Valamelyik Nigella Lawson-szakácskönyvben van (lusta vagyok előkeresni, melyikben), hogy a csaj a szokásos recept előtti csevegés közben elmeséli: az inszomniának az az egyik következménye nála, hogy hajnalban mindenféléket vásárol neten. Na ezt speciel sikerült úgy fordítani, hogy “van egy rossz amazonszokásom”. Nigella nyilván az Amazon.com-ra gondolt, a fordító meg nem tudom, hogy mire, de ez lett belőle.

Mindez onnan jutott eszembe, hogy, miután tegnap végigfutkorásztam a napot, aztán bealudtam a kanapén, mintegy törvényszerűen  felébredtem hajnalban. Hát akkor már, egye fene, vettem egy domain-nevet a blogomnak. Ennélfogva a továbbiakban ez itt a mindennapmas.com névre hallgat, 100+ sablon közül válogathatok, ha arra szottyan kedvem (ez valószínűleg nem fog bekövetkezni, a Choco sablon nekem tökéletesen megfelel), és ezentúl nem kell hirdetéseket nézegetnetek a bejegyzések alatt. Enyém a blog, nektek építem, igazán nincs mit, szívesen.

Tájainkon egyéb fejlemények is vagynak, a tegnapelőtti nappal sikerült megszabadulnom (egyelőre legalábbis) minden restanciámtól, ergo most a szokásos “hajsza utáni üresség” állapotában vagyok, amikor általában csak tengődöm, mint Toldi Miklós lova, mert a gépezet ugyan már ugrásra kész, de arra még nem vagyok alkalmas, hogy belekezdjek valami újba, amíg az agyam még mindig a régit őrli. Úgyhogy most a Leeresztés Idejét kell meghirdetnem: elmegyek masszázsra, megpróbálok új kozmetikust keresni magamnak (a régi elment cocákat nevelgetni valahol az Alföldön egy tanyán), és fejest ugrom a színes anyagficlik közé.

Meg aztán, ugyi, ideje kellő alapossággal megtervezni a zöld és lila februárt, én meg tényleg nem szoktam elaprózni ezeket a “színre színt” projekteket. QED.