igen csúnyán rozsdállt már a vége, nem tudom, miért. Harmincplusz év után nem annyira meglepő, asszem.

A múltkori sárgával és világoszölddel kiegészítve ez már ötféle egymással harmonizáló szín, ezzel el lehet játszani. Neki is láttam.

A végén csak a világoszöld és sárga köröket használtam fel, ami azt jelenti, hogy még van egy csomó sötétzöld köröcském további projektekhez, juppijájé. Egyelőre viszont lássuk, mit hoztam ki mindebből.

Ezt:

Arra törekedtem, hogy ne legyen két egyforma a nagyinégyzetek között, és végül a kész cuccokból összesen tizenkettőt választottam ki, hogy abból csináljak párnahuzatot. Ravasz és gyakorlott tekintetűek még az elrendezés ritmusának szabályát is láthatják már, ugye hogy látjátok?

Az összeállítás előtt mindegyik nagyinégyzetet körbehorgoltam még egy-egy sor rövidpálcával, a sarkokon lévő két szemet egy-egy szemmel szaporítottam, közöttük meg egy levegőpálcával oldottam meg, hogy megmaradjon a négyzet-forma. Ez horgolni tudóknak biztos úgy hangzik, mint a babagagyogás, de – most már akár be is vallhatom – én sose tudtam horgolási recepteket olvasni és értelmezni. Múlt péntekig nem is volt a repertoáromban semmi, ami túlmutat a hatodikos kézimunkaórákon. Az a gyanúm, horgolásban is éppolyan autodidakta maradok, mint minden más bütykölőtevékenységben, és blogok, YouTube-videók meg kísérletezés révén fogok bármit is elsajátítani, aztán nem tudom elmagyarázni, hogyan csináltam.

Ezúttal is. Meg vagyok győződve, hogy a nagyinégyzetek összeállítására kábé ötszáz módszer létezik, de én mentem a magam önfeje után, és azt csináltam, hogy a négyzeteket háttal egymásnak fordítottam, aztán összehorgoltam őket egy sor kontrasztos rövidpálcával.

A továbbiakban úgyse tudom elmagyarázni, mit csináltam, úgyhogy tessék nézni, ez történt.

Aztán ez:

A kék cakkos szegély azért kellett, mert rengeteg eszemmel csak ekkor vettem elő a párnát, amire ezt rá óhajtám méretezni, és nyilván nem volt elég magas a háromsornyi nagyinégyzet. Hát akkor erisszük. A cakkokat is menet közben találtam ki, hogyan csináljam, és erre kifejezetten büszke vagyok.

Ezután jött az a rész, amit talán a legjobban rühelltem mind közül, de nem bírtam kihagyni. Mondtam már itt párszor, hogy controlfreaknek lenni szívás, és továbbra sem tudok mást mondani. Mindegy, hogy ennek a cuccnak a hátulja soha nem fogja látni a napvilágot, nem bírtam ki, hogy ne dolgozzam el a lehető legszebben a hátul fityegő fonalvégeket.

És dolgoztam rajta, sokat.

Igen, ez a visszája nekije.

Ezek után igazán megérthetitek megkönnyebbült sóhajomat, amikor végre elővehettem drága polárjaimat, hogy hátlapot gyártsak a párnának. Ó, öröm, ó, gyorsaság, ó, Erik, gyertek ide hozzám, kedveszkéim.

A Repülő Kutatónak még valamikor a történelem hajnalán gyártottam (minden szabásminta nélkül, persze) egy mámorítóan ronda és esetlen fürdőköpenyt, aztán mire ügyesedtem egy kicsit, gyártottam egy újabbat (szintén szabásminta nélkül, de azért kevésbé mámorító rondát), ezt a régit meg elkonfiskáltam újracuccokhoz. Már nyirbálom vagy öt éve, de még mindig van belőle, juppijájé. És sötét királykék, ami tökéletesen megfelel ahhoz, hogy kellő háttere legyen a horgolásnak.

Végtelen örömmel varrtam volna fel géppel, de sajna az biztos girbegurba lett volna és csúf, meg egyébként is, ha már ennyit szoptam vele, hadd legyen tényleg szépen befejezve. Jövel, kézzel eldolgozás. Előbb ráférceltem a horgolt lapot a polárlapra, így,

aztán elővettem két színben passzentos hímzőcérnát.

Természetesen volt színben hozzáillő hímzőcérnám. Minek néztek engem, höhh, én a Bűnök Barlangjának bozorgánya vagyok, bár jelenleg kissé elnyűtt változatban.

Van egy olyan másodikos vicc, hogy az elefántnak azért piros a szeme, hogy el tudjon bújni a cseresznyefán. Hát az én elefántjaim olyan jól elbújtak, hogy itt most prezentálom ugyan nektek a kész applikált darabot, de úgyse láttok semmit.

Ezek után már úgy ment minden, mint a karikacsapás. Szokásos párnahátulj hurokgombolással és 2012-ben Tamperében turkált gombokkal,

színt színre fordítva összevarr, kifordít, párnát belepofoz, gyönyörködik.

Nem fogom megtölteni a házat nagyinégyzetes párnákkal, mert azért az én ízlésemnek kicsikét hosszú folyamat, de most kezemben van egy új technika és ezzel annyi kreatív ötlet, amennyi csak belefér a takony mellé a fejembe.

Tessék kivárni, érdekes lesz.

 

* Ezt speciel sajnos szó szerint kell érteni. Ma délután elaludtam a futonon, és nem akarjátok tudni, mire ébredtem. Maradjunk annyiban, hogy a mosógépben éppen ott forog az ágytakaró. Blöe.

 
6 hozzászólás

Szerző: be 2018/07/05 hüvelyk újracucc, eská

 

6 responses to “Eská 5/37 – Kék-sárga nagyipárna

  1. Zsuzsi

    2018/07/05 at 18:47

    Hát ez remekül sikerült első darab lett! Még egy kreatív kukac, hát van ennyi hely a robbanós pipiros hajzat alatt? 😀

     
    • mák

      2018/07/05 at 18:51

      Mit mondhatnék, az önszétforgácsolás arany fokozatú mestere vagyok. 😀

       
      • Zsuzsi

        2018/07/07 at 04:45

        Á, ezt úgy mondják helyesen, hogy reneszánsz ember! 🙂

         
        • mák

          2018/07/07 at 05:36

          Ez itt az előadásban jól hangzik, és tényleg meggyőző, de azért van néhány hátulütője.
          Egyrészt a multipotenciális egyén tulajdonságai egy az egyben megegyeznek egy négyéves gyermekével, aki spontán és gyorsan tanul, remekül alkalmazkodik, és bármikor megkérdezi, esznek-e a bölények spagettit. Ezzel szemben viszont nincs kitartása és önfegyelme, úgyhogy egyszer csak ott ül a padlón három félkész legóvár és két alig megkezdett színező között, és azt vizsgálgatja, hogyan lehetne kiszedni a baba szemit. Tartok tőle, a legtöbb ilyen multipotenciális egyén is ezt csinálja, csak, mivel felnőttként már tisztában van azzal, hogy a modern társadalom befejezett munkákat, szabálytartást és felelősséget vár el tőle, nem kevés frusztrációt érez miatta.
          Másrészt ilyenkor nyilván a kiemelkedő példákat érdemes felhozni, és ezeknek az előadásoknak az a célja, hogy önbizalmat adjanak, de az itt emlegetett emberek mégiscsak azzal kezdték, hogy megtanultak egy szakmát alaposan, aztán onnan nyitottak másfelé. Na hát valószínűleg ez lesz az, ami sokak figyelmét elkerüli, akik boldogan magukra ismernek multipotenciáis egyénként, és ezt érvként fogják használni minden esetben, amikor valaki rákérdez, mik lesznek, ha majd _tényleg_ nagyok lesznek, és miért nem képesek befejezni semmit…

           
  2. Zsuzsi

    2018/07/07 at 10:20

    Na nem, a semmit be nem fejezést én sem szeretem, de a mindenféle érdekes dolgokba magadtól beletanulást, és sok-sok technika kipróbálását, fuzionálását azt igen. De minden elkezdett projektet végig víve. (közben röhögnek a félben levő varrományok körülöttem… de nem váltottam más hobbira, szóval ők még sorra kerülnek. :D)

     
    • mák

      2018/07/07 at 10:57

      Körülöttem is nagy volt a röhögés, míg az előző hozzászólást írtam. 😀
      A technikák fuzionálása pedig, hát épp pontosan ezen spekulálok az elmúlt napokban – eddig voltak a rátétmunkák hímzéssel, most pedig megpróbálok még belekombinálni némi horgolást is. 🙂

       

Mondd csak!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

 
%d blogger ezt kedveli: