Ez itt még mind Bécs, mert úgy le vagyok maradva mindennel, mint a borravaló, és ez a hetem se volt sétagalopp, de a következő tényleg igazi vesszőfutás lesz.
nyár kategória bejegyzései
13/272 – Bizonyíték
Ezt csak annak bizonyítékául, hogy még megvagyok, de nem lelem benne sok örömem.
U.i.: Elölről még rosszabb.
13/271 – Mégis
A hét hátralévő részében megint egy csomó olyan feladatot kell megoldanom, amit másnak kéne, de mégis én fogok, mert valakinek muszáj. Hogy legalább nektek biztosítsam a szórakoztatást, végre felvettem a korall törökmintás ruhát, amit már asse tudom mikor turkáltam, de még nem volt rajtam, mert ugyi, élet. Vagy legalábbis amit annak hívunk ezeken a tájakon.
Egyúttal ezen a platformon szeretném közhírré kejátani, hogy ez a ruha negyvenhatos méretű, én meg nyolcvannégy kiló vagyok, ott egye meg a rosseb a tanszékvezetőség mellé a menopauzát is.
13/270 – Szecsó
Alkalmassági vizsga 2. Már a hét eleje óta valami három-négy órákat alszom összvissz, sok felriadással, úgyhogy némiképp önvédelmi eszközként vettem fel a napszecsót. (Ez is egy olyan szó, amit már asszem nem használ senki, de ez engem nem zavar, én még olyan szavakat is használok, amiket Jókai óta senki.)
A hajam amúgy tegnap óta is tovább robbant, bár ez nehezen elképzelhető. Sebaj, holnap nem fogja nézegetni senki, itthon fogok kuksolni egy csomó papírmunkával.
Ennek örömére most balra el, ismét egy maratoni nap várható, tegnap is fél négykor csuktuk be a bótot, pedig reggel kilenckor kezdtünk.
13/269 – Veddfelke
Alkalmassági vizsga 1. (Négy lesz, ami rettenet sok, és még csak reménykedhetünk, hogy nem kell majd pót-alkalmasságit is tartanunk.) Mit ne mondjak, ezúttal sem árulok zsákbamacskát.
Ebből a len veddfelkéből kell még vásárolnom néhányat, mert egyelőre hun a mosóban van, hun rajtam.
13/268 – Hordó
Most pedig szépen visszamegyek az eceteshordómba, és már a vonaton is szakdolgozatokat fogok olvasgatni.
13/266 – Bé bé bé
Végül is olyan mindegy, éppen Bécs vagy Budapest, ha így is, úgy is pocsékul vagy, de ez már senkit sem érdekel, téged is alig. Galéria!
13/265 – Ofélia
Egy nap késéssel ugyan, de indulok Bécsbe. Lelkesedésem ezúttal is határtalan. Vonulj terápiába, Ofélia.
13/263 – Hat ló
Holnap indulnom kell Bécsbe, hogy a hosszú hétvégén meglátogassam a RK-t, aki mindenféle kajákkal, baráti találkozókkal, bolhapiacokkal és múzeumokkal kecsegtet, desőt még a vonatjegyemet is megvette. Jelenleg mégis úgy érzem, hat lóval se tudnak kivontatni engem erről a pontról.
13/252 – Bodza
Tájaksz, lábaksz, Böci meg bodza többféle változatban, pedig a szörpöt még elő se vettem. Tegnap munkába menet elképesztően kéklett a Duna keleti partja, ohne filter. És igen, itt a kék dívány is meg a többi piaczsákmány.
13/251 – Műszak
Ma csak délutáni műszakban tanítok, úgyhogy még gyorsan elrohantam a piacra, vettem némi zöldeket meg sajtot. Ja, és természetesen egy újabb díványt is. Ezúttal kék virágosat.
13/247 – Misztikus
Én ugyan továbbra is afféle misztikusan és érthetetlenül szar állapotban vagyok, ma még hányózacskót is tettem be a táskámba, mert élek a gyanúperrel, hogy szükségem lesz rá.
De azért dübörgök tovább, mi mást tehetnék.
13/9 – Batyu
Nem hivatalos mini évnyitóra rohanok éppen egy csomó batyuval, van nálam pl. kábé hetven csokicsók plusz a holnapi gúnyám is, mert ahogy az élet kinéz, 50% esélyt adok arra, hogy az óráim után bevonulok éjszakára a szomszéd hotelbe a játékpénzeimmel.
13/8 – Intéző
A hétfő ugyan nem tancsinap, de ez az én életemben mostanság azt jelenti, hogy ez az intézőnap, amikor még legjobb esetben is itthon birkózom mindenféle adminisztrációs satöbbi feladatokkal, és ez tényleg csak a legjobb eset, mert máskor meg rohangálok, mint a mérgezett egér.
Ja, ma is bemegyek a dógozóba.
Közben a RK csúnyán megtaknyosodott, úgyhogy ő meg most a hencserén heverve tartja a saját intézőnapját zúmon keresztül. Roppantul drukkolok, hogy ne kapjam el tőle, pont ez hiányozna még az összes többihez.
13/7 – Flegmapocok
Íme egy összeállítás az elmúlt hetemből. Főként lábaksz – hun az enyém, hun a macskáé, hun egy csirkéé. Plusz némi felújítási romok a munkázóm hátsó udvarán. Plusz egy kis szendvics ebédre a Heim Pékségben. Plusz a flegmapocok (=capybara) ceruzahegyező és más dilinyók, amiket a vietnami boltban vettem, hogy megjutalmazzam magam azért, mert még nem futkászom fel-alá hajtépve és sikoltozva. Galéria!
13/6 – Krumplipüré
A RK krumplipürét is főzött nekem vacsorára, nyamnyam. Be kell vallanom, éppen krumplipüréről ábrándoztam, amikor a buszon döcögtem hazafelé, hogy hazaérjek tizenkét órával azután, hogy elindultam.
13/5 – Négykézláb
Megint így jöttem haza (már legalábbis képletesen), és még nem is beszéltünk a holnapi napról, akkor hatkor indulok, és hét előtt esélyem sincs hazaérni.
De amikor elindultam, még hozzávetőleg emberül néztem ki. Hozzávetőleg.
13/4 – Gáz
A hajam még tart, bár ma már száraz samponnal támogattam meg ebben a tevékenységében, merthogy esmég rohanok értekezni (ketőőő darab!), és csak ma este tudom rendezni soraimat annyira, hogy holnap ne ijedjenek meg tőlem a diákok.
Merthogy holnap viszont már tanítok, ach, felsőoktatási kadáverek glamúros élete.
Próbálok nagyon operatív lenni, de hát ez a világ nemigen kooperál ebben, fél nyolckor például megjelent a gázóra-leolvasó az éves leolvasásra. Mázli, hogy rászámoltam plusz negyedórát a reggelemre, amikor beállítottam az ébresztőt. (Éjjel amúgy felébredtem vagy négyszer, de ezt már ki számolja.)
