Még mindig harákolok, úgyhogy továbbra is lakásfogság, szombaton hajnalban úgyis Pécsre kell mennem. Közben, mivel január (ja, vannak ilyen dilinyós összefüggések – a középkori zenék iránti érdeklődésem szinte kizárólag januárban szokott felébredni egy időre, fene tudja, miért) Guillaume de Machaut-t, Dufayt meg portatívómuzsikát hallgatok, sőt még ezeknél cifrábbakat is. (Voces Thules meg effélék.)

Nesztek egy kis zene, amíg én elszöszölgetek, ez a kedvenc Machaut-dalom.

Ahogy ezen a héten kinézek, akár abba is hagyhatnám a blogolást, de bízzunk abban, hogy minden takonykór levonul egyszer, és eljön a tavasz, whan that Aprill, with his shoures soote, the droghte of March hath perced to the roote, és nem fogy el addigra az összes olvasóm.