Ebben a félévben a keddjeim extrán furák, mert amikor a harmadévesek éppen nincsenek gyakszin, reggel 8:15-től délután négyig nyomom az ipart, amikor meg gyakszin vannak, összesen 2×45 percre ténfergek be 14:30-tól.
Ma épp egy ilyen délutánra beténfergős napom van. Egyesek nyilván úgy gondolnák, ez maga a luxus, de én őszintén bevallom, nem vagyok különösebben oda az efféle délutáni műszakokért.
Minden nap más - mindennap más 
Zsuzsi
2022/03/08 at 18:59
Na ja, gondolom, jelentős plusz idő oda-, meg hazajutni azért a két óráért.
mák
2022/03/08 at 19:03
Ja. De nem baj. 🙂
Zsuzsi
2022/03/09 at 19:33
Ja? Azt hittem, ezt nem (sem) szereted benne. 🙂 De igaz, közben tudsz horgolni. 🙂
mák
2022/03/09 at 20:07
Kénytelen voltam rájönni, hogy valamit valamiért. A munkanapjaimnak szerves része lett az oda- meg visszaút, ezekkel tudok belerázódni a tanításba, aztán ki belőle. 🙂
Zsuzsi
2022/03/09 at 20:41
A rázódást meg szó szerint is érthetjük… 🙂
mák
2022/03/10 at 06:43
Jaja. 🙂