Az eszem nagyjából ott jár,

de ez mind semmi, tegnap Poci is ott járt.

Ez a hirtelen lehűlés erőteljesen aktivizálta a macskákat, ráadásul mind a kettő folyton rajtam lóg, mert a Repülő Kutató elutazott más repülő kutatókkal tartani workshopot. Számoszon. Hülyék ezek.

Na persze az a tény, hogy csütörtökig nem lesz itthon, engem is aktivizál, nemcsak a macskákat, mert bokros és borzasztó terveim között vannak olyanok is, amiket nem tudok száműzni valamelyik eldugott emeleti szobácskába, és ezekre most kell sort kerítenem, mielőtt hazajön. A kanapé második számú fanafét fedéfénél kénytelen voltam rájönni, hogy sokkal jobb az nekem, ha nincs itthon, amikor én tevékenykedem. (Sokkal jobb neki is, de az itt most részletkérdés.)

Szóval itt vagyunk most, új hét, új hónap, alkotói magány (leszámítva a rajtam fityegő makkákat). Soha jobbat.