Reggel hétkor indultam, este hétkor érkeztem, a közbeeső időből meg amit nem buszon töltöttem, azt pofázással. Most már a nyafogóruhámban és meleg zokniban ülök a kanapén, ti meg remélhetőleg elnézitek nekem, ha ennél nemigen mondok többet.
A kép még reggeli, és már akkor sem voltam egy matyóhímzés. Pedig akkor még nem fájt a torkom, és nem volt lyukas a lábam.
Gyöngyösi Csilla
2016/09/17 at 18:57
jobbulást 🙂
mák
2016/09/17 at 19:06
Köszi. Amúgy jól vagyok én már most is, hogy végre kussolhatok. 🙂
kingha
2016/09/19 at 08:55
jó a színe – bátor a mintája. pihenj –
mák
2016/09/19 at 08:57
Hosszú naphoz mindig valami tarkát veszek, mert hátha ez ébren tartja a hallgatóságot. 🙂