A pohár mindig vagy csordultig tele van, vagy kongóan üres, és marha nehéz elkapni a pillanatot, amikor bekövetkezik az átmenet a két állapot között. Galéria!
vasárnap kategória bejegyzései
12/309 – Tikkad
Most éppen csepeg valami az égből (esőnek nem mondanám), de ez a hét összességében egy nagy rekkenet volt.
12/302 – Lakk
Kánikula minden mennyiségben, Szentendre színei, a szezon utolsó spárgavacsorája, egy gyarapodó horgolt takaró, nekivadult loncok és mályvák, az idei nyár első körömlakkja az alsó végemen, meg persze Mackó egyszerű és ártatlan örömei. Galéria!
12/295 – Fordul
Mármint a nap. Ennek örömére tegnap Ivan Dan ünnepe volt a faluban, és én le is csámborogtam megnézni a szokásos mécses-installációkat. Mondanám, hogy szép lezárás volt a héthez, de még nem ért véget, ma például elmegyek évzáró Te Deumra is, mert nekem már úgyis mindegy. Galéria!
12/288 – Tücsök és bogár
Rohanás közben azért néha muszáj megállni egy-egy pillanatra – még azt is megkockáztatnám, hogy az ilyen megállások nélkül hajítófát sem érne az élet. Galéria!
12/281 – Pünközsd
Újabb hajtós hét végére értünk, és nekem ugyan továbbra is van egy kupac munkaügyi tennivalóm meg kábé kilencven javítandó dolgozatom, de a pünközsdöt csakazértis megtartom most: fetrengőórákat tervezek a hülye kiscicámmal, némi meghitt időt Erikkel, és mindenképpen valami eská-posztot is ide, mert azok mostanság úgy elmaradtak, mint a borravaló. Galéria!
12/274 – Pozíció
Amikor éppen nem rohangál az ember, akkor az oldalán fekszik, és próbál annyi puha meg színes meg jóízű dolgot bezsákolni mindkét lehetséges pozícióhoz, amennyit csak lehet. Galéria!
12/267 – Kontrasztok
Hideg és meleg, régi és új, romos és felújított, kicsi és nagy, éttermi és otthoni, rohangálós és ücsörgős. Galéria!
12/260 – Éppen
Ezt a hetet is végigrohangáltam, miközben folyton a fejem fölött lógott az eső lába. Ha megengedhetném magamnak azt a luxust, most valószínűleg megbetegednék, de kénytelen vagyok beérni annyival, hogy amikor itthon vagyok éppen, akkor csak alszom meg eszem, egyébként továbbra is rohangálni fogok, mint a mérgezett egér. Legalább az ágyneműmet viszont le kéne cserélnem, de valaki mindig ott fekszik benne – vagy én, vagy Maci, vagy mind a ketten.
12/253 – Józsika
Tavaszvég minden irányból – virágok, derűború, végeláthatatlan buszutazásaim és horgolásaim, a Mogorváknál bekevertetett festékek, hirtelenjében összecsapott serpenyős vacsorák (spárga a piacról! fokhagymasnidling! húsvét utáni akciós sonkafélék!) meg persze Csipke Józsika a “rózsalugasban”, mert ő levakarhatatlan, mint a csiriz. Galéria!
12/246 – Varnyú
Ezek a hetek most már kényszerűségből is vasárnap kezdődnek – épp egy hete voltam a Barlang udvarán meg a Művészet Malom kiállításán, mint azt az első két képen láthatjátok. A többi csak a szokásos finomvegyes, a Műegyetem kertjének varnyújától a 97 darab csokicsókig és a posta előtti váratlan színharmóniától a zöldben játszó Borpince utcáig. Na meg persze Maci, a kéjenc, aki úgy képes napozni, mint senki más. Galéria!
12/232 – Majdnem
Úgy vártam már ezt a vakációt, hogy jaj, aztán máris majdnem eltelt az egész, és mit csináltam vele, semmit. Jaj. Galéria!
12/225 – Vízszintes
Abban vagyok én most, és nincs is szándékomban feltápászkodni innét, amíg jobban nem érzem magam. Addig is, tessék, ez volt az elmúlt héten.
Mivel Mackó egy pragmatikus állat, és úgy gondolja, hogy amíg életben vagyok, neki minimum fél hatkor kijár a reggeli, most megetetem a szőrös gyermeket, aztán visszafekszem.
12/218 – Ibolyák
Meg még egy csomó más növény is, például Plafonra Fohászkodó Bundásmuskátli. (Leellenőriztem, nem volt ott semmi. Talán csak unja már a közös szelfiket.)
12/204 – Agnoszkálható
Ezen a héten is volt minden, de tényleg mint a búcsúban. Hogy a galériámban agnoszkálható dolgokról is regéljek: a reggeli meg délutáni fények egyre érdekesebbek, a növényzet vadul törekszik mindenfele, én roppant kitartással próbálok minden nap meleg ételt rakni magam elé (nem mindig van hozzá energia, sajnos), vettem két további nyomatot a NewSee Store nevű bűnbeviteli helyen, Maci meg továbbra is igen aranyosan cukul.
Lássuk, ki tudok-e ma szorítani magamnak egy szabadnapot, vagy ezúttal is kupán talál valami munkamunka.
12/197 – Ketőőő
Olyan hét volt ez, hogy jáááj, de végre kezd tavaszodni, láttam szivárványt ketőőő darabot is, mind a kettőt más-más városban meg más napon, vettem további fonalakat, a szombati piacon volt medvehagyma és spenót és koriander, Maci pedig igazán kedvesen cukult is nekem, nem csak felvert óbégatva hajnalban (bár nyilván azt is, persze). Galéria!
12/190 – Tánc
Kimerítő és kapkodós és összességében is rémes hetem lezárásaként tegnap tényleg eljutottam ifjúságom főlegvárába, de ez még csak hagyján, pár perccel hajnali kettő előtt(!) hagytam el aztat, és kábé tizenegytől kezdve leginkább a táncparketten tartózkodtam, megpróbálván letáncolni a nálam saccra harminc évvel fiatalabbakat, nem is teljesen sikertelenül. A helyzet összetett abszurditását képtelen lennék leírni jelen megviselt állapotomban, inkább alszom még egy kicsit rá. Galéria!
12/183 – Lábujjhegyen
A héten, ha még csak lábujjhegyen is, de kezdett beóvakodni a tavasz, ma reggel pedig fél ötkor bejött Mackó (lábujjhegyen ugyan, de igen asszertív nyávogás kíséretében) megkérdezni tőlem, hogy hát a reggelije meg hol marad. Úgyhogy ennek a két tényezőnek az összjátéka folytán nesztek, vasárnapi bejegyzés.
Minden nap más - mindennap más 