RSS

április 2017 havi bejegyzések

4/226 – Tőzegáfonya

Na, a mai napot kell még kibírni valahogy, aztán már csak várakozás van, majd végül halleluja, feltámadott.

Mint a mellékelt ábrán látható, a) ma nem hagyom el a lakást, b) nyavalyás módon fázom. És mindehhez tőzegáfonya-kapszulákat eszegetek, mert ugyan nekem egész életemben csak kétszer sikerült felfáznom, de most határozottan kerülget a harmadik.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2017/04/14 hüvelyk eská, tavasz

 

4/225 – Nem elfelejteni

Ezek azok a napok, amikor könnyű lenne azt mondani, hogy az én készülékemben van a hiba, de tényleg nem tudom elképzelni, miért nem nyomaszt másokat is annak a szerencsétlen názáreti csodarabbinak a magánya ott fent a hegyen. Pontosabban, azt teljesen megértem, ha olyanokat nem érdekel, akiknek a húsvét mindössze egy hosszú tavaszi hétvége; a szájkeresztényeket nem értem, akik féltéglával döngetik a mellüket, aztán a húsvét csak annyi nekik, hogy “na akkor halleluja, feltámadott, ez itt a Pista bátyám kisüstije, istenisten, addsza közelebb a sonkát”. (A RK pár éve a metrólépcsőn hallotta, amint egy pasas feldúltan azt magyarázza a telefonjába, hogy “Baszdmeg, kurvaélet, reggel párizsis zsemlét ettem, NAGYPÉNTEKEN, mert ELFELEJTETTEM!” Na az ilyeneket nem értem.)

Nyilván persze csinálja mindenki úgy, ahogy tudja meg amire képes, ki vagyok én, hogy beleszóljak mások Pista bátyjának kisüstijébe, a hipokritáknak is éppúgy jut hely a földön, mint a kígyóknak meg galamboknak meg a részecskegyorsítóknak. Különben amúgy, fene tudja, még az is lehet, hogy azok csinálják jól, akik letojják az egészet. Ők legalább biztos nem járnak úgy, hogy felöltöznek “péksütiért indulok” hacukába, aztán rájönnek, hogy tegnap vettek. Én gugufejű.

Na jó, mindjárt átöltözöm nyafogóruhába, aztán fejest ugrom a ficlik közé, hátha attól jobb lesz.

A jelen áutfitből a csizma meg a póló sorsa még mindig bizonytalan, de ennek a szoknyának kihasználatlanság meg gyűrődékenység miatt mennie kell, bármennyire szeretem a tüllös virágait. Esetleg varrni belőle valami tök más holmit? Hm.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2017/04/13 hüvelyk eská, tavasz

 

Eská – Tavasz! Párnák! 2.

Kissé dilemmában vagyok, mert egyrészt szeretném megmutatni a további szép új díszpárna-huzataimat (most mit vártok tőlem, hiú vagyok, mint minden őtözködős blogger), másrészt viszont ezeket az “eská”-posztokat eredetileg arra találtam ki, hogy megmutassam, én hogyan csinálok valamit, itt meg erről nem sok mutogatnivaló van. Aki már látott egy általam kivirágzott párnahuzatot, látta az összes többit is. Az elkészítés receptjére sem tudok igazán nagy és bölcs tanácsokat adni: akinek volt már a kezében hímzőcérna tűvel, és megtanították a láncöltésre, meg van egy olyan öreg varrógépe, mint Erik, az mind meg tudja csinálni az összes itt látható cuccot.

Szóval tulajdonképpen nincsenek itt hűhanagy technikai kunsztok, hétféle poláranyag van meg vagy kéttucatnyi zöld/sárga hímzőfonal, a vékonyabbja coton perlé, vagyis gyöngypamut, a vastagabbja pedig úgynevezett osztott hímző. Minden további lépés már csak némi szín- és arányérzék, valamint idő és birkatürelem kérdése.

Mindenesetre tegnap átráztam végre a nappalit a tavaszi gatyájába, úgyhogy most eszi, nem eszi, ezt kapja, díszpárnamutogatás következik. Macskákkal súlyosbítva, mert miért ne használnánk ki az összes lehetőséget.



 
2 hozzászólás

Szerző: be 2017/04/12 hüvelyk eská, macs, tavasz

 

4/224 – Haladás

Valami furcsa és megmagyarázhatatlan módon nem csak a lakást sikerült többé-kevésbé gatyába ráznom tegnap, de a hét szakdolgozómból, akivel foglalkozni kell, nem maradt mostanra több egynél – igaz, ő valószínűleg jövő kedden adja le, szóval a húsvételőtti tanácstalan téblábolás és a húsvétközbeni sonkakóma bármelyik alkalmatlan pillanatában landolhat a postaládámban a dolgozat végső változata. (És ajánlom is, hogy így legyen: ennek a lánynak – pardon, asszonynak – már tavaly le kellett volna adnia, de a frissen érkezett kisfia miatt nem tudta összehozni, most meg, Seregek Ura, jön a második.) A többiek készen vannak, hurrá.

Én is többé-kevésbé készen vagyok, de most tényleg úgy teszek, mint akinek vakációja van, és letotyogok a piacra tojglikért meg mindenféle tavaszi zöldekért. Kár, hogy mindig van valami, amiért vinnyogva verheti magát a földhöz az ember, például ma sem álmodozhatok a színes anyagficlijeim között, mert tüntetésre megyek. Megint. És higgyétek el nekem, tömegiszonyos seggenülős pacifistának, akkor lennék a legboldogabb, ha nem kéne tüntetésekre járnom.

Attól még ma posztolni fogok a szép új díványpárnákról is, szóval tessék várni türelemmel.

Ez a tunika ugyan már nagyjából a beszerzése után bekerült a “mingyákidoblak” kupacba, de folyton megússza. Valószínűleg ezúttal is ezt fogja tenni.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2017/04/12 hüvelyk eská, tavasz

 

4/223 – Porrongyok ideje

Az embernek tudnia kell, hogy a) mikor kell feladnia, b) mikor szorul rá mások segítségére, c) mennyit tud áldozni azért, hogy mások segíthessenek neki.

Ezzel a lényeglátó bevezetővel akármerre tarthatnánk a bejegyzés további részében, de ezúttal ne várjatok semmi mélyértelműt. A következő napokban leginkább a lakást fogom pucolgatni, de ma reggel igen komoly tárgyalásokat folytattam egy hölggyel, aki a továbbiakban kétheti rendszerességgel megjelenik, hogy rendet vágjon összes termeinkben, és megmentsen minket attól, hogy teljesen ellepjen a dzsuva. Nyilván nem vagyunk könnyű eset majdnem kétszáz négyzetméternyi területen szétszórt több ezer könyvünkkel, végtelen mennyiségű cédulánkkal és papírkánkkal, halmokban álló himmihumminkkal, nem is beszélve a macskákról és az ő milliónyi széthagyott szőrükről. (És még ha csak a szőr volna. “Ez a felmosóvödör itt, khm, tulajdonképpen nem igazi felmosóvödör, a macskák isznak belőle, a rendes felmosóvödör a lenti fürdőszobában van.”)

Hú, ha belegondolok abba, hogy a Repülő Kutató, midőn egy kilencéves korában írt fogalmazásban kellő alapossággal megtervezte az életét, előre kikötötte, hogy jövendő felesége “nagyon okos lesz és igazi porrongytündér”. Melléfogtál, ecsém, facsiga.

Mindeközben megjött az értesítés arról, hogy a májusi konferenciára (amelyre előbb elküldtem az absztraktot, aztán megtudtam, milyen izémizé kötöttségei vannak – melyeket azóta természetesen ismét elfelejtettem) elfogadták a jelentkezésem, de a bírálóbizottság csak húsz pontot adott a maximális harmincból. El nem tudjátok képzelni az én nemes bánatomat.

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2017/04/11 hüvelyk újracucc, eská, tavasz

 

4/222 – Krepa bestia

Vakációm van. Ennélfogva ma is a munkahelyemre megyek “leadhatod a szakdolgozatod, édes lányom” lapokat osztogatni, de ez már csak a folytatás, már reggel fél ötkor is szakdolgozatot javítottam.

Ha a következő néhány napban nem múlok ki a melótól, akkor soha, és egyre inkább úgy érzem, ha meglátok még egy szakdolgozatot, akkor sikoltozni fogok. Valószínűleg emiatt van az is, hogy úgy le vagyok roggyanva agyilag, mint a Bertram szálló nénikéi, akik mindenhol ismerősöket fedeznek fel, tegnap például örömmel üdvözöltem valakit, akit már négy vagy öt éve nem láttam, és gratuláltam a sikereihez, aztán kiderült, hogy nem ő az. Áááááááá.

Ennek örömére máma (az atlétatrikót meg a táskát – meg a kabátot!* – kivéve) csupa “hát-ezeket-kidobjam-e” holmikba adjusztáltam ki magam. Véleményt, valamint ha valami megtetszik, jövendő tulajdonosoktól jelentkezést kérek.

* Az is a listán volt, de a Repülő Kutató vétót jelentett be vele kapcsolatban, úgyhogy sztornó.

 
6 hozzászólás

Szerző: be 2017/04/10 hüvelyk újracucc, eská, tavasz

 

4/221 – #istandwithCEU

Ez egy őtözködős blog, úgyhogy ritkán engedem magamnak az itt-politizálást, de néha muszáj. Ma a CEU melletti tüntetésre megyek (már ha ezt lehetővé teszik a szakdolgozatok – eggyel már végeztem, a másik kettőt is le kell tudni háromig), mert ezt például muszáj. Nem csak a CEUról van szó ugyanis, hanem arról, mennyire számít kiállni, ha az oktatásról-felsőoktatásról van szó. A CEU nem csak egy egyetem, ahol ismerőseim is dolgoznak/dolgoztak (nincs ebben semmi meglepő, az ismerőseim túlnyomó része felsőoktatásban dolgozik), és különösen nem csak “a Soros-egyetem, amihez nincs közünk”, hanem egy olyan ügy, ami a teljes magyar felsőoktatás szabadságáról szól. Meg arról, hogy Külső-Abszurdisztán akarunk-e lenni, ahol hasraütésszerűen hoznak törvényeket, meg arról, hogy mit akarunk, milyen hírünk legyen a világban.

Úgyhogy hajrá szakdolgozatok, haladni kell.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2017/04/09 hüvelyk eská, tavasz

 

4/220 – Móka

Mától elvileg vakációm van, a gyakorlatban viszont vinnyogva verem magam a földhöz, miközben (mondanom se kell) még mindig szakdolgozatokat rázok gatyába. A hétből kettő teljesen letudva, kész és leadható, három hétfőre kész lesz, valahogyan az utolsó kettő is kiforrja magát szerdáig, de hát a nyavalyába, hányszor mondtam el nekik, amióta témavezetőjük vagyok, hogy blablablabla, nyolchetes gyakorlat, blablablabla, határidő, blablablabla. (Felteszem, ennyit hallottak meg belőle.)

Piacra menni persze ezúttal is mászthev, pedig, Tutatiszra, én is meg a Repülő Kutató is úgy érezzük magunkat, mint akit ledaráltak. Igaz, ő még nálam is inkább, mert tegnap Első Péntek volt a Collegiumban, és neki nem kellett negyed hétig Esztergomban tanítania, tehát elmehetett a sok okos ember közé valami olyan válogatott borzalmat inni, amit Mecseki Mókának hívnak.

Mai “micsináljakveled” darabunk a kedves kis Esprit cipőke, amit én tökigazi boltban vettem 2008-ban, és megjárta velem még Kalamazoot is. Baja semmi, csak ritkán hordom. Valószínűleg le fogom építeni.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2017/04/08 hüvelyk eská, tavasz

 

4/219 – Mirgőmorgó

Ma este háromnegyed kilencre fogok hazaérni, mert az órarend meg a volánbusz közös erővel fogott össze ellenem. Képzeljetek el egy olyan világot, amelyben két viszonylag méretes város között délután háromnegyed hat és este negyed nyolc között semminémű összeköttetés nem vagyon. Na abban a világban élek én, és negyed hétkor végzek azzal, hogy óvodapedagógiát passzírozzak szegény fáradtságól félholt levelezősök fejébe, tehát két szék között pad alatt leszek mámegin.

Mindehhez ráadásul az időjárás vaddisznóságai miatt olyan darabokat is elő kellett kotornom, amiket már elküldtem nyári álmot aludni. Grr.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2017/04/07 hüvelyk újracucc, eská, tavasz

 

4/218 – Értekezőnap

El vagyunk kenődve? Já. Rohadt hideg van? Já. Öltözzünk tavaszi papagájnak? Háhogyne, rögvest.

Jelzem, a sapkákat meg sálakat már nagyrészt elpakoltam, erre nesze nekünk lehűlés. Ezt a ruhát viszont tényleg kivágom már a rittyóba.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2017/04/06 hüvelyk újracucc, eská, tavasz

 

4/217 – Összecammantott

Éééés akkor vannak azok a napok, amikor felébredsz éjfél után, és rettenetes biztonsággal érzed, hogy most már innen kezdve órákig nem és nem és nem tudsz visszaaludni, de ahhoz nincs elegendő eszed ebben az időpontban, hogy bármi olyasmivel foglalkozz, ami a fejedet igényli. Ez úgyis csak a saját nyavalyás primér vagy szekundér munkásságodból lehetne valami, mert tegnap a tanítás mellé átkorrektúráztál százegynéhány oldalnyi szakdolgozatot is, és átmenetileg nincs javítanivaló, amíg nem küldenek rád egy újabb adaggal. Szóval ott ülsz fél egykor, piszok éberen, és meg vagy lőve, mert nagyon zajongani nem akarsz, a hálószobában ott horkol a Repülő Kutató neocitránnal csurig töltve, és amúgy is csak szájon át tud venni levegőt a takonykórja miatt, hát hadd aludjon. Úgyhogy szépen fogat mosol (megint), megpucolod és bekrémezed a pufádat, aztán bevackolod magad a Bűnök Barlangjába egy fél tábla meggyes csokival meg egy bödön teával, elindítasz valami archív kanadai főzőműsort, és mélán nekilátsz további virágocskákat hímezni további párnahuzatokra.

Ha ez a világ nem lenne jelenleg egy ilyen nyomorúságos, összecammantott szarkupac, még akár egészen élhető is lehetne.

Én is eléggé össze vagyok cammantva, a “mit-kezdjek-veletek” kupacból mára ez a hosszú pulcsi jutott, aminek háromnegyedes ujja van, és ahányszor feleszem, mindig újra kell terveznem az áutfitet, mert szinte kivétel nélkül úgy festek benne, mint egy fatönk. Eh, mindegy, a bumszli cipőhöz így is jó lesz, ma megint hosszan szelem át a réteket óvodától óvodáig, és annyira nem volt hangulatom válogatni a holmijaimban, hogy én őtözködős bloggerek szégyene ugyanazzal a táskával megyek, mint tegnap. Skandalum.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2017/04/05 hüvelyk tavasz

 

4/216 – Nyáriasan

Van a mai napra kábé húsz százalék esélye annak, hogy megvesz az Isten hidege, de tegnap, amikor átcaplattam egész Bürgüncfalván a kiscsizmámban és kiskabátomban (a sál nyilván már a táskámban volt), két kiló kipöszörőzöttmacska-eledelt lóbálva, az a határozott benyomásom volt, miközben verejtékcseppek kúsztak le a hátamon, hogy itt a nyár. Hát akkor ennek függvényében viselkedem, és kész. (Azért a biztonság kedvéért feldobok erre még egy sálat is, mert az a húsz százalék, ugye. )

Tessék figyelmezni a szép új pipeződ/pipesárga táskámra, amit a Repülő Kutatótól kaptam karácsonyra, és múlt héten vettem fel a táskacsinyálóktól, mert én annyira hercegnő vagyok, hogy csinyáltatott táskákkal járok. Meg a 880-as busszal, futok is mindjárt.

Mai “hát-ezzel-meg-mit-csináljak” darabunk a piros, valaha póló, mostanra kardigán állatka, amit valószínűleg így is megtartok, hogy kardigánjaim száma légió, és ezt viszonylag ritkán veszem fel. Időnként ilyen darab is kell, virágocskás szegélyszalaggal meg farkasfoggal meg egyéb izé.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2017/04/04 hüvelyk ajándék, újracucc, eská, tavasz

 

4/215 – Centi

Asszem már volt ilyen bejegyzés, de nincs időm utánanézni – summa summárum most is azt vágom, a tavaszi vakációig még öt zsúfolt munkanap, postaládámban három javítandó szakdolgozat a készenlét különböző stádiumaiban, én meg akkurátusan felrobbantott hajjal igyekszem bele ebbe a szép átmeneti időbe, amikor reggel nyolc fok van, délben meg huszonkettő.

Ez a tunika/ruha is a “kivágjam-e vagy sem” kategóriába tartozik, a nyakkivágása állandóan elcsúszkál a fenébe.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2017/04/03 hüvelyk tavasz

 

4/214 – Diszkomfort

Voltam már életemben jobban is, rosszabbul is. A fogaim körül még mindig halkan sajog a beavatkozás helye, az orrom folyik, nem tudok igazán hideget meg meleget enni-inni, és általánosan pokolra kívánom a jövő hetet a rengeteg fel-alá futkározással. Mindehhez még kiderült, hogy délben családi ebéd lesz a szomszédban sörben főtt csülökkel, délután meg tüntetés a CEUért.

A Repülő Kutató a biztonság kedvéért belém diktált egy Coldrexet, hátha segít valamennyit, és én próbálom összeszedni magam, de attól még meglehet, hogy ma sem leszek egyébre alkalmas, mint a színes rongyikáim közötti szöszmötölésre.

Ezzel a szoknyával (aggyunk a blog profiljának is) még mindig nem tudom, mit akarok kezdeni. Valószínűleg fel kellene vennem olyan kombinációban is, ahol nem a vastag, csíkos zseníliazokni meg a 22-es méretű pulóver áll a rivaldafényben, de most ezekre volt szükségem a komfortomhoz.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2017/04/02 hüvelyk újracucc, eská, tavasz

 

4/213 – Nasi

Ha az agyrágóbogaraim állapota iránt érdeklődtök, igazán megértem. Miután igen hosszan szoptam ezzel a kardigánnal, és ilyen látványos lett a végeredmény, vajon miért is vagyok bizonytalan azzal kapcsolatban, megtartsam-e. Nos, a kardigán igen tetszős, de roppantul meleg, érzésem szerint nem tudom eléggé kihasználni, kicsikét dobozformájúnak érzem magam benne, meg egyébként is megérdemelné, hogy valaki igaz szeretettel szeretgesse, az meg erősen valószínű, hogy mégsem én vagyok.

Viszont, mint látható, most már teljes pompájában kivirult a tavaszi piac, és én újabb kísérletet teszek a nárciszokkal. Poci eddig nem mutatott ugyan érdeklődést, de az ördög nem alszik, és a macskák roppant ravaszak.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2017/04/01 hüvelyk újracucc, eská, tavasz

 

Szekrénypurgálás, egy-két-hááá – 1. felvonás

A márciusi beszerzések mián ki kell akolbólítanom a szekrényből egy ruhát, egy tunikát, egy gatyát, egy mellénykét, egy ujjatlan pólót, két hosszú ujjú pólót meg két kardigánt, valamint egy sálat meg egy pár cipőt. (A körömlakkokat meg a harisnyákat nem tekintem ruhadarabnak, azok fogyóeszközök.) Na most, az a gyanúm, több is lesz ebből. Gyün a tavasz, a meleg holmik elmennek nyári álmot aludni (velük majd ősszel foglalkozunk), a többi pedig azt kérdezi, hát mi meg most mit csináljunk. Van, akinek azt tudom válaszolni, hogy nyuginyugi, te maradsz, van, akinek azt, hogy sajnálom, drágám, de elválnak útjaink, viszont van jópár olyan is, amire csak a fejem vakarom, mert szép holmi, jó holmi, de nincs szorosan hozzánőve a szűvemhez. Amikor kinyitom a szekrényt, átnézek rajta, aztán következőkor is meg következőkor is, és úgy múlik el a szezon, hogy maximum kétszer veszem fel, akkor is ímmel-ámmal meg jobb híján, esetleg direkt azért, hogy ne porosodjon ott bent magányosan, nem pedig azért, mert igazi kedvem van hozzá.

Amit itt az alábbi képen láttok ruházatot meg cipőzetet, az mind olyan holmi, ami méretre meg minőségre teljesen rendben van (=hordható), de többnyire kimaradnak a körforgásból, vagyis minden darabot láttatok már, de esetenként a három és fél év alatt is csak egyszer vagy kétszer, ami marhára nem sok. Van közte olyan is, amit meguntam. Olyan is, amit régebb sokat hordtam, most meg már alig. Olyan is, ami nem teljesen kompatibilis a testalkatommal, például túl bő a nyaka vagy túl szűk mellben, ami nyilván nem jelenti azt, hogy más számára is ugyanezek a problémák léteznének vele kapcsolatban. Összefoglalóan: ezek nem “mindenáron-ki-akarom-vágni” ruhák, de igencsak “veletek-meg-mit-kezdjek” ruhák.

A blog negyedik évében csak mérsékelten szabotálom magam, úgyhogy ideje egy ilyen felvonásnak is. Ennélfogva a következő két hétben minden reggel itt kezdem az öltözködést ennél az állványnál. Olyanformán tessék elképzelni, hogy ácsorgok egy kicsit ezek előtt a holmik előtt, aztán ugyan lehet, hogy megfordulok, és odagyaloglok a szekrényemhez más cuccokért, de előtte kapnak némi esélyt arra, hogy felhívják magukra a figyelmet. Amelyikről majd úgy érzem, hogy még nem aknáztam ki eléggé, meg mégiscsak sajnálnám kihajintani, az marad, a többi viszont repül a “mindenáron-ki-akarom-vágni” ruhákkal egyetemben (azokat egyelőre nem rakom ide, hogy ne zavarjanak össze).

A következő két hét pont jó lesz erre a célra, fele munka, fele vakáció, lesz itt mindenféle hőmérséklet tíz foktól huszonötig, szóval ha innen valamelyik cucc még így sem kerül sorra, akkor biztos, hogy máskor se. Úgyszintén, ha valamelyik cucc még ilyen kiemelt helyzetben sem tud meggyőzni arról, hogy nekem erre szükségem van, dettó repül.

És, mint mindig, a repülő ruha most is szabad préda. Tessék jelentkezni nyugodtan, ha menet közben valamelyikre kedvetek szottyan.

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2017/04/01 hüvelyk ajándék, újracucc, blabla, eská, tavasz