Az időjárás javul, én meg egyre csak romlok, a mai napot nagyrészt szédelgéssel töltöttem, kivéve egy egyórás intervallumot, amikor anyósom bekanalazott a kocsijába, és elvitt két csomagautomatához felvenni belőlük dógokat. Cserébe én segítettem a budakalászi Jyskből hazajuttatni egy matracot, ami szintén nem volt kihívásoktól mentes feladat, az áruátadójuk például extra jól el van dugva hátul.
Ha nem vettétek volna észre, még nem mondtam olyat, hogy hurrá, vakáció, mert nincs még nekem olyan, sőt, a helyzet sajátosságait tekintve nem is tudom, beszélhetek-e még egyáltalán olyasmiról. Most afféle limbóban vagyok, amikor már vége a vizsgaidőszaknak, de még nem jött el a nyári szabadságom ideje, és ha el is jön, az se számít semmit, mert munka mindig van, volt, lesz. Viszont keddre szereztem időpontot fodrászhoz, mert ez már nem várathat magára.
