RSS

újracucc kategória bejegyzései

11/50 – Macskafű

Helló, péntek.

Ma akár nyafogóruhában is lehetnék egész nap, mert nincs szándékomban elhagyni a körletet, max. zöldhulladékot tallózni mennék ki a kertbe, bár már összeraktam egy helyes kis vázányi száraz ágat, ni.

Azzal még fognak történni Dógok, végül is van nekem egy hobbiszatyrom, hehe.

Mint a képen látható, még a RK ittléte alatt (kedd délután) találtunk egy állateledel-boltot, ahol egyrészt agnoszkáltuk a megszokott pöszörőzöttmacska-eledelt és taurinpasztát, ha bármelyik kifogyna, másrészt vettünk Tökösbocinak macskafüvet, ő pedig derekasan neki is látott. Jelenleg a veranda a kedvenc helye, amivel még akadnak majd gondok*, de azon a hídon akkor megyünk át, amikor megépül.

Visszatérve a nyafogóruhákra (kettőt is hoztam), egyelőre még nagyon nincs szezonjuk, bár esténként már csak megszokásból is belebújok az egyikbe. Én még ennyire délen** sose voltam ősszel, és most meglehetősen hülyén nézek a világba, mert a világ úgy fest, mint október elején szokott, levélpotyogással meg derűborúval, szél is van, és eső is eseget, de nagyon nem úgy érződik. 23 fok van, például.

Mivel a tegnapi pizzakenyértől vérszemet kaptam, most megpróbálok összehanyintani egy öregtésztát, bár fene tudja, hogy a duplanullás liszt és a pizzához való instant élesztő hogyan fog viselkedni. Most egyelőre ezeket szereztem be, úgyhogy ezekkel fogok gazdálkodni. Nyilván elmehetnék kenyérért, ha olyanom van, most viszont igen mérsékelten van olyanom. A bolt például, ahol tegnap jártam, két kilométerre van tőlünk, és ugyan ilyen romantikus környezetben kutyagolok az út felében,

de a másik felében legalább annyiszor próbálnak elütni a zebrákon, mintha Budapesten lennék, és ez azért mond valamit.

* A veranda ajtajának az a szépséghibája, hogy hiába van rajta kilincs, nem lehet rendesen becsukni, mert szorul. A tulajdonosok sokévi tapasztalata alapján télen már zárható lesz, mert a hidegtől összemegy a vas (ezt nagyon tudományosan mondtam, de értitek, fémek meg hőtágulás, megvan?), viszont akkor sem érdemes kulcsra zárni, mert már beletört párszor. Ergo a veranda mögötti ajtót kell zárni, ha nem vagyunk itthon. Summa summárum, Maci csak akkor héderezhet a verandán, ha van itthon valaki, azt pedig végképp nem tudjuk, télen mennyire lesz majd hideg ehhez a ház-ajtaját-nyitva-tartjuk akcióhoz, mert egyelőre a veranda meg a ház éppolyan hőmérsékletű, de ez változni fog. Szigetelés ugyan nincs sehol, leszámítva a jóóó vastag falakat, de a verandán fűtési lehetőség sincs. Sebaj, mint mondtam, ezen a hídon majd akkor satöbbi.

** Az egyik barátnőnk ezen most nagyon hangosan tudna röhögni, ő szeptember elején költözött át Miamiból Marseille-be két macskával, és ugyan ő még nem panaszkodik, de a macskák már közölték, hogy a tizenöt fokos reggelek elviselhetetlenek.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2023/10/20 hüvelyk újracucc, eská, firenze, macs, otthoncsücsü, ősz

 

11/48 – A cserépkályha sarka

Onnan kezdjük, mert csak onnantól ismerjük a tánclépéseket.

Ez amúgy pünkt a harmincötödik próba, csak hogy lássátok, milyen elhivatott őtözködős blogger vagyok. Kint! Bent! Vakuval! Anélkül! Éjszakai portré üzemmódban! Éjszakai tájkép üzemmódban! (Egen, tudom.) Fotóállvány a korláton! Állvány a lépcsőn! Állvány egyik lába lépcsőn, másik kettő a gazban! Aztán fordítva ugyanezt! Egy fokozat láb kihúzva! Két fokozat láb kihúzva! Másfél fokozat láb kihúzva! És a fény is pont másik irányból jön, mint szokott.

Aztán persze két eső között elmentem bejárni a kertet. Erről majd később mesélek, de mesélek, az tuti.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2023/10/18 hüvelyk újracucc, eská, firenze, otthoncsücsü, ősz

 

Eská 11/9 – A Bogdán-projekt 3. – A csomagolás szépségei, ízelítő

Ha szerdától szombatig egyedül maradok itt a La Casinában, Batu kán csapatai kutyafasza lesznek ahhoz képest, mekkora lendülettel fogom szerteszijjel borogatni a világot (ne feledkezzünk el a hobbiszatyromról! meg arról se, hogy ha én egy hétnél több időt töltök valahol, máris elkezdek mindent összevissza huzigálni!). Most még csak a kipakolásnál és némi lájtos bútorhuzigálásnál tartok, de ezt megosztanám veletek, csupáncsak azért, mert vicces.

Kérdeztem múlt héten a RK-t, van a La Casinában teáskanna? Háát, van egy mütyür, de igazából nincs. Mire én, remek, már mióta tologatjuk a pincében ezt a szuper kis darabot, az azóta már megszűnt hódmezővásárhelyi majolikagyár terméke, itt-ott lepattogzott, de nem repedt, nem folyik, egy liter teára van hitelesítve, jöszte mamához.

Úgyhogy bepakoltam.

Egen, mi controlfreakek így pakolunk, problem?

Mindehhez pedig mi, súlyosan dilinyós, de mindeközben néha meglepően praktikus népek úgy pakolunk, hogy nem feledkezünk meg arról, egy teáskanna voltaképpen tároló.

Az üvegedényke itt volt a polcon, de amúgy az összes többi cucc a teáskannában utazott idáig. Háromféle spéci tea (Keleti Boszorkány, Adventi Tea és Tangerine Dream, mind az Édeni Édességektől, akiket csak azért linkelek be, mert szeretem őket), egy teatojás, valamint egy púpozott összemaréknyi Wawel minicsoki, amit még Lengyelországból hozott nekem a RK. Meg nem mondom, mikor volt az, talán augusztus végén.

További csomagolási tippekért forduljatok hozzám bizalommal, most elugrándozom egy teafőzés irányába. Itt tájainkon igen vicces az időjárás, bent afféle tipikus szobahőmérséklet van, napon izzasztó meleg, árnyékban kellemes szeptemberi langy. A fürdő előtt van a falon egy digitális izéke, ami azt állítja, hogy ebben a pillanatban a lakásban 21,5 fok van, de nem tudom, higgyek-e neki, mert a pontos időt is mutatja, és tizenkét percet siet…

 
Hozzászólás

Szerző: be 2023/10/17 hüvelyk ajándék, újracucc, eská, firenze, ősz

 

11/46 – Megérkeztünk!

Hurrá!

 
5 hozzászólás

Szerző: be 2023/10/16 hüvelyk ajándék, újracucc, eská, firenze, macs, ősz

 

11/45 – Arrivederci

Én is útra készen állok,

a csomagjaim is,

és ugyan tartok attól, hogy hétfő estig nem leszek képes rendesen lélegezni, de állok elébe, bármi jön.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2023/10/15 hüvelyk újracucc, eská, firenze, ősz

 

11/44 – Az Elrettentő Példa

Avagy a Szürke Légy. Olvassatok Csipikét, jó az. Én sajnos nem érek rá, csomagolnom kell. Meg kenyeret sütnöm meg dógokat pakolni A pontról B pontra, különös tekintettel olyan dógokra, amik romlandóak, vagy később majd, amikor már nem tudom monitorozni a fejleményeket, beléjük akar ülni a moly. Meg kenyeret is sütnöm kell.

Ja, meg szemöldököt festenem, mert mostanra teljesen eltűnt. Igen, így fest ebben a megvilágításban az arcom, amikor nincs más rajta, csak krém meg enyhe kétségbeesés.

Holnap valószínűleg lábbal tapodom majd a tradíciókat, és a heti termés helyett valami más lesz, de a holnap még olyan messze van, jahahahaj, és annyi dolgom van addig, hogy további jahahahaj.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2023/10/14 hüvelyk újracucc, eská, otthoncsücsü, ősz

 

Eská 11/8 – A Bogdán-projekt 2. – Zsugorítva

Na hát kérem megraktam a hobbiszatyromat minden földi jóval, az utolsó item, amit belegyömöszöltem, a ragasztópisztolyhoz való nájlonrudacskák csomagja volt, és nincs az a Felsőbb Erő, akinek a kedvéért én ezt a monstrumot kipakolnám utazás előtt, mert nagyon jól ismerem a szardelladobozok törvényét. Ez már Firenzéig így marad, slussz.

Ne kérdezzétek, mi van benne, mert csak raktam, mint bolond a talicskát, oké? Az egyszerűség kedvéért tekintsetek rá úgy, hogy ez itt a Bűnök Barlangja – zsugorítva.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2023/10/11 hüvelyk újracucc, eská, firenze, projekt

 

11/39 – Lép

Mával beléptünk a káosz, zűrzavar és borzalom hetébe, ami ebben a formában barokkos túlzás, de csak azért, mert itt amúgy is minden hét a káosz satöbbi hete.

Csomagolok. Ezzel mindent elmondtam. Pláne, hogy még csak az előkészítő fázisban vagyok, amikor az ember a mosógéppel dörömböl, fiókokat túr fel, és kétségbeesetten próbál visszaemlékezni arra, ugyan hová rekkenthette el a rozsdaszínű sapkát a kék rozettákkal, mert ugyan van a házban hetvenhét sapka, de neki pont az kell most, azonnal.

Ha holnapig nem találom meg, akkor újratervezés lesz, hogy toszojtaná meg hátulról ezt az egész hülyeséget a csákováci rosseb. Miért, ugyan miért nem vagyok képes arra, hogy lazán bebaszarintsak kétölnyi holmit egy zsákba, osztjóvan.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2023/10/09 hüvelyk újracucc, eská, firenze, projekt, ősz

 

11/38 – Madaras

A megszokott finomvegyes mindarról, ami a héten szembejött: Szentendre, őszi levelek, kézimunka, varrogatás, fetrengés a makkával, hajvágás és szülinapi ajándék. A piros-madaras nyakék az, a RK rendelte, és KissVica a Dark Side Soutache-tól készítette el, nekem meg azt kell kitalálnom, mivel vegyem fel majd Firenzében. Nyilván vinnem kell majd, hádeugye.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2023/10/08 hüvelyk ajándék, újracucc, eská, macs, vasárnap, ősz

 

11/37 – Nem engedünk a negyvennyolcból!

Mára eredetileg más terveim voltak, de most úgy alakult, hogy boldogan, és részemről némiképp taknyosan döglünk Macival. Néha majd felkelünk enni.

A filtert, amit kíváncsiságból ráeresztettem a képre, úgy hívják, hogy “drámai meleg”. Csak mondom.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2023/10/07 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

11/36 – Banyatank

Azt éppen nem viszek magammal, csak magamon, mindjárt meg is látjátok. Egyelőre hadd gyönyörködtesselek azzal, amint teljes pompámban gintonicozni indulok sugárzó napsütésben. A színeket a Magos Mustár fantázianevű hálószobafalnak köszönhetjük, a tokás vigyort a vénségnek. Holnap leszek negyvennyolc, sálálá.

A mai buli nem a szülinapom tiszteletére vagyon (szerintem nem is sejtik ezek a csajok, hogy holnap lesz, bár ki tudja), hanem eredetileg délelőtt kellett volna bependliznem a székesfőfaluba, hogy egy dékáni megbízottal találkozzak. (Ja, mondtam már, hogy a munka sehogysem ereszt.) Ez a program végül meghiúsult, de akkorra már ledumáltam a hölgyekkel, hogy este öttől velük iszom. Hell yeah.

Ééés, mivel már emlegettem a banyatankot, tessék:

A PopPins nevű kreatív műhelyből* van a néni banyatankkal és tacsival, én ezt a kitűzőt nagyon szeretem, de már régen hordtam utoljára, úgyhogy ideje volt bevetni a turkálós farmerkabáthoz, úgyszintén turkálós nyaklánchoz és a zöld pöttyöskéhez, akit biztos nem viszek Firenzébe, úgyhogy még gyorsan beküldöm a körforgásba egy utolsó szereplésre. Meg a ráncos nyakamhoz.

Hé, mingyá ötven leszek, még szép, hogy ráncos a nyakam.

* Attól tartok, már nem léteznek, vagy legalábbis ebben a formában nem, de itt egy archív cikk arról, hogy mitakart a hogyishívják.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2023/10/06 hüvelyk ajándék, újracucc, eská, ősz

 

Eská 11/7 – Same old, same old

Oké, ennek itt semmi, de semmi újdonság-értéke nincs, a jól bevált dolgokon viszont nem fogok változtatni.

Mindemellett nektek ünnepélyesen megígérem, hogy nem teszek fel több “kenyérrudacska törlőruhából gyártott zsákocskában, sajtkrémekkel” bejegyzést, a baratináimnak meg azt, hogy csak addig viszek minden partira ilyet, amíg nem szólnak, hogy unják.

Gilt?

 
Hozzászólás

Szerző: be 2023/10/06 hüvelyk ajándék, újracucc, eská, ősz

 

Eská 11/6 – Hobbiszatyor

Két és fél hónapot fogok a Bűnök Barlangja nélkül tölteni, és nyilván ennek az időnek jelentős részében a lábam meg a cipőimet koptatom, és a számat tátom, de egy akár tíz kilométeres városnéző séta után is ott van még az este, amikor az ember lerogyik, oszt néz ki a fejéből. Plusz még emellett egy alkotóházban lesz a cselédlakásunk, amiből jövő csütörtökön költöznek ki az akvarellfestők, hogy bevonulhasson a RK a retyerutyáival meg a mérőszalagjával, és ugyan senki nem fogja elvárni tőlem, hogy kreatívan és gyümölcsözően töltsem a napjaimat, de előre látom, hogy lennének majd olyan pillanatok, amikor azért vonulok végig egész Firenzén, hogy találjak egy fonalboltot. Jobb az ilyen problémákat megelőzni, aszondok.

Minekutána nyilvánvaló lett, hogy egy csomó kreatív betyárbútort fogok magammal hurcolni, a tárolásukról is gondoskodni kellett, és valahogy nem fűlött a fogam ahhoz, hogy három összevissza cekkerkével induljak útnak. (Gondolom, ezen egyébként nem lepődött meg senki. Ha igen, még nem olvastok engem elég régen.)

Úgyhogy előszedtem a kincsecskéimet, hogy én márpedig hobbiszatyrot fogok varrni magamnak, amiben elfér az összes jövendő és jelenlegi merénylet.

Ezek már mind bent voltak a házban a keskenyebb heveder kivételével (spoiler: azt végül nem is használtam), a szép tarkabarka maradékos anyagdarabokat meg pláne felismerik azok az öreg iszapszemű ráják, akik végigkövették az én peripétiáimat a kanapék és más bútorok huzatának gyártásakor.

Hát nem állítanám, hogy ugyanakkora szopás volt, mint egy kanapéhuzat, mert végül is másfél nap alatt megvoltam vele, de bizony egyes fázisokban többet szenvedtem vele, mint egy olyan kanapéhuzattal, amit nagyrészt egy eleve létező példány mintájára gyártottam le, és leginkább méterhosszú egyenes varrásokból állt.

Ezt én ugyanis a saját kútfejemből csináltam meg, leginkább a rendelkezésre álló anyagdarabok méretének engedelmeskedve, és egész komolyan meglepett a végeredmény, ami úgy fest, mintha tervezve lenne, nem pedig tővel-heggyel összehanyigálva. Ezt különösen azért nehéz elhinni, mert most használtam először ún. táskamerevítő közbélést, amire Erik aszonta, are you fuckin kidding me, és sok küzdelem után már csak a bélést kellett volna belehúzni, amikor rájöttem, hogy rettentő csámpák szegénykének az arányai, ezen pedig csak úgy tudtam segíteni, hogy az aljából kellett kivágnom nyolc centit, mert az arányok pont ott voltak csámpák, véletlenül se a tetején.

Na de tegnap este nyolc harmincakárhánykor végre kész lett.

A részleteket mesélgetés helyett a lassan tradícióvá váló mozaikos galériában mutatom be, mert mindennek van határa.

Annyit még megjegyzek, hogy cipzárt végül nem használtam bele, ehelyett jó eséllyel további kis szütyőket fogok még legyártani a hobbiszatyromba, mert pont ennyi eszem van. A pántjai épp elég hosszúak ahhoz, hogy vállamra kaphassam, de ha dugig tömöm, és ez nehézségekbe ütközik, az oldalán látható D-karikákra fogok feldobni egy szíjat. Ehhez kellett volna a karabiner meg a heveder, de mire a végére értem, aszontam, még mit nem, ezzel is szopni külön. Úgyhogy inkább elővettem ezt itt, már vagy másfél éve vár arra, hogy kezdjek vele valamit.

A HÉV-állomásnál lévő turkálóban vettem háromszáz kemény forintokért, a hozzá tartozó táska ugyanis valószínűleg megadta magát az enyészetnek, mire odakerült. A márkajelzés nem látszik valami jól (a csatra van stemplizve), de ez egy Desigual szíj csak a röhej kedvéért. Na persze a D-karikákkal ellentétben nem nikkel, hanem arany színű, de nézzük el nekem ezt a gaffe-ot.

Szóval itt van végre a hobbiszatyrom, a hétvége egy részét valószínűleg azzal fogom tölteni, hogy ábrándosan teletömködjem értelmetlen dolgokkal, most viszont megyek kenyérrudacskákat sütni, mert du. gintonicokra vagyok hivatalos Kátya nevű baratinámhoz.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2023/10/06 hüvelyk újracucc, eská, firenze, projekt, turkálgat, ősz

 

11/35 – Társas

Sose melózol egyedül, ha van egy macskád is.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2023/10/05 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, projekt, ősz

 

11/34 – Reprodukál

Nyilván muszáj volt elmenni fodrászhoz még utazás előtt, és én ugyan jövő héten szerettem volna, de üsse kavics, ha Lívia azt mondta tegnap tizenegykor, amikor felhívtam, hogy van neki szabad időpontja, mégpedig MOST, az ember lánya nemigen tehet mást, mint marha gyorsan átkocog az úton, oszt be a fodrászatba. Na persze ez azt jelenti, hogy a harmadik mosásig igen érdekes dobozfejem lesz,

de hát láttatok ti már cifrábbat is.

Mára amúgy azt jósolták, hogy teljes svunggal szeles-felhős őszünk lesz, és ez be is jött, minél fogva felvettem a leginkább időjáráshoz illő hacukámat. Sajnabajna ez egyúttal az egyik leginkább leharcolt ruhadarabom is, és igen nehéz lesz reprodukálni a szabásmintáját, mert csak úgy nyírtam össze egy félresikerült ruha felső részéből meg egy darab anyagból, zsebekkel. Mindenesetre muszáj lesz megpróbálkoznom vele, mert egy ilyenre szükségem lesz világgámenetelemben is, akár előnyös és csinos, akár nem. Inkább nem, de ha arról ábrándoznék, hogy én legyek a legcsinosabb professzorfeleség a kies Toszkánában, ki kéne engem vizsgáltatni agyilag.

Feleim, én bizony mindig többre becsültem azt, ha valami kényelmes és praktikus, mint ha csinibini. Ha eddig esetleg nem jöttetek volna rá. Mindenesetre anyagom van, időm éppen van, meleg teám is van, a túloldalon találkozunk.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2023/10/04 hüvelyk újracucc, eská, ősz

 

11/33 – Plusz csavarkulcs

Most jön a hosszú utazás előtt az a rész, amikor tényleg átmegyek őtözködős blogba, merthogy a következő vasárnapig össze kell raknom két és fél hónapnyi holmit, lehetőleg úgy, hogy ne három hajóbőrönddel és két kalaphordóval, valamint egy félmázsás nesszeszerrel (púderkompakt plusz csavarkulcs, például) induljak neki. Ennélfogva itt olyan holmik jönnek majd, amiket a) egész biztosan nem viszek magammal b) még nem tudom, magammal viszem-e, de fel kell vennem, hogy ezt megtudjam.

A mai kezeslábas ez utóbbi kategóriába tartozik, mielőtt rákérdeznétek.

Pro: nem gyűrődik, kis helyen elfér, rétegezhető, és sokféle változatban hordható. Kontra: fekete, és nincs zsebe, valamint mágikusan vonzza a macskaszőrt. Nyilván macskástul.

QED.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2023/10/03 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

11/32 – Elsőbbségi

Éppen a postára kocogok, mert a RK megbízott, hogy adjak fel elsőbbségivel-ajánlva egy levelet.

Utána visszakocogok, és tovább gyomrozom a tanulmányokat, mert annyit nyűglődöm velük, mintha Luca székét építeném tizenháromféle fából. A fő ludas persze a halogatás, mert anélkül itt még nem ment soha semmi, többet nyafogok azon, hogy “meg kell csinálni”, mint amennyit érdemben csinálok vele.

Bezzeg Mackónak minden mindegy, tartsa meg az Isten ezt a jó szokását neki.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2023/10/02 hüvelyk újracucc, eská, macs, ősz

 

11/31 – Trakta

Már megint hajnalban vert fel a szőrös disznó, ezúttal az arcomba szuszogott, és úgy énekelte, hogy “nem adtál nekem harmadik vacsorát, magadra vess”, amiben speciel igaza is volt sajnos. Úgyhogy a korai órára való tekintettel nesztek, itt egy újabb válogatott finomvegyes: piruló levelek és Szentendre by night a Korona étterem macskájával (az a fehér izé ott az út közepén az első fotón), valamint GombócMackó és NemGombócMackó (éppen egyik sem kajáért énekel), egy itthoni trakta és egy BLKN Bistro-trakta képei, plusz volt még telihold meg csokikák meg a Szamos cukrászdába látogatás is. Galéria!

Ma amúgy tanulmányokat fogok lektorálni és korrektúrázni, mert a fizetés nélküli szabadság is csak annyit tesz ezeken a tájakon, hogy azokat a feladatokat, amikért máskor sem fizetnek, most is a nyakamba akasztják…

 
Hozzászólás

Szerző: be 2023/10/01 hüvelyk ajándék, újracucc, eská, vasárnap, ősz

 

11/30 – Kicsit mellé

Még lementünk piacra, mert az ilyen tradíciók nehezen kopnak (hé, jövő szombaton is le fogok menni, valamit nekem is ennem kell),

visszafelé jövet meg láttunk az egyik falon afféle elvesztett tárgyként egy ilyet:

Mit mondhatnék, kicsikét mellément.

Mindeközben pedig itthon finisébe fordult a “Csomagolunk, vaze!” első felvonása. Mackó már most sem túl lelkes tőle, pedig ha tudná, mi lesz még itt!

 
Hozzászólás

Szerző: be 2023/09/30 hüvelyk újracucc, eská, macs, ősz

 

Eská 11/5 – A Bogdán projekt 1. – Lakályossági csomag

A “pakol, mint Bogdán az üres boltban” gyermekkorom egyik kedves szólása volt – ugyan már senki sem tudta, ki volt az a Bogdán, és miért pakolt, de ez nem is nagyon számít (bár azt például speciel tudom, hogy Bernát miért kapkod a ménkűhöz, és ez kellő mértékben boldoggá is tett, zárójel bezárva.)

Mindenesetre indul a “Csomagolunk, vaze!”, és a következő hetekben ne nagyon számítsatok semmi jóra: leginkább óriási kupac miegymásokat fogok mutogatni, majd hopp, eltüntetem őket, mint nyuszit a cilinderben. Ma például a lakályosság érdekében cselekedtem sokat és szépet, mert a RK és köztem lévő lényeges különbségek leginkább a környezetünkkel kapcsolatos igényekben jelentkeznek, és ez eddig nem okozott konfliktusokat, mert én azt csináltam palotánkban, ami jólesett, ő meg hagyta, de most egy fiesoléi cselédlakásban fogunk pocolni együtt, és ebből még akadhatnak konfliktusok.

Elmagyarázom.

A RK szereti az esztétikus környezetet, de valójában elvan bármilyen közegben – levéltár vagy könyvtár legyen a közelben, ágy az alváshoz, villany-szék-asztal a cédulák esti macerálásához, legyen egy takaró, amit magára húzhat, ha fázik, egy ablak, amit kinyithat, ha melege van, és ha esetleg arra is adódik lehetőség, hogy egy hiányzó lábú villanyrezsón főzögethet valamiket egy görbe serpenyőben, hát ő már tökéletesen érzi magát, kösziszépen.

Na én nem. Nem azért csinosítottam ki huszonév munkájával a kócerájt, amiben élek, mert meghajoltam volna a kívülről érkező nyomás alatt – ez egy belülről érkező nyomás volt, és ez bizony azt jelenti, hogy ezt a nyomást viszem én magammal bárhová, ahova megyek. Nyilván két és fél hónapra nem akarok magammal cipelni mindent, de mindent, viszont ahhoz, hogy jól érezhessem magam valahol, igenis kellenek a saját cuccaim. Pláne, mikor valójában azt sem tudom, kapunk-e ott abban a cselédlakásban ágyneműt meg efféléket.

Úgyhogy ma elkezdtem pakolni, mint Bogdán az üres boltban, és egyelőre itt tartunk. Röhögni persze ér, ez a kupac itt a roppantul praktikus és a röhejesen fölösleges holmik elragadó kombinációja. Nézzük csak:

Hadd listázom is:

  • egy abrosz
  • egy asztali futó
  • két törlőkendő
  • egy mikroszálas kendő
  • egy felcsíptethető kislámpa
  • elektromos elosztó
  • hosszabbító
  • tengerifű kaspó himmihummik tárolására
  • fényfüzér
  • felakasztható tároló nyolc rekesszel (eredetileg cipőknek szánták, majd meglátjuk)
  • két lemosható tányéralátét
  • illatmécsesek
  • szövetpipik (csakazértis!)
  • két egyszemélyes paplanhuzat
  • egy dupla lepedő
  • egy kétszemélyes paplanhuzat
  • két kis törölköző
  • két nagy törölköző
  • öt darab párnahuzat különböző méretekben
  • gombócforma rókica.

Ez most szombaton elmegy Firenzébe. Persze a mi költözködésünk ezúttal is bonyolultabb lesz, mint ami normális, mert arról még a leghalványabb segédfogalmunk sincs, mi vár minket a fiesoléi cselédlakásban, azt ugyanis csak okt. 12-én foglalhatja el a RK, addig két amerikai akvarellfestő csücsül benne. Én ugyan nem akarok átszállítani két és fél hónapra egy komplett konyhafelszerelést, de a “minden másra ott a MasterCard” ezúttal nem játszik. Egyrészt nekem Visám van, másrészt pedig márciusban kapok legközelebb fizetést. A RK-nak ugyan van Visája és MasterCardja is, de ő, lásd fent, elvan a hiányzó lábú villanyrezsókkal is. Nem eccerű a helyzet, na. Ráadásul mi ugyan két etapban vonulunk el a szép Olaszhonba, de a második etapban ott vagyok én, a gondos kurátori munkával összerakott két és fél havi ruhatáram (ezen még dolgozunk), valamint Maci és az ő retyerutyái is.

Hát ezért volt az, hogy én még Esztergomból hoztam magammal három méternyi szép levélmintás impregnált vásznat, hogy útitáskákat és -szatyrokat és -szütyőket gyártsak belőle. Egyelőre két marha nagy táskánál és egy picike szütyőnél tartok, az egyik táskát a lakályossági csomagnak szántam (ennek ott fent), a másikat a ruháimnak, azzal a mérettel kell gazdálkodni, slussz-passz.

Éééés, ha már összeraktam a csomagot, bepakoltam a táskába.

Kétharmadáig telt meg. Szombat reggel kell belódítanom Emesébe. Tartok tőle, addig még belerakok egyet-mást…

 
Hozzászólás

Szerző: be 2023/09/28 hüvelyk újracucc, eská, firenze, projekt, ősz