Ing vagy bunda vagy pokróc, éljen a szabad értelmezés. Pigs in blanket.
jólesőjanuár kategória bejegyzései
Jóleső Január 2025/4 – “trükk”
Nem tudom, emlékeztek-e még arra, amikor kinyitottam adventkor a Bőröndöt, aztán feldekkoltam belőle a munkahelyemen az aulát és a büfét, meg persze itthon a komplett nappalit. Na mármost ebben a pillanatban így fest a Bőrönd:
Trükkös vagyok, mi? Csak tudnám, hová a lófütyibe fogom elrakni azt a fél tonna dekort, ami még most is fent fityeg az összes helyeken, ahová feldekkoltam.
Jóleső Január 2025/3 – “tipeg-topog”
Inkább “tityeg-totyog” volt az, de végül elintéztem a banki hülyeségeket, és ha már úgyis lent jártam a városban, vettem Mackónak szárazpapit, aztán hazafelé jövet átvonultam a főtéren is.
Még mindig vannak a macskakövek között kicsike konfettik a szilveszteréjszakáról, látjátok?
Jóleső Január 2025/2 – “karamell”
Nagyjából úgy érzem magam, mint a prehistorikus lajhár a Fekete gyémántok bevezető fejezetében, aki nem mozdult egy tapodtat sem, míg zajlott körülötte az őskori világmindenség.
Azért reggelhez képest mégiscsak felfedezhető néhány apró különbség. A kakukkfűteát például egy kannányi után lecseréltem narancsos-fahéjasra, mert mindennek van határa. Ja, meg itt az Őrült Tehén. Az legalább finom.
Jóleső Január 2025/1 – “ribizli”
A bogyós gyümölcsökkel úgy vagyok, mint Gombóc Artúr a csokoládéval, mármint hogy mindenféle bogyós gyümölcsöt szeretek és mindenféle formában. (Az egyetlen kivétel az egres. Azzal kapcsolatban a “meh” álláspontján vagyok.)
Nem csoda, hogy ilyenkor télen, ha csak tehetem, ilyen illatmécseseket használok. Amióta pedig egy Pepco települt alig egy kilométerre tőlünk a nagybót mellé – nos, el tudjátok képzelni, főként miért járok oda.
Sajnos a Pepco olyan, hogy az ember nemigen ússza meg annyival, ide nekem egy harmincas csomag illatmécsest. Meg én se vagyok olyan, sajnos.
Intermezzó – Egy újabb “jóleső január” elé
Nincs nekem ezzel a projekttel valami nagy szerencsém, az eddigi két alkalom közül az első (2022-ben) jól ketyegett, de nem volt eléggé véletlenszerű, a 2023-ast meg teljesen elmosta az, hogy január közepétől leginkább Poci daganata foglalkoztatott, minden más ment a levesbe. A 2024-est meg, legyünk realisták, egyszerűen nem volt értelme megtartani, mert Firenzében voltam, ami kissé keresztülhúzta a terveket. (Például nem volt nálam az AkH11.) Egyúttal meg, khm, némiképp okafogyottá tette a projektet, aminek az a célja, hogy találjunk minden napra valami élvezeteset a januárban is. (Firenzében voltam, bakker! aki ennél nagyobb luxusra vágyik januárban, azt én nem tudom megérteni.)
Mivel a remény hal meg utoljára, 2025-ben is nekiugrom, úgyhogy ez lesz a harmadik. A szavak kiválasztásához ezúttal is a véletlenszerű oldalakat használtam dobókockával (lásd a módszert itt), viszont ezúttal könnyítettem annyit a dolgomon, hogy mindegyik oldalról csak egyetlen szót írtam fel a listámba, ami éppen megszólított.
A listán szereplő szavak sorrendje sem kötött, a lényeg, hogy elfogyjon a végére mind a harmincegy.
Nédda, ez lesz, ha el nem… ha el nem.
Jóleső Január 2023/31 – “zug”
Oda fogok én bekúszni, ha a mai második értekezletem is végetér. Tutatiszra, ez lesz a legjólesőbb dolog a mai napból en bloc, pedig még turkálni is voltam, hajaj.
Milyen szép íve volt ennek a hónapnak, a “bűnbarlang”-ban kezdődött, és a “zug”-ban végződik, ez a két hely pedig egy és ugyanaz.
Jövőre, ha úgy szottyan, ismét jól esünk.
Jóleső Január 2023/30 – Negatív!
Foglalkozik a fene most az AkH11-gyel, Pocinak az MRI-je nem mutat semmi csúnyaságot a fejében neki bele, hurrá!
A fotó még délben készült, perpill nem mutat ilyen jól, a lábacskájában kanülök voltak, de a lényeg, hogy nincs a felvételeken semmi rondaság. Juhé!
Jóleső Január 2023/29 – “nyisszant”
Ollóm van, anyagom is van, döntésképtelenségem is van. Vajon melyikbe nyisszantsak bele, vajon melyikbe.
Eldöntené helyettem valaki?
Holnapi kínálat:
Jóleső Január 2023/28 – “reprodukció”
El szoktam én bliccelni a hülyeséget és marhaságot? Na ugye hogy nem.
Holnapra is lesz mit teljesíteni a “hol van a te normális eszed” vonalon, remek ajánlatok vannak rá:
Jóleső Január 2023/27 – “súlyosbító körülmény”
Drágaszágaim, ti nem is sejtettétek, milyen darázsfészekbe nyúltok bele azzal, hogy az aranyozott Van Gogh noteszt szavaztátok meg (34 szavazat, 61,82%) előjegyzési naptárnak.
Itt ebben a vircsaftban, kapaszkodjatok meg, még olyan is van, hogy Van Gogh washi szalag.
A felső kettő az. Élek a gyanúperrel, hogy még ezeken kívül is vannak a félfülű Vincent munkásságát ünneplő washi szalagok az én végtelen hülyeség-készleteimben, de most, hogy felnyúltam a polcra, ezek akadtak a kezembe.
Ha ez önmagában nem lenne súlyosbító körülmény: ezek is aranyozottak.
Holnapra:
Jóleső Január 2023/26 – “sehová”
Oda megyek én máma, és végtelen örömemre a “sehová” így néz ki énfelém:
Holnap is lesz nap, vajon milyen.
Jóleső Január 2023/25 – “retyerutya”
Én ugyan meglehetős biztonsággal használom édes anyanyelvünk, de ezúttal kissé bizonytalan voltam, a tudásom nem egy már elavult nyelvállapotot tükröz-e (értsd: megértik-e még mások, milyen jelentésben óhajtom használni a “retyerutya” szót). Biztos ami biztos, forduljunk a Magyar Etimológiai Szótárhoz!
“retyerutya – ‘távoli rokon’; ‘‹tájnyelven› cókmók’. Hangfestő eredetű ikerszó lehet; eredeti jelentése a fenti második volt, az első talán a ‘pereputty’ ráhatására alakult ki.“
Oooké. Én most azt óhajtom mondani, hogy “cókmók”, és mint láthatjátok, megvan rá az okom, sálálá.
Ha nem lennék olyan jó a lakástetriszben, amennyire az vagyok, talán nyílegyenesen odamegyek ahhoz a sarokhoz, ahol egy láda és egy fiókos tároló közé besuvasztva tároltam azt a másfél éve megvett retyerutya-tartót, amivel ma foglalatoskodni szeretnék, de azóta már annyit toligáltam, pakoltam és tetriszeltem a lakásban, hogy biztos voltam benne, valahová a Borsópüré Szobába rekkentettem el.
Mellé. Még mindig a festett láda és a fűzfavessző fiókos tároló között volt az emeleti folyosón. Na sebaj, legalább így a Borsópüré Szobában is tetriszeltem egy újabb felvonásnyit.
Ez itt a retyerutya-tartó,
és én természetesen pontosan tudom, hová akarom felfúrni, és milyen retyerutyákat óhajtok rajta tárolni. Nyilván ti is meglátjátok majd.
Holnapi ajánlat:
Jóleső Január 2023/24 – “túrós palacsinta”
Vissza a lóra, csakazértis, mielőtt benyel a borongás.
A szó a legutóbbi bejegyzésben belengetett AkH11 oldalról, a palacsinta anyósomtól.
Holnapra visszatérek az előre kidobókockázott sorozat következő lapjához, az alábbiakból lesz valami:
Jóleső Január 2023/20 – “paletta”
Ha már rendrakásban vagyok, tessék:
De tényleg:
Holnapi ajánlat:
Jóleső Január 2023/19 – “házibuli”
(Kinek a pap, kinek a paplan.) Még csak az előkészületeknél tartunk,
a bulivonat akkor fog igazán beröffenni, amikor megjelenik Maci, Tarzan Csitájának stílusában azt mondja, hogy u-u-u, majd beugrik mellém berregve, mint egy permetező repülőgép.
És akkor majd szundikálunk egyet.
Holnapra:
Jóleső Január 2023/18 – “gazdasszony”
Az voltam én máma, és azt ugyan nem állítanám, hogy menet közben minden része jólesett, de most, hogy végre ledűlhettem a futonomra, mert minden családtagom meg van etetve, a macskavécék kipucolva, szombattal bezárólag elő van készítve minden kaja, a konyhapulton ott ül egy banános-csokis kenyér, a mosókonyhában pedig kimosva-megszárítva-összehajtogatva két gépnyi ruha – most jól esik, hogy ezt mind megcsináltam.
Holnap:
Jóleső Január 2023/17 – “kreatív”
A szóválasztásban nyilván semmi meglepő sincs, a képválasztásban annál inkább.
A kreativitás, azt hiszem, elsősorban látásmód, nem egyéb. A kreatív ember nem csak néz, hanem lát is – és igen, nem mindig olyat, ami elsőre hajdenagyon esztétikus. 🙂
Holnapra:
Eská 10/15 – Az akvarell meg a piszok nagy csalás
(Ezt most írom meg, mert a mai napomat lényegében kidobtam az ablakon, úgyhogy kell egy kis mégiscsak-csináltam-valamit sikerélmény.)
Azt már tudjátok, hogy nem én rajzoltam azt, amit a múltkor megmutattam, hanem Vajda Lajos. Én csak akvarellt csináltam belőle. Kapaszkodjatok meg: még csak nem is festettem igazából. Filctollal készült szinte az egész.
Bizony. Ez. Itt. Szinte kizárólag filctollal.
(Ez egyébként nem ugyanaz, mint az előző, lapozzatok csak vissza. Ezt itt konkrétan azért csináltam, hogy el tudjam látni nyájas közönségemet fázisfotókkal. Az olvasókért mindent.)
Szóval ott hagytuk abba, hogy volt nekem egy kiváló Vajda Lajos-kifestőm és egy ledes rajztáblám. Na mármost a ledes rajztábla tényleg főnyeremény ehhez a technikához (aka Piszok Nagy Csalás), mert a fénye képes áthatolni a sablon+akvarellpapír vastagságán is.
Amikor azt mondtam, ehhez a melóhoz megfelelő eszközök kellenek, valójában egyetlen dolog nélkülözhetetlen mind közül: az akvarellpapír. Rendes, megbízhatóan vastag, direkt vízfestéshez gyártott, legalább 200 g/m2 akvarellpapír. Ez persze ennek megfelelően nem is olcsó mulatság: az ára a viccesen drága és a leszakad-a-pofám-annyira-drága közötti sávban helyezkedik el. Ez, amit én használtam, a kevésbé drágák közül való (Canson Student 250 g/m2, 10 lapos rajztömb), de attól függően, hol veszi az ember, még ebből is 2-300 forint között van egy lap. Szóval miután szent bambaságomban fordítva raktam fel a másolótáblácskámra (az akvarellpapírnak általában az egyik oldala sima, a másik meg bordás, és az utóbbit érdemes használni), ahelyett, hogy újrakezdtem volna az egészet, inkább megnéztem, mennyire működik ebben az esetben is. Nos, mint a legelső képen láthatjátok, így sem reménytelen.
És ezután – dobpergés – nekiláttam átrajzolni az akvarellpapírra a Vajda Lajos-kifestőt. Mégpedig filctollal.
Négyféle filctollat használtam: kétféle ecsetfilcet (egy ICO és egy Milan márkájú készletem van), valamint Koh-I-Noor Twins és a Crayola Pip-Squeaks vastagfilceket. (Nem kell ilyen sokféle, nyugi, csak ezek nekem úgyis itt voltak kéznél.) Valójában a mindközönséges vékony, sima filctollal is működik a dolog, csak kevésbé lesznek majd belőle szépen szétterülő felületek. A négyféle filccel viszont ezt értem el, ni:
Innentől félretettem a ledes rajztáblát, és a színes kis kifestőmön tovább dolgoztam filctollal (ezúttal a Koh-I-Noor vékony oldalát és a Staedler vékony filcét is használtam), majd amikor úgy döntöttem, ez már jó lesz nekem, felragasztottam egy mappára maszkolószalaggal a lapot:
Ez nagyon fontos. Ha nem ragasztószalagozza fel az ember festés előtt a lapot, az hülyén összevissza fog pöndörödni, így viszont a menet közben keletkező pöndörödések szépen ki fognak majd simulni, amikor a víz felszárad. Nem kell extra-speciális maszkolószalag, én konkrétan azokat használtam, amiket szobafestésnél szoktam. Egy jó akvarellpapír sok mindent megbocsááát.
Például ezt is:
A képen egészen pontosan az látható, amint a filccel rajzolt körvonalakból pusztán csak ecset és víz segítségével akvarell készül. Lapos ecsetet érdemes használni, a vonalak szélétől indulni, befelé haladni a felületeken. Nem kell plusz festék, nem kell tényleg semmi, csak ecset és víz.
Medzsik!
Ha az ember bátortalannak érzi magát, itt akár meg is állhat. Nekem az ilyesmi nem szokásom, úgyhogy miután ez megszáradt, rámentem még egy kicsit vízfestékkel is. Igazán csak kicsit.
Egy kis pacsmagolás, egy kis száradás, és végül, tadááá!
Mintegy fenyegetésül megjegyezném, hogy ebből a képkeretből még van nekem. Sok. Tényleg sok.
Jóleső Január 2023/16 – “lazsál”
Hajnalban pörög, délben lazsál. Mindezt természetesen hétfőn. Nem bánok semmit se.
Holnap:
Minden nap más - mindennap más 