Ezúttal olyan egyszerű voltam, mint a pof, és olyan cuccokra utaztam, amik pótolhatják mindazt, ami az elmúlt években a nyári készletből kicsinyég elkopott a rotációban.

Például a kombinépántos atléták. A csíkos póló csak ráadás, azokból sosincs elég.

A kedvenc gyűrt fekete vászon, vállpánt nélküli ruhám is megdöglött. Az ilyesmit kicsit nehezebb pótolni, de azért próbálkozni mindig lehet.

Fotózni nyilván nem. Az egy másik történet. Fekete holmit vállfán fotózni, az reménytelen.

Ha már vállpánt nélküli ruhák, tessék még egy. Ezzel csinálnom kell valamit, mert akkora, mint egy ház, keresztben is, hosszában is.

És végül egy hívjuk-alsószoknyának, mert azok is amortizálódnak.

Nem állítanám, hogy izgalmas beszerzés volt, de néha kellenek efféle alapdarabok is.