RSS

3/209 – Matrjoska

27 Már

Az egész azzal kezdődött, hogy úgy gondoltam, legyen itt valami húsvétszerű nagytakarítás-féle is, például kimosni a rongyszőnyegeket, felporszívózni minden zugot meg effélék. Aztán úgy gondoltam, legyen valami húsvétszerű dekoráció is, úgyhogy vettem a piacon két cserép nárciszt az ablakba.

A tegnapi nap legjellemzőbb látványa ez volt, ni:

nárcisz

a legjellemzőbb szövege meg “Poci, zanyád, ne edd meg a nárciszt”.

Estére már úgy tűnt, hogy elmúlt az újdonság varázsa, így hát békésen nyugovóra hajtottam a fejem anélkül, hogy karanténba zártam volna a nárciszokat. Reggel viszont arra ébredtem, hogy a lakásban valahol hány egy macska (nagyon sajátos huppogó hangja van az ilyesminek, ha esetleg nem lenne macskátok – olyan, mintha pingponglabdákat ütögetnének valami tompa felületen). Eddig semmi extra, szoktam én ilyesmikre ébredni. A gond csak az volt, hogy leginkább kézenfekvő gyanúsítottam, Celofán (aka Anasztázia nagyhercegnő) ott üldögélt velem szemben az éjjeliszekrényen.

Na most Poci eddigi ittléte, majdnem egy év alatt még nem hányt egyszer sem, így keresésére indultam, haddlám, mi van. Poci éppen akkor végzett az előszobai (frissen mosott)  rongyszőnyeggel, ízlésesen elhelyezvén rajta egy boát, nárciszlevéllel dekorálva. Mire azt felpucoltam, az emeleti fürdőszobából hallottam az ismerős pingponglabda-huppogást, így hát felmentem megnézni, mi a stájsz. A fürdőszobai (frissen mosott) rongyszőnyegen egy újabb hányást agnoszkáltam újabb nárciszlevéllel, valamint három olyan izével, amilyet még nem láttam eddig, és nem is akarok látni többet, mert amikor elkezdtek mozogni, majdnem én is letettem a boámat.

Ha valaki fel tudna világosítani arról, hogy egy egy éve bentlakó, szárazpapin és zacskós kaján élő, naponta pucolt budival rendelkező macska honnan az édes anyja pöcséből tudott felszedni fonálférgeket, roppant hálás lennék neki. Most mindenesetre csak azért nem hisztériázom a földhöz verdesvén magam, mert nincs hozzá közönség, mind a két macska felvonult az emeletre, nekem meg meg kell sütnöm a sáfrányos kalácsot, mielőtt kikel a tepsiből.

Hogy az édes jó kurva életbe. Más terveim voltak nekem keddre, mint Pocit dobozba gyömöszölni, aztán elfuvarozni az orvoshoz. És más terveim voltak nekem mára is, mint boákat pucolni meg az állatkórházi ügyeletet hívogatni harmatos reggelen, amikor ráadásul húsvétvasárnap van meg óraátállítás. Próbálom azzal vigasztalni magam, hogy ez most olyan, mint egy matrjoska, az ürömön belül öröm, azon belül üröm, és így tovább, mert ha nem veszek nárciszt, és nem zabál bele Poci, sose tudom meg, hogy albérlői vannak, és ugyan ma húsvétvasárnap van, de keddig ráér az ügyelet szerint a dolog, de azért mégis, teccikérteni. Pláne hogy arra továbbra sincs semmi magyarázat, miért a tiszta rongyszőnyegeket kellett lehányni. Kettőt is, ráadásul.

Mit mondhatnék, áldott húsvétot nektek is. Megyek, bevágom a sütőbe a cseresznyés kólában főtt sonkámat mézzel meg mustárral meg szegfűszeggel, mert tudnék én élni, ha hagynák.

3.209 A sáfrányos kalács mellesleg olyan lett, mint az álom.

 
11 hozzászólás

Szerző: be 2016/03/27 hüvelyk macs, tavasz

 

11 responses to “3/209 – Matrjoska

  1. Milonka

    2016/03/27 at 18:36

    Nem vagyok szakértő, de szerintem felesleges ezért állatorvoshoz vinned, vegyél nekik féregirtót és kész (azt amúgy is érdemes rendszeresen).

     
    • mák

      2016/03/27 at 18:39

      A legtöbb eséllyel állatorvosnál kapok féregirtót itt ebben a városban, szóval mindenképpen muszáj lesz eljutnom oda – amúgy meg mindig jobb az, ha nem nekem kell belépasszírozni a pirulát a macskába, hanem a dokinak.
      (Mondjuk ha már a kezembe nyomják, hogy ebből kéthetente egyet vagy valami ilyesmi, akkor persze megcsinálom, de nem nagyon látom magam előtt, amint bemegyek egy emberpatikába, és aszondom, féregirtót keresek macskának, mit ajánlanak?)

       
  2. perenne2

    2016/03/27 at 20:06

    1.) Nem, az állatpatikáig mindenképp el kell menni, de macska nélkül. Talán kellemesebb így a séta.
    2.) Évukának vízipálma, Pocinak nárcisz. Kinek a pap kinek a papné. Szerintem ismered. Ha nem itt egy részlet. 🙂
    http://konyves.blog.hu/2009/09/10/szabo_magda_oromhozo_banatronto_levelek_a_szomszedba_reszlet

     
    • mák

      2016/03/27 at 20:10

      Az egyetlen, amire Pocinak nem lehet panasza, az az ellátás. 🙂 (Bár a szárazpapi erőst fogyóban van, már csak azért is kinéz nekem holnaputánra egy kiadós séta.)

       
      • perenne2

        2016/03/27 at 20:39

        Nem egészen az ellátásra volt kihegyezve. Évuka a vízipálmától hányt, amit – érthető módon – a gazdija megtagadott tőle, ellentétben a kedves szomszéddal, aki rendszeresen ellátta vele. Naná, könnyű így macskabarátnak lenni 🙂

         
        • mák

          2016/03/27 at 20:42

          A vízipálma nálunk két méter magasan van egy szekrényen, mert amikor lejjebb volt, Poci azt is rágcsálta. Igaz, attól nem hányt.

           
  3. hblvnc

    2016/03/30 at 10:33

    Én a cseresznyés kólában fött sonkáról szeretnék még részleteket hallani! (ez komoly? milyen Volt? Mennyi ideig pácoltad, stb)

     
    • mák

      2016/03/30 at 12:48

      A recept komoly, nevetségesen finom lett az eredmény, az elkészítés módja meg a következő:
      A sonkát beáztattam hideg vízbe egy napra, majd leöblítettem, és feltettem főni annyi cherry coke-ban, amennyi ellepte. Felforraltam, aztán kislángon főztem, kilónként egy órát kell. A kész sonkáról levágtam a bőrt, alatta kockásan bevágtam a zsírréteget, rátettem a sonkát egy alufóliával bélelt tepsire, méz és csípős mustár fele-fele keverékével bepacsmagoltam, a bevagdosott részt megtűzdelem szegfűszeggel, aztán rászórtam egy kanál barnacukrot, és bedugtam a sütőbe, hogy rápirítsam a mázt.

       
      • hblvnc

        2016/03/31 at 12:29

        Köszi szépen, ezt ki fogom próbálni! A te ötleted amúgy? Most csináltad elöször, vagy a férjed is kóstolta már? Ha igen, mit szólt hozzá? 🙂

         
        • mák

          2016/03/31 at 12:32

          Az ötlet alapvetően Nigella Lawsoné, bár ő sima kólával meg méz helyett melasszal csinálja, de éppen nagyon barokkul éreztem magam :D. Most csináltam először, és éppen azért, mert a férjem nem volt itthon, hát marháskodhattam kedvemre. Egyébként mindenkinek nagyon ízlett, aki megkóstolta, ezen én magam is meglepődtem.

           
          • hblvnc

            2016/03/31 at 12:55

            ò, nagyszerü! Na megcsinálom, aztán ha nem tetszik az uramnak, hát ránéz 🙂

             

Mondd csak!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: