RSS

5/282 – Kobak

09 jún

Ötkor ébredtem arra, hogy brubbonbűűű, éppen szakad az ég lefele, és nem is nagyon akarja abbahagyni. Ezen a héten ugyan majdnem minden hajnalban pötyögött némi eső, de aztán elállt, a nap pedig derűsen és tettrekészen nekilátott, hogy szaunává változtassa a világot. A mai eső ezzel szemben olyanfajta konok elszántsággal folyik le éppen az égből, mint aki nemigen akarja abbahagyni. Mit ne mondjak, éppen jókor csinálja. Szombat lévén reggel piacra kéne menni, mert a tradíció kötelez, délutánra a Repülő Kutató már foglalt asztalt a Kőlevesbe, mert az mégiscsak tarthatatlan, hogy most már alig járunk el együtt vacsizni, este pedig ki kell mennem a könyvfesztiválra, mertizé. Főként azért, mert aki adós, az fizessen.

Vannak szövegek, amelyektől az embert csendes büszkeség tölti el, hogy naígykellettezt, esetleg hangos büszkeség, hogy dejóvagyokbakker. Ezzel a két hónapja megjelent kötettel kapcsolatban nem érzem egyiket sem: terjengős lett meg széteső meg önismétlős, túl sokáig kotlottam rajta úgy, hogy mégsem dolgoztam vele eleget, és alapvetően egyetlen dologra vágyom, hogy felejtsük el szépen. Annyi jó könyv van a világon, foglalkozzatok azokkal, én addig csendben lesunyom a fejem, és eltökölődöm ezzel-azzal. Nem csak a színes ficnikkel meg a tanítással, persze: a tökölődős ez meg az továbbra is nagy mennyiségben fog tartalmazni szövegeket minden elképzelhető formában és műfajban, disszertációtól szonettkoszorúig és kaland- és család- és mittoménmilyen regényig, és írni fogok én még mindenfélét társadalmi környezetről meg míves leszámolásokról meg női sorsokról, ami csak belefér. Tulajdonképpen a maga módján szinte vicces, hogy itt van egy izé, amit kiadtak, és én mégis ennyire elégedetlen vagyok vele, és ilyen rosszul csináltam meg, közben pedig olyasmiken járt meg jár inkább a fejem, amiket talán sose fognak publikálni. Mostanában például egyre inkább körvonalazódik ebben a hülye kobakomban egy sztimpank-fantasy-akció lányregény, ami egy alternatív történelmi közegben játszódik a századfordulós Budapesten, és folyton újabb és újabb hajmeresztő “mi lett volna, ha” ötleteim támadnak. Ezt például jó lesz valahová hátra tuszkolni ebben a kobakban, mert félő, hogy egyszer hirtelen erőt vesz rajtam az írásdüh, és nekiugrom, aztán csak kapkodhatom a fejem, amint tőrök meg léghajók meg kriptográfia-tankönyvek röpködnek a levegőben, Frici úr felrobbantja egy félresikerült kísérlettel a zálogbolt raktárát, Madame Nina pedig egy rosszalló csettintéssel kitölt magának egy újabb csésze kávét.

Na, húzzunk bele a mai napba, mielőtt Madame Nina elkezd csettintgetni.

Azt viszont némi büszkeséggel állapítom meg, hogy összes fejbeli nyűgöm ellenére is képes voltam kitalálni egy olyan áutfitet, amiben piacra, vacsira és könyvfesztiválra is megfelelőnek érzem magam. Ujjé.

 
5 hozzászólás

Szerző: be 2018/06/09 hüvelyk eská, nyár

 

5 responses to “5/282 – Kobak

  1. fűzfavirág

    2018/06/09 at 09:51

    Ma késő délután én is oda készülök 🙂 hátha összefutunk.

     
    • mák

      2018/06/09 at 10:09

      Bármi lehetséges. 🙂

       
  2. Zsuzsi

    2018/06/10 at 19:34

    Nyugtass meg, hogy valamikor azért majd olvashatunk Madame Nináról! 🙂

     
    • mák

      2018/06/10 at 19:35

      Tartok tőle, hogy nem ússzuk meg. 😀

       
      • Zsuzsi

        2018/06/11 at 18:29

        Nem is akarjuk! 🙂

         

Mondd csak!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

 
%d blogger ezt kedveli: