A kép arról az öt percről ad bizonyítékot, amikor átmenetileg civilizáltra cibáltam magam, hogy átmenjek az úton a szembetrafikba, majd hazajöjjek belőle. (Az jó kérdés, hogy miért strapáltam magam, ilyen nyári reggeleken láttam már a sétálóutcán pizsis lányt is zuhanykonttyal és papucsban slattyogni hazafelé a pékségből egy papírpohár kávéval meg egy zacskó péksütivel.)

Mindenesetre most már itthon vagyok, és nagy sóhajtozások közepette fel fogom ragadni a porszívót, majd a mérőszalagot is. Csicsóné a jövő héten bepottyan hozzánk mind a három lányával, majd a középsőt tovább ragadja, a két szélsőt meg itt hagyja nálunk őrizetben.

A vendégszoba, mondanom sem kell, alapvető állapotában lomtár, civilizált állapotában meg egy személy fogadására alkalmas. Mámegin hórukkasszonyt fogok játszani, ajvé.