RSS

macs kategória bejegyzései

Intermezzó – Isten hozott a lunaparkban

Én tényleg csak glettelni akartam, de a szőrös disznók teljesen belelkesedtek az összevissza vuzigált bútoroktól.

Szerintem majd néha átrendezem nekik a lakást, ne unatkozzanak.

(A párnahuzatokat is kimostam. Így nézne ki a készlet, ha nem kézimunkáznék. Szerintem a Repülő Kutató nem elég hálás azért, hogy mégis azt teszem.)

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/10/29 hüvelyk újracucc, eská, galéria, macs, otthoncsücsü, ősz

 

9/50 – Harák

Ez még csak második napja tart, de én már olyan rohadtul unom, hogy holnap reggel akkor is ki fogok menni az ajtón, ha be van szegezve.

Gondolom, ha szopornyica volna, nem produkálnám az őszi takonykór összes klasszikus tünetét hőemelkedéstől a torokból távozó kis zöld létformákig. Plusz az ismerős nyűgösség, hogy miért én, miért most, miért.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/10/20 hüvelyk eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

9/49 – Neptun

Íme, a sorsüldözte vörös nő, a gyógymacskája meg a Neptun, mely utóbbin épp üzenetet ír a diákjainak, hogy a mai óra betegség miatt elmarad.

Lázas vagyok, de nem nagyon, és ugatok, mint egy kutya. Reményeim szerint holnapra lenyomom ezt az egészet Neocitránnal meg egyéb segédeszközökkel, de úgy kellett nekem most ez is, mint szar a zsebbe. (Bár, ha azért voltam olyan rettenetesen fáradt az elmúlt napokban, mert bujkált bennem valami, legalább van a kimerültségemre magyarázat, és nem is a legrosszabb.)

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2021/10/19 hüvelyk eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

9/47 – Szöszmő

Van arra némi halvány esély, hogy végül mégiscsak összevakarom magam, és lesétálunk délután a szép napos városba, de ez igencsak kérdéses. Lusta vagyok, mint a fene.

A szőrösök piszkosul megörültek annak, hogy végre itthon döglöm, úgyhogy azonnal rám is telepedtek, mihelyst nekiláttam én horgolékokkal szöszmötélni. Előbb Poci,

aztán Maci.

Nektek is szép vasárnapot.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/10/17 hüvelyk eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

9/44 – Továbbá

Lábrázást kapok, amikor valaki azzal kezdi a mondatot, hogy “Továbbá”. Na ott evezgetek éppen, a lábrázások és továbbák csendes tengerén, méla undorral vegyest kötelességtudat hullámai csapkodnak át rajtam, és megint úgy vagyok vele, mint Toldi Miklós, hogy addig ki sem akarok jönni ebből a nádasból, amíg ezt a fontos dolgomat el nem végzem.

Addig is nesztek egy kiváló minőségű kép a kukamatatókról. Csak annyit tudok mentségemre mondani, hogy épp valamikor hajnali négy körül voltunk, ők izgatottan mocorogtak, én meg nagyon röhögtem.

Igaz, ez utóbbit főként kínomban.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/10/14 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

9/41 – Csekk

Fájdalomcsillapító, csekk, rendetlenség, csekk, alvó macska, csekk. Hé, világ, szerintem egyezzünk ki döntetlenben.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/10/11 hüvelyk ajándék, újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

9/szeptember

Áááá, ezt majdnem el is felejtettem. Galéria!

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/09/30 hüvelyk ajándék, újracucc, eská, galéria, macs, ősz

 

9/30 – Taliga

Tudományos krízisem van, és nagyjából mindent utálok.

Beküldöm a macskákat az archívumból tavaszról. Remélem, nem volt még itt ez a kép, épp egy másodközlés hiányzik még nekem, meg egy taliga apró majom.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/09/30 hüvelyk eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

9/29 – Kontroll

Múlt héten láttátok utoljára a pofámat, de megnyugtatnálak, nem maradtatok le semmiről. Nyúzott képem van, robbantott hajam, és azért vagyok tarkabarkában, hogy kevesebb eséllyel aludjak bele a melómba.

Mindeközben a Poci nevűt tegnap elcibáltuk orvoshoz, mert a szája szélén kinőtt egy kelés, ami őt nem zavarta, minket viszont annál inkább. Úgyhogy az orvosnál kinyomták neki (blöe), adtak a seggébe egy adag antibiocit szubkután, majd kezünkbe nyomtak egy hatos csomag pirulát, hogy nesztek antibioci szájon át, napi kétszer, majd kontroll.

Én közismerten gonosz, szigorú és hajthatatlan macskamama vagyok, úgyhogy Poci már most utál, pedig hol van még a kontroll. Szóval az van most, hogy én a futonomon nyűglődöm kérdőívekkel meg írnivalókkal, Poci meg közben a pincében ül cipősdobozok alatt-mögött, seggét megátalkodottan a világ felé fordítva. Hülye ááállat.

A srácok persze remekül vannak, emelje fel a kezét, aki meglepődött.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/09/29 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

9/28 – Röpdolgozat

Megvagyok, dógozom, nesztek macskák.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/09/28 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

9/25 – Nünüke

Na még egy utsó tancsinap, aztán kidőlök. De tényleg. A holnapi napot dolce far nientével óhajtom tölteni, utána úgyis jön a majré, nem karanténozzák-e ki valamelyik hallgató alól a Nünüke csoportot, meg egy tanulmányt is be kell fejeznem, de holnap tényleg nem óhajtok semmi ilyesmit az életembe, csak dögleni.

Na persze ma is szívesebben lennék macska, ők aztán tudják, mi az élet.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/09/25 hüvelyk ajándék, macs, ősz

 

9/23 – Psziú

Egyesekre mindig lehet számítani, különösen a bajban. Teát nem hoznak nekem, kétszersültet sem, nem is vigasztalnak meg, miközben éppen a vécére szaladgálok, cserébe viszont beülnek a kupleráj közepébe, és meredten bámulják, amint nyöszörgök.

Kedves dolog ez a gyomorrontás, főként így szopornyica idején. Könyörgöm, nem ért volna rá a jövő héten? Akkor legalább gyakszin vannak a hallgatók.

Amúgy természetesen a RK sincs itthon, éppen Bécsben mulat Professor Krtekkel. Jellemző, hahh.

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2021/09/23 hüvelyk eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

9/17 – Rücsök

Ma is tancsinap, holnap is tancsinap, viszont a levelezősökkel délután van órám, úgyhogy azt terveztem, legalább hétig döglök az ágyacskámban, az eddigi napokon ugyanis olyan időpontokban kellett kelnem, mint háromnegyed öt meg fél hat. Ha ezt azzal is kombináljuk, hogy éjjelente felébredek kettő körül, aztán kábé négyre tudok visszaaludni, akkor egyre inkább közelg az a pillanat, amikor halk káromkodások közepette feltúrom a fiókokat félig-meddig beszáradt korrektorok és alapozók után, mert a szemem alatt is akkora táskák lesznek, mint a vállamon, márpedig tegnap majdnem púposan jöttem haza az egész napos pofázás után. (És mindeközben valahol elhánytam a kulacsom. Az épületen belül történt, annyi biztos, úgyhogy reméljük, az asztalomon hagytam az irodámban, vagy pedig egy tanteremben, ez utóbbi esetében meg bízom abban, hogy lesz egy jótét lélek, aki leadja a portán. Ha viszont valahol a mosdóban vagy az udvaron pakoltam le, erősen esélyes, hogy egyszerűen elvész, mint az ártatlanság hímpora. Pfühp. )

Szóval azt mondám én roppant optimizmusomban, hogy hétig döglés. Erről valószínűleg szólnom kellett volna az időjárásnak és a macskáknak is, mert negyed hatkor elkezdte verni az eső a tetőablakot, ezt pedig mintegy jelzésnek vették a szőrös disznók arra, hogy hurrá, bulivan. Előbb Fapapucs Futam, majd bokszmeccs az ágy alatt, végül Maci egy adott ponton elkezdett fel-alá defilálni rajtam mind a hét kilójával, és nyávogott is hozzá, ha nem venném észre. Grr.

Summa summárum, továbbra is kialvatlan vagyok és majdnem púpos, viszont legalább sikerült hajat mosnom, és hidratáló pacsmagokat pacsmagnom a pofámra, mert a környezeti ártalmak hatására kezdek egyre rücskösebb és ripacsosabb lenni, és erre csak tüneti kezelés a fiók a félig-meddig beszáradt korrektorokkal és alapozókkal. A bides dögök persze mostanra kifeküdtek, mint akik jól végezték dolgukat,

és nyilván a saját fogalmaik szerint ez így is van.

Egyelőre érjétek be velük, mert az én hajam még mindig szárad, és különben sem tudom még, mi a nyavalyát vegyek fel egymást váltogató eső, napsütés, szél, buszoncsücsü, terembencsücsü, valamint 17-től 28-ig terjedő celziuszfokok közé.

Ha rájövök, majd frissítem a bejegyzést.

*

Néhány órával és kávéval később:

most akkor játsszuk azt, hogy frissek vagyunk, üdék, pirospozsgásak és munkaképesek.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/09/17 hüvelyk eská, macs, ősz

 

9/13 – Maksz

Mától röffen be a tanév, pontosabban nekem csak holnaptól, ebben a félévben ugyanis a vasárnapom lesz a szombatom, a hétfőm meg a vasárnapom, teccikérteni. Ennek örömére éppen most olvasgatok egy fél órája élesedett dokumentet, amit az egyszerűség kedvéért hívjunk úgy, hogy “375. számú, Frissített és Aktualizált Rektori Utasítás Szopornyica Idejére”. (Jó na, nem volt belőle 375, de teccikérteni ezt is.) A lényeg, hogy mátul fogva kötelező odabent a maksz, bár aki pofázik, leveheti. Oké. Akkor mindenképpen úgy szervezzük a táskáinkat, hogy legyen bennük maksz, pótmaksz meg rúzs.

Ez utóbbi nyilván azért, mert engem a pofázásért tartanak, és van is rúzsom légió, ez például itt most éppen az Obsession fedőnevű a múltkoriban vett szortimentből,

és jelen állapotjainkhoz találóbbat nagyítóval sem lelnék, hahh.

Ó, jöjj, drága oktatás és buszonzötyögés és az összes tökömbököm, lázméréstől kezdve a másfél perces kézmosásokig, jöjjön bármi, csak online oktatás ne, mert abból rohadtul elegem van, és különben is, az online oktatási körülmények nem adottak jelenleg énfelém,

és amíg a szőrös Maksz nem takarodik el onnét, javítani se tudok rajtuk.

Bár tudjátok mit, nem is nagyon akarok. Jöjjön inkább a táska, pendrájv, kézmosólötyő, kesztyű, maksz, pótmaksz, rúzs, satöbbi, satöbbi, satöbbi.

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2021/09/13 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

9/12 – Pocska

Egészen mintaszerű őszi vasárnapocska kinézetű őszi vasárnapocskánk van, feleim.

Jó eséllyel szundikálni is fogunk. Poci biztos.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2021/09/12 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

9/11 – Tömegjelenet

Az “ez a nap is jól kezdődik” témára: a mai speciel nálunk így kezdődött.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/09/11 hüvelyk újracucc, eská, macs, ősz

 

9/9 – Pokróc

Időnként az az érzésem, én leszek ezen a kilencvenháromezer négyzetkilométeren az utolsó dominós, a többiek már mind felnőnek/kihalnak/lelépnek, én pedig még mindig adategyeztetgetek a kártyikámmal meg a butatelefonommal. A Telekom ezúttal külön megnehezítette a dolgom, egy hét különbséggel kétszer is megpróbáltam adategyeztetni onlány, egyik esetben állítólag nem voltam félreérthetetlenül azonosítható magammal (true story), a másikban meg addig jutottunk el, hogy “írja be a mezőbe a telefonszámát”, de hát bakker, nem volt ott mező. Nem volt ott semmi. Mint amikor Michael Endénél gyün a semmi, és megeszi a világot. Vagy mint nagyanyámnál a köd, aminek három komplett hegyet sikerült megennie reggelenként. (Ez utóbbi a nap folyamán elmúlt.)

Szóval, mit volt mit tenni, felöltözék legszebb adategyeztető ancúgomba*,

és elvándoroltam az ügyfélszolgálatig.

Jelentem, félreérthetetlenül azonosítottak önmagammal, bár eközben olyan kedvesek és barátságosak voltak, mint egy rosszabbfajta lópokróc. Talán mégiscsak kiskosztümben kellett volna mennem. (Frászt.)

Apropó, pokróc. Tegnap a buszra várva volt fölös húsz percem, amit nem óhajtottam a tűző napon abszolválni, úgyhogy bementem egy turkálóba, és kijöttem egy pokróccal. Szép barátságos zsenília pokróc volt, vadiúj, nálam meg volt egy szatyor (nálam mindig van szatyor), úgyhogy hazahoztam.**

Itthon ledobtam átmenetileg a tévéállványra, amiről négy év nemhasználat után végre eljutott a hulladékudvarba a tévé (aka porfogó és macskaülőke).***

Átmenetileg, höhö.

Bizisten csak pisilni meg kezet mosni mentem el, de hát Poci tudja, mi a zélet értelme.

Az új zseníliapokróc, az.

* Külön felhívom a figyelmet az öt évvel ezelőtt háromszáz forintért turkált tüllszoknyára, ami még Torontó legmagasabb pontját is megjárta, amióta velem van. Nédda!

Rosseb, milyen fiatalnak és optimistának látom az akkori önmagam, brr.

** Mivel már végtelennek tűnő ideje onlány marháskodásokkal tengetem az életem, megfeledkeztem arról, hogy a 14:45-ös valójában egy iskolabusz. Nos, ezúton szeretném újabb szent esküvéssel megfogadni, hogy ezzel én nem jövök haza. Ebben az a különösen pikáns, hogy ebben a félévben a nappalis hallgatókkal hetente kétszer is 14:00-kor érnek véget az óráim, úgyhogy a 14:45-ös lenne a legpraktikusabb választás. Haha. Én arra a szardelladobozzal keresztezett petricsészére nem teszem fel többé a lábam, ha tehetem. Tegnap különösen kriminális volt a helyzet, a csuklós helyett csak egy rövid busz jött, és az utolsó két esztergomi megállónál ki kellett szólnia a sofőrnek, hogy kedves várakozók, engedjék fel azokat, akiknek tényleg sürgős, de sajnálja, többen már nem férünk. Én akkor éppen ott álltam fél lábbal az egyetlen ponton, ami még jutott nekem, pokróc et al., az üléseken gimisek csiszatoltak az okostelefonjaik képernyőjén, az egész buszon csak hármunkon volt maszk, és ekkor megszólalt a fülem mögött tíz centivel egy csaj, hogy “Gecire fáj a torkom, tesa”.

Tavaly ősszel mondtam egy olyat, hogy ha valahol elkapom a szopornyicát, a 880-as busz lesz az. Ezt idénre is fenntartom.

*** Mint látható, a tévé mögött különösen derámai állapotok uralkodnak, úgyhogy ezt valamikor az igen közeli jövőben orvosolni kell.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2021/09/09 hüvelyk eská, macs, turkálgat, ősz

 

9/4 – Pattog

Egyezzünk meg, mókusnyuszik: ma ti pattogtok, amíg én dögölészem, nem pedig fordítva.

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2021/09/04 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

9/2 – Megyeget

Egyesek megnyerték Dél-Amerikát (úgy nagyjából),

mások meg a glettelést,

így megy ez.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/09/02 hüvelyk újracucc, eská, macs, otthoncsücsü, ősz

 

8/364 – Wonton

Erre sem volt még példa az eddigi nyolc alatt, de valahol menet közben elvesztettem az évből egy napot. Mármint blogice. Augusztus 31. van, ergo ma kéne kijönnie a 365. bejegyzésnek, ehhez képest meg ez itt a 364. Szép. Mondjuk az is igaz, hogy amilyen év volt ez 2020 szeptemberétől 2021 szeptemberéig, örüljünk, hogy csak egyetlen napot vesztettem belőle. (Továbbra is blogice.)

A hülyeség és marhaság persze ma sem nyugszik, négykor ébredtem egy olyan álomból, amelyben sorozatgyilkosok után kellett nyomoznom, mert aki adós, fizessen. Nagyon szép komplex ügy volt, minden áldozat szénné tetoválva, és valahol a tetoválásaikban kellett bujkálnia a megfejtésnek, meg az sem volt mellékes, hogy éppen hány darab kábelkötöző szalag van a hullákon, mert azzal is volt valami számmisztikai idiotizmus. Az álom többi fele se volt jobb, olyan problémáim voltak, mint hogy pl. tésztanyújtást félbehagyva kimásztam a konyhaablakon, aztán nem találtam vissza a lakásomba, mert mindez épp valami tengerparti bungalótömegben történt, én pedig nem ismertem fel a saját ajtómat, a számát meg pláne nem jegyeztem meg a házikómnak. Gyanítom, valamilyen komplex módon ez is egy “aki adós, fizessen” projekt volt a tudatalattimban. Ezért majd még számolunk. (Értitek, számolunk, höhö.)

Úgyhogy ha már felvert négykor az alattas énem, gondoltam, adjunk egyet a fölöttesnek, és legyünk rém rendes kislányok. Ennélfogva, kapaszkodjatok meg, nekiláttam wontonokat töltögetni.

Istókbizi.

A szőrösök minderre teljesen belelkesedtek, ott keringéltek köröttem ordítva a konyhában, és azt kérdezgették, hát a mi reggelinkkel mi lesz. Ha eddig nem mondtam volna, vannak a világon verbális macskák, és vannak nonverbális macskák, Maci például sokat pofázik, Poci meg szinte alig, az “ide a kajánkkal, de azonnal” általában úgy fest, hogy Maci énekel, Poci pedig táncol hozzá, de ezúttal mind a kettő ott orgenyált nekem fél ötkor, miközben én a kis lisztes lapocskákkal tököltem. Húsz wontonig bírtam, aztán befogtam a duett száját fél-fél zacskó tasakossal, és amíg ők csámcsogtak, betöltöttem a maradék tizennégyet. A zuniverzum váratlan ajándékaként épp annyi töltelék volt, amennyi pünkt belement a wontonokba.

Munkám végeztével még megcsodáltam a napfelkeltét,

aztán kicsit kiájultam a futonon, és további színes-szagos hülyeségálmokkal múlattam az időmet. Ezúttal valami titkos női társaságba vettek fel, ami látszatra csak sminktippekről meg öltözködésről szólt, de valójában a céljuk a világuralom volt, amikor meg ezt megtudtam, azon kezdtem melózni, hogyan rúgathatnám ki magam konfliktus- és fájdalommentesen, mert hálistennek álmomban sem érdekelt jottányit sem a világuralom.

Mindenesetre egy adott ponton ebből is felébredtem, és akkor ők

megkérdezték, hogy hol a második reggeli.

Hát ezek történtek ma reggeliben, és nekem most valami évértékelőt kéne tartanom, a nyolcadik te magad légy vagy mi, de hát nézzetek a világomra, mit értékeljek azon, hah.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2021/08/31 hüvelyk újracucc, eská, macs, megaszondom, nyár, otthoncsücsü